2015. 12. 30. – welovebudapest.hu

A korábbi évekhez hasonlóan most is összegyűjtöttük nektek az idei legfontosabb fejlesztéseket, építkezéseket, rekonstrukciókat. Az év végéhez közeledve pedig mérleget vontunk és megnéztük, mi minden készült el idén: letisztult terek, helyreállított műemlékek, új zöldfelületek – avagy ez történt a budapesti urbanisztikában 2015-ben.

Megújuló terek

A Szervita tér hosszú idő óta gyakorlatilag kihasználatlan volt – néhány parkoló autó kedvéért, mindezt egy parkolóház árnyékában. A belvárosi főutcához illeszkedő felújítás eredményeképp mindez a múlté. Mint az összeállításból látni fogjuk, a beruházások jelentős része – így ez is – a TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázat keretében történt. Fontos, úgyhogy mondjuk el e helyütt is, hogy ez a pályázat az egyik legjobb dolog, ami az utóbbi 25 évben a várossal történt.

Fotó: Juhász Norbert – WLB

A Ferenciek tere megújulását követte a házak homlokzata is: nemcsak a Királyi Bérpalotát, hanem a tér többi épületét is renoválták – néhány épület esetében egyelőre csak a tér felőli oldalon. Reméljük, ez utóbbit is pótolják majd.

A Nyugati tér felújításának sem lehetett eléggé örülni. Bár a környéken még bőven lenne tennivaló (a pályaudvar teljes felújítása, a felüljáró eltüntetése, a Nyugati Grund átadása), az áruház előtti részen végre megnyugtató viszonyokkal szembesülhetünk.

Léptékében a legnagyobb beruházás a Széll Kálmán tér teljes rekonstrukciója volt. A tér eddig rendezetlen állapotáról, rabszolgapiacáról, valamint arról volt nevezetes, hogy legalább négyszer lehetett úgy főpolgármesteri választást nyerni, hogy a négyes metró mellett megígértek  vele kapcsolatban valamit. Az Építész Stúdió által tervezett felújítás lassan kész, sok térkő, fa és a sellős szökőkút már a helyére került, ráadásul kiderült, hogy a megújított állomásépület sokkal szebb, mint az ember korábban gondolta volna.

Ikonikus épületek

Mint korábban már beszámoltunk róla, elkészült, és Europa Nostra-díjat kapott a Zeneakadémia megújítása. Az idén 140 éves intézmény épülete 1904 és 1907 között épült fel Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A rekonstrukció után – a szakértők szerint is – a világ egyik legjobb akusztikájú koncertterme lett a Zeneakadémiáé. Az épület – a felújítás egyik utolsó elemeként – új díszkivilágítást is kapott.

A tervezőpáros egy másik épülete, a Királyi Bérpalota is megújulhatott idén. A Ferenciek terén álló hatalmas palota a főnemesek és magas rangú államhivatalnokok számára épült, ezért az építészek a belső terek díszítésénél csak a korszak legjobbjaival dolgoztak. Az épület évtizedekig koromfekete volt a rárakódott szennyeződéstől. A gazdag díszítésű homlokzat – a Curia utca kivételével – végre ismét az eredeti állapothoz hasonló színekben tündökölhet, városképi szempontból óriási hiányosságot pótolt ezzel Budapest.

Jó egy évtized után született újjá a legendás Budai Parkszínpad is. Az 1958-ban, Pálfy Ferenc, Studer Antal és Vitkovits István tervei szerint épült rendezvényhelyszín jobb sorsot érdemelt, mint ami az utóbbi tíz évben adatott neki. A felújítás után az egykori fogadóépületben kaptak helyet a pultok, a régi nézőtéren kialakított teraszokon székeket és asztalokat, a színpadon napozóágyakat, a régi zenekari árokban pedig homokozót találunk. A Feneketlen-tó felé eső oldalon egy szeparáltabb kertet találunk. A helyet egyébként a várakozásokon felül nagyon gyorsan megszerették a budaiak, azon belül is elsősorban a környékbeli családok, baráti társaságok, biciklisek, kutyások – mindez azt mutatja, hogy komoly igény volt egy hasonló találkozóhelyre a kerületben.

