A TÉR_KÖZ küldetése a közösségteremtő közterek megteremtése Budapesten.
A közterek a város nappalijaként működnek. Minőségük, méretük, elérhetőségük és használati lehetőségeik sokszínűsége meghatározza mindennapjainkat. Ott szeretünk élni, ahol az utcák sétára, bóklászásra csábítanak, és nem csak átloholunk rajtuk dolgunk után szaladva. Ahol helyi íze van az épített környezetnek, amit nem lehetne lecserélni egy másik városból vett elemekkel. Ahol ismerjük a sarki zöldségest, a kedvenc kávézónkat. Ahol a karnyújtásnyira elérhető parkban pihenhetünk, sportolhatunk.
Összefoglalva: a város élhetősége múlik közterein.
A PÁLYÁZAT CÉLJA
Budapest nagy lehetőségeket rejt, rengeteg tartalékkal rendelkezik: jelenleg kihasználatlan, zárványként vagy leszakadó területként üresen álló és folyamatosan romló állapotú területekkel, amelyek megfelelő tartalommal megtöltve az emberi érintkezés helyei lehetnének. Másrészt a meglévő, jelenleg is használt, de leromlott állapotú közösségi terek felfrissítése is indokolt. A közterek elavulása mögött a karbantartás hiánya mellett a folyamatosan változó, átalakuló használati szokások állnak.
Míg a klasszikus rehabilitációs beavatkozások esetében a hangsúly az épített környezet minél teljesebb helyreállításán volt, addig a TÉR_KÖZ célja elsősorban az újrahasznosítás, az élettel megtöltés; a szükséges fizikai beavatkozások ehhez mérten valósulnak meg.
partnerség
A városrehabilitációs projektek sikere érdekében szükség van valamennyi szereplő aktív részvételére. A TÉR_KÖZ pályázatban a fővárosi és kerületi önkormányzat a helyi magánszférával, civil szervezetekkel, lakókkal együttműködésben valósítja meg fejlesztéseit. Ez a záloga annak, hogy a közösségi terek megújítása valós igényekre épüljön, és hogy a városlakókban felelősségteljes, tulajdonosi szemléletű kötődés alakuljon ki.
komplex programok
Az egészségesen működő köztér határait nehéz meghúzni; együtt lélegzik a kapcsolódó intézményekkel, üzletekkel, vendéglátóhelyekkel. Arculatát meghatározzák a környező épülethomlokzatok és a téren zajló társadalmi események is. A városfejlesztés keretei között így erősen keverednek a műszaki-építészeti, társadalmi és gazdasági vonatkozások. A hosszú távon is eredményes köztérfelújítás több lábon áll, egymásra kölcsönösen visszaható elemek összességéből épül fel.
innovatív megoldások
Egy jellegzetes köztéri problémára adott újszerű megoldás példaként jár elöl, hivatkozási alap lehet, segít választ adni más, hasonló szituációkra. Ide tartozik az üres, alulhasznosított ingatlanok átmeneti hasznosítása, különböző ökologikus megoldások alkalmazása a városban, illetve minden helyspecifikus, egyedi megoldás a tervezésben, megvalósításban és fenntartásban.
funkcióváltás és funkcióbővítés
A város használati szempontból zátonyra futott, ún. barnamezős területei különleges lehetőséget rejtenek új funkciók befogadására. A minőségi közterek általános jellemzője, hogy az átközlekedésen túl, ideiglenesen vagy állandó jelleggel további szerepet is betöltenek: piac, játszótér, sportpálya, vendéglátó terasz, közösségi kert vagy más közösségi funkció kaphat rajtuk helyet. A köztéren a helyi használatot erősítő funkciók megjelenése hatékony motorja lehet a helyi gazdaságélénkítésnek is.
helyi identitás
Sokan szeretjük Budapestet, de még inkább Óbudát, Józsefvárost, Békásmegyert vagy a Wekerlét. A nagyváros lazán összekapcsolódó környékek, szomszédságok rendszeréből épül fel. Az otthonérzet kialakulásában kulcsfontosságú szerepe van az egyedi arculatú helyeknek, és annak, hogy a helyi lakosság milyen mértékben részese, alakítója szűkebb környezetének.
fenntarthatóság
A pazarló, alkalomszerű látványberuházások helyett már tervezéskor a teljes életciklust, megvalósítási és fenntartási időszakot is szem előtt tartó gondolkozásmód. Megalapozott igényekre épít, a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyan használja fel társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból.