Nem került be a hírekbe, de a Batthyány tér környékén járók biztosan felfigyeltek a tér északi oldalát elfoglaló hatalmas épületegyüttes homlokzatának megújulására. Az egykor bosnyák ferencesek, majd az Erzsébet-apácák tulajdonában álló régi kolostorépületbenjelenleg is szegényeket és betegeket ápol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

A tértől néhány perc sétára, a Kapucinus utca 9-es szám alatt egy XVII. századi lakóházat találunk. A vízivárosi épület falai a török hódoltság előttiek, a felső rész pedig az 1686-os ostrom után nyerte el mostani formáját. Tulajdonosai helyi polgárok, ácsok, halászmesterek, kéményseprők, mészárosok voltak; pincéjében a „Két Törökhöz” címzett kocsma működött. Az értékőrző restaurálás során meghagyták az ablakokat, a famennyezeteket, a középkori faragott köveket, a kora barokk és biedermeier díszítő festést. A helyreállított pincében közösségi tér jött létre. Az igényes és érzékeny műemléki felújítást ICOMOS-díjjal jutalmazták.

A budafoki Kossuth Lajos utcában egy elegáns, századfordulós hangulatot idéző, szecessziós épület született újjá. Az élénk, sárga-zöld festést kapott ház visszakapta jellegzetes ablakkereteit és homlokzatdíszeit. A mintegy 120 éves ház egyes elemeit az építészek csupán a kapu alapján tudták rekonstruálni. A jelenleg főútvonalként használt, egyébként hangulatos utcát hamarosan sétálóövezetté alakítják, ami a néhány éve felújított Dietzl-lépcsővel, az idén megújult stációval és a Kálvária-dombbal óriási lehetőséget rejt magában, sokak szerint egy Szentendre óvárosára emlékeztető együttes valósulhat meg.

Parkok és kertek

Az év végére készült el a Normafa felújítása. Új sétautak, padok, komoly méretű játszótér – mindez magas minőségben. Nekünk nagyon tetszett, cikkünk óta többször teszteltük is.

Végbement a XVIII. kerület főterének számító park megújítása is. A Kossuth Lajos téren a meglévő növényállomány között új sétautakat, közvilágítást, padokat, egy mintakertet, faburkolatú színpadot és kiállításokra is alkalmas pavilonépületet találunk, de gondoltak a madarakra is. A terveket a SAGRA Építész Kft. és a D1618 Műhely készítette a TÉR_KÖZ pályázat keretein belül.

Ahogy korábbi cikkünkből is kiderülhetett, a hallgatók teljesen birtokba vehették az Állatorvosi Egyetem kampuszát. A felújított kertben számos érdekes növényt és új ülőfelületet találnak az itt tanulók. Nem csoda, hogy még a tanítási időn túl is szívesen időznek a parkban.

Egy másik kis „oázis” a betondzsungelben a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum orientalizáló stílusú kertje. A tehetős optikus-világutazó öt alkalommal utazta körbe a Földet, az útjairól hozott emlékeket és műgyűjteményt pedig Andrássy úti villájában mutatta be. A híres jávai botanikus kert, a Buitenzorg mintájára létrehozott kis hely a II. világháborúban pusztult el. A most megújult kertben megcsodálhatjuk a híres kőteknőst, az Indiából származó, restaurált Dzsaina-szentélyt, Brahma szobrát, valamint a múzeum jelképéül is szolgáló Hold-kaput, melynek kerámiafrízei és feliratos kőlapjai Dél-Kínából származnak. A villaépület maga a tervek szerint 2019-re újulhat meg.

Világszerte trend a közösségi kertek terjedése – és ebből Budapest sem marad ki, sőt. Idén is több ilyet alakítottak ki, többek között Újbudán, a pestszentlőrici Lakatos lakótelepen és Óbuda-Békásmegyeren.

A belváros megújulása

Folytatódott a város történelmi belvárosának megújulása is – itt természetesen csak néhány, különböző típusú épületet emelünk ki, nem valamiféle városképi fontossági sorrendben, csak a példának okáért. A Nemzeti Múzeum mögött, a Bródy Sándor utca és Puskin utca sarkán található az Ybl Miklós tervei szerint épült Degenfeld-Schomburg-palota, a Palotanegyed más részeihez hasonlóan idén újult meg. Több lakóházat helyreállítottak a Somogyi Béla utcában, de a Lőrinc pap tér is egyre rendezettebb. Az egyik kedvenc épületünket a Horánszky utca 5. szám alatt találtuk meg. Az egyszintes, nagypolgári lakóépület korábban teljesen romos volt.

A felújítások a külső és belső homlokzatokra, az épületdíszekre, kőpárkányokra, a kapukra, kapualjakra, valamint – egy külön program keretében – a belső udvarokra is kiterjednek. A lakók terveinek figyelembe vételével újították meg a Lőrinc pap tér 3. szám alatti társasház kapualját és belső udvarát. A közösségi tervezéshez a társasházban működő tájépítész iroda is csatlakozott.

Tovább folytatódott a Vámház körút és a Kossuth Lajos utca épületsorainak helyreállítása is, bár itt azért egy kis hiányérzetünk is támadt. Igaz, ez nem csak erre a kerületre jellemző, de számos esetben előfordul, hogy a felújított homlokzat ellenére a kínai piacok hangulatát idéző, provinciális ízlésről tanúskodó, értelmezhetetlen tipográfiával operáló, buherált üzletportállal semmi sem történik. Terézvárosban szerencsére elkezdődött valami – lehet utánuk csinálni!

Nem állt le a rangos ingatlanszakmai elismeréseket is begyűjtő ferencvárosi városmegújítási program sem, többek között a Balázs Béla utcában és a Thaly Kálmán utcában készültek el a rekonstrukcióval.

Kultúra

Ferencvárosnál maradva, óriási sikere volt a József Attila Emlékhelyet bemutató cikkünknek. A Gát utcai épület kívül-belül megújult, az udvart parkosították, az épületben pedig kis alapterületű, de annál érdekesebb, interaktív tárlat nyílt a költő életéről.

József Attila Emlékhely
Cím: 1095 Budapest, Gát utca 3.

Megkapta a hivatalos múzeumi státuszt a Fradi Múzeum is, amelyet még akkor is megéri megnézni, ha valakit csak kicsit érdekel a foci. Klasszis játékosok mezei, edzőlegendák naplói, Albert Flórián aranylabdája, a régi pálya falelátójának korhű mása és még sok egyéb tárgyi emlék látható az 1899-ben alapított klub új helyet kapott múzeumában. A történészek által profin összerakott kiállítás nemcsak focirajongóknak jelent élményt, a város múltjáról is megtudhatunk pár érdekességet.

Megújult idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem 19. századi könyvtárépületének belső tere is. A Ferenciek tere 6. szám alatt található, 1876-ban elkészült eklektikus Egyetemi Könyvtár Skalnitzky Antal és ifjabb Koch Henrik tervei szerint épült föl. A kétemeletes, belső udvaros épület jellegzetes része a saroktorony és a fölötte elhelyezkedő színes kupola. Az emeleten találjuk a több mint kétszáz négyzetméter alapterületű olvasótermet, melynek falain és mennyezetén Lotz Károly – nőalakok képében tudományokat és művészeteket – szimbolizáló freskói láthatóak. A klasszikus, karzatos teremkönyvtár a fölötte található kettős üvegtetőn keresztül természetes megvilágítást kap.