TÉR_KÖZ 2016
A TÉR_KÖZ PÁLYÁZAT TÖRTÉNETE
A pályázat alapját a Fővárosi Közgyűlés által 1998-ban jóváhagyott Városrehabilitációs Program és a kapcsolódó városrehabilitációs rendelet jelenti. Az önkormányzati bérlakások eladásából és a főváros saját forrásaiból létrehozott pénzkeretet korábban javarészt önkormányzati tulajdonú bérlakások és társasházak felújításának támogatására fordították, bár a rendeletben már 2000 óta nyitott volt a lehetőség köztérmegújítások támogatására is. A fogyatkozó számú bérlakással a támogatások forrása és célterülete is folyamatosan szűkült. Egy 2013-as törvénymódosítás* szükségessé tette a maradék keret – 5,3 milliárd forint – szétosztását.
A fennmaradó forrást az addigi lakássúlypontú program alapján nem lehetett hatékonyan, az egész város szempontjából eredményesen felhasználni, ezért az új fővárosi vezetés úgy döntött, hogy a városrehabilitációs keretből a társadalmi igényeknek jobban megfelelő programok támogatására kíván lehetőséget biztosítani. A pénzügyi forrás korlátait átgondolva olyan támogatási rendszer kidolgozása volt indokolt, ami a szükséges mértékű fizikai beavatkozás mellett önmagán túlmutató társadalmi változásokat indít el, katalizátorként működve gerjeszti a megújulást a város több pontján. Így kerültek a pályázat fókuszába azok a helyek a városban, ahol az emberek találkoznak és kapcsolatot teremtenek egymással.
Az új célok felé forduló pályázat nevében is összefoglalva jelzi az új irányvonalat; a városrehabilitációs pályázat TÉR_KÖZ címen először 2013. május 3-án került meghirdetésre.
*2012. évi CCVIII. törvény hatályon kívül helyezi az 1993. évi Lakástörvény 63. § -át, erre épül a 27/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet a Fővárosi Városrehabilitációs Keret felhasználásának szabályairól
FŐVÁROSI SZEREPVÁLLALÁS A VÁROSREHABILITÁCIÓS FOLYAMATOKBAN
A TÉR_KÖZ pályázatban a Főváros nem csak mint forráselosztó van jelen, hanem aktív szerepet vállal a fővárosi városrehabilitáció irányvonalának alakításában is. Nem pusztán célokat és elvárásokat fogalmaz meg, hanem ösztönző, gondolatébresztő eszközökkel segíti a pezsgő kommunikációt, a jó ötletek megszületését és a projektek minőségi megvalósítását.
lehetőségek feltérképezése
A pályázat kiírását az önkormányzatokkal, civil és magánszereplőkkel közös egyeztetések sora előzte meg. Az új pályázati rendszer inspiráló hatására már az első pályázati ciklus kiírását megelőzően is közel 200 projektötlet merült fel.
jó példák
A programalkotás során összeállt egy hazai és külföldi mintákat felvonultató, folyamatosan bővülő gyűjtemény, mellyel a főváros célja a jó gyakorlatok és példák megismertetése, elterjesztése.
szereplők összekapcsolása
A fővárosi városfejlesztés a pályázat kapcsán széles körben alkalmazza az online és offline városkommunikációs eszközöket; workshopon, kiállításon, plakátokon valamint blogon és közösségi oldalakon keresztül segíti a szereplők összekapcsolását, kommunikációját.
egységes szempontrendszer
A pályázatok szakmai elbírálása egységes, már a kiírásban rögzített szempontrendszer mentén történik. Ez elősegíteti, hogy közös irányba mutató, egymást kölcsönösen erősítő fejlesztések valósulhassanak meg a város számos pontján.
folyamatos koordináció
A pályázat kiírója folyamatos szakmai konzultáción keresztül kíséri végig és segíti a projekteket az ötletek megszületésétől a megvalósulásig.