Érdekes kiállítási helyszín is vizsgázott idén: a részben felújított és új funkciót kapott Honvéd Főparancsnokság épületében nagy sikerrel fut a Csontváry-kiállítás. A „must see”-tárlatot a hírek szerint január végéig láthatjuk itt, míg a Várkert Bazárban helyet kapott, minden érzékszervre ható első világháborús tárlatot még sokáig megnézhetjük.

Idén több művészmozi is megmenekült vagy újraindult, aminek azért örülünk, mert ezek az intézmények egy város kulturális életében nélkülözhetetlenek.

A sport szentélyei + szabadidő

A következő évek egyik legmenőbb helye lehet az idén felújított Hullám Csónakházak. A pesterzsébeti Duna-part szinte még felfedezetlen, pedig az itteni Duna-ág elképesztő adottságokkal rendelkezik. A BLOKK Építész Műhely tervei alapján az egyik eredeti állapotában megmaradt, faszerkezetű csónakház, a fogadóépület és a parti büfé készült el a TÉR_KÖZ segítségével, de a következő ütemben a védettség alá eső együttes többi része is újjászületik.

A Szilas-patak környezete – az előző és a következő helyszínhez hasonlóan – a remek TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázat révén újulhatott meg. Több mint öt kilométer jó burkolatú, új kerékpárút a gáton, fatelepítések, többfunkciós sportparkok, játszótér. Az itt élők birtokba vették a területet, a távolabb lakó budapestieknek pedig a Naplás-tó miatt önmagában is megér egy kiruccanást. Amúgy a tó olyan nevezetességekről is ismert, mint a mocsári teknős, amely az egyetlen Magyarországon őshonos teknősfaj.

A Mogyoródi úti sportpálya a közösségi célú területfejlesztés szép példája Zuglóban. Az ingyenes, tömegsportra alkalmas helyszín futókörrel, street workout lehetőséggel, pétanque-, mountain bike-, kosár- és gördeszkapályával várja a látogatókat a Rákos-patak mentén. Jövőre műfüves focipálya és mászófal épül, valamint világítást, zárható öltözőket, klubszobákat és büfét is kap a sportpálya.

A 2014-ben épült Groupama Aréna idén több meccsen is vizsgázott, valamint megkapta az ingatlanfejlesztési szakma egyik legrangosabb elismerését, a FIABCI-díjat.

Mint arról elsőként beszámoltunk, új futókör létesült a Feneketlen-tó mentén, így a belvároshoz és a Műegyetemhez közel nyílt egy új, mindenki által elérhető és ingyenes sportolási lehetőség.

Közlekedés

A városi közlekedés egyfelől egy szükséges rossz. Valljuk be: eljutni ‘A’ pontból ‘B’-be a legtöbb esetben elég unalmas dolog. Ettől függetlenül az életünk része, szóval minden egyes fejlesztés hozzájárulhat ahhoz, hogy tízezrek élete váljon könnyebbé nap mint nap. Az idén elkészült fonódó villamos révén a korábbi 17-es vonal egyesül a 19-es, a 41-es és a 61-es vonalakkal, így észak-déli irányban egész Budát átszelő vonalak jönnek létre.

Óbudáról átszállásmentes, kötött pályás kapcsolat épül a Batthyány tér, a Széll Kálmán tér, a BAH-csomópont, a Móricz Zsigmond körtér, Albertfalva, valamint Kelenföld felé. Összesen 14 980 méter sín, 22 darab akadálymentes peron, 252 db tartóoszlop, 17 500 m2 új betonfelület, 20 600 m2 új térkőburkolat, így készült el a beruházás Széll Kálmán téri és Bem rakparti ágán – tegyük hozzá, határidőre. 82 darab fát, 68 padot és 115 új szemetest helyeztek ki. Szintén ehhez a beruházáshoz kapcsolódott az egyik legforgalmasabb budapesti bicikliút fejlesztése: a jövőre felgyorsuló budai bringaútépítések első elemeként ahol lehet, több helyet és jobb megoldásokat kaptak a dunai úton kerekezők.

Az 1-es villamos fejlesztése a Rákóczi híd megépítése óta váratott magára. A vonal meghosszabbításával Dél-Buda egy fontos közlekedési kapcsolatot kapott, így az itt élők sokkal könnyebben eljuthatnak munkába, Fradi-meccsre, és a Müpa koncertjeire.

A BKK több mint 300 új típusú automatát helyezett ki, ami esetleg jegyet is ad. Korábban nagyon körülményes volt, hogy órákig kellett keresgélni, ha jegyet akartunk venni, a régi automatákból aprót halászó szakmenedzserek pedig külföldre vitték rossz hírünket. Ennek úgy néz ki, vége – a BKK közleménye szerint pedig a jegyeladásokból származó bevétel jelentősen megugrott.

A vicces nevű FUTÁR egy remekül működő, komplex utastájékoztatási rendszer, az alkalmazással kiegészítve pedig az egyik leghasznosabb segítség a közlekedésben.

Piacok és vásárcsarnokok

Korábban beszámoltunk már a Klauzál téri vásárcsarnok megújulásáról. A századforduló idején épült, műemlék jellegű épületben élelmiszerbolt, pékség, termelői tejes, kávézó, halas és őstermelők is helyet kaptak. Kívülről a legszembetűnőbb változás a tető teljes megújulása, valamint a homlokzat nagyobb részét adó téglafal megtisztulása. A csarnokba belépve az első benyomásunk az, hogy a tér világos és rendezett.

Egyre inkább megtelik élettel a Hold utcai vásárcsarnok is, ahol rántott hústól a pho-levesig, olasz sajttól a tengeri halig szinte bármit kapni. Kicsit hiányoljuk a több ülőhelyet és az esti programokat, de abban biztosak vagyunk, hogy fogunk még hallani a piacról. A Rákóczi téri csarnok ugyan még nem épült újjá, de az előtte lévő tér és a környező utcák – nyilván az új metrónak köszönhetően – egyre rendezettebbek.

Még nem írtunk a budafoki Szomszédok Piaca megújulásáról. A félig nyitott, félig fedett épület kifejezetten visszafogott és kulturált lett, minden piacnak így kellene kinézni. Az épület előtti terület homokszínű térkövet kapott és új fákat is találunk itt.

Mi minden épült még idén?

A sort sokáig lehetne folytatni, de mindent még csak fölsorolni is nehéz lenne. Nem is szeretnénk. Viszont említsük meg a városi élet olyan műhelyeit, eseményeit vagy kezdeményezéseit, amelyek már évek óta tesznek érte, hogy ez a város jobb hely legyen. Idén ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a – Bartók Béla útra átköltözött – KÉK – Kortárs Építészeti Központ. Tovább folytatja működését a Valyo, nekik köszönhetően idén is szaunázhatunk a Duna-parton. Tavasszal újra megnyílnak az üres üzletek a Nyitva Fesztiválon, a Budapest100-on pedig a 120 éves Nagykörutat ünnepelhetjük. Egyre többen dolgoznak olyan vagány munkahelyeken, mint ez a Károly körút 9. alatt található iroda. A XIII. kerületben felépült az ország legnagyobb passzívháza is – mondanunk sem kell, hogy ha csak ilyen épületek állnának, sokkal tisztább lenne a városi levegő. Rendületlenül szállít a Neked Terem, a Mi készül a városban? honlapján pedig a városi mesterek után kutathatunk. A srácok tovább festik a tűzfalakat, a Hello Wood jobbnál jobb faépítményeket hoz a városba és bármikor beülhetünk a Margitutcakilencbe. Hát ettől szeretjük Budapestet. Lehet még rajta mit javítani, az épületeket száz évig lehetne még felújítgatni, de ez a miénk – és ha dolgozunk rajta, egyre jobb hely lesz.

Bagi László

Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:

https://welovebudapest.com/budapest.nevezetessegei/budapest.2015.igy.valtozott.a.varos.iden