VISSZAJELZÉSEK
“Amióta az első pályázatot megvalósítottuk, ha egy lepusztult területet látok, rögtön azon gondolkodom, hogy lehetne ezt hasznossá téve felújítani. Nagyon örülök annak is, hogy előnyben részesülnek az innovatív megoldások, a “nagy ötletek”. Egyik kerületnél felbukkan egy ilyen, a következő évben már három másik kerületnél is. Hatunk egymásra, erősítjük egymást. ”
Furdan Mária, XVI. kerületi Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Iroda
“Már nem magányosan rójuk az utcákat, a boltos vidáman kiinteget az üzletből, az átalakított Mikszáth téri adventkor megismert Mariska néni is elújságolja mi történt az unokájával, a megszépült, megújult Guti (Gutenberg) tér visszhangos a új játékokat boldogan tulajdonba vevő gyerekhadtól, május végén a kerítése megtelik a rajzpályázat nyerteseinek rajzaival… Persze még rengeteg a teendő. A szépet meg kell becsülni, őrizni, egyre több helyi lakónak ráirányítani a figyelmét a Palotanegyed különlegességeire, szépségeire, emlékeire, de ebben biztosan segítenek a TÉR_KÖZ eredményei…”
Perényi László, Civilek a Palotanegyedért Egyesület
“A TÉR_KÖZ egy évtizedek óta aktuális probléma – egy városképileg zavaró, elavult piac – kiváltására adott módot és emellett elkészült az új Piac tér is. A TÉR_KÖZ-ben való részvétel számomra egy igazán előremutató projektet jelentett, ahol szinte teljesen az valósulhatott meg, amit az építész és a megbízó megálmodott.”
Szesztai György, a budafoki Szomszédok piaca projekt kapcsán
“Örömmel és lelkesedéssel gondolok vissza a 2013-as évi TÉR-KÖZ pályázatra, hiszen egy olyan épületet sikerült terveznem, amelyről már szinte letettem.”
Kertész András Tibor DLA, építész tervező
“A TÉR_KÖZ program egy hiánypótló és példaértékű kezdeményezés, mivel nem csak közterület-megújításokat generál, mint finanszírozó, hanem részt is vesz a folyamatban a tanulmánytervektől a kivitelezésig és ez nem kis energiabefektetés. Innovatív megoldásokra buzdít, erre külön ötlettárat gyűjtött össze és vitás helyzetek esetén mediátor szerepet vállal. Rengeteg megújításra váró köztér és közpark van Budapesten, úgyhogy TÉR_KÖZ programra minden évben szükség van. A ’TÉR_KÖZ Budapest’ mellet létre kéne hozni egy ‘TÉR_KÖZ Magyarország’ programot és a modellt vidéki városokra is ki kell terjeszteni.”
Szakács Barnabás, tájépítész, Lépték-Terv
“A projekt előkészítése során megtapasztaltuk, hogy ha a fejlesztéssel érintett lakosságot, intézményeket és civil szervezeteket nem a tervezés legelejétől vonjuk be, akkor sokkal nehezebb valós igényekre választ adó, mindenki által elfogadott beruházást megvalósítani. Többek között ez az élmény juttatott el minket arra a döntésre 2015 év elején, hogy onnantól kezdve minden kerületi fejlesztést a közösségi tervezés módszertanával készítsünk elő.”
Bús Balázs, Óbuda polgármestere
