Budapesti Értékvédelmi és Városfejlesztési Támogatások

Falu, Város, Régió – 2016/2.

          

 Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
http://regionalispolitika.kormany.hu/download/e/00/e1000/Vegso_FVR%202016_2%20WEB%20pair.pdf

Kordonbontás: Újabb parkolók a Kossuth téren

uj.kispest.hu – 2017. 06 15.

 

Újabb negyven parkolóhelyet adtak át ma a Trefort Ágost szakgimnázium előtti téren a Kossuth téri piac mögött, ahol Kispest új közösségi tere épül.

Örömmel jelentem be, hogy a tavasszal átadott 20 parkolóhely után, mától újabb negyven autóbeállót használhatnak a kispestiek, a piacra érkezők. Ezzel a beállóhelyek több mint a fele elkészült mostanra –  mondta Gajda Péter polgármester azon a bejáráson, amelyen a képviselőtestület néhány tagjával, Bogó Józsefnével, Teknős Ferenccel, Varga Attilával, valamint Horváth Gyulával, az építést felügyelő Kispest Kft. igazgatójával közösen áthelyezték az építkezés területét jelző kordonokat. A Trefort szakgimnázium előtti téren, a korábban működő illegális parkoló helyén a nyár végére egy 154 beállóhelyes rendezett parkolót és közösségi teret épít az önkormányzat a fővárosi Tér_Köz város-rehabilitációs pályázaton nyert pénzből és önerőből. A polgármester a bejáráson ismét megerősítette, a parkolás itt, és Kispest más területein továbbra is ingyenes lesz. Gajda Péter kérdésünkre elmondta, a kezdeti lakossági ellenállás az új térrel kapcsolatban csitulni látszik, egyre kevesebb a bejelentés ezzel kapcsolatban. Ez így szokott lenni más építkezéseken is, hiszen, ahogy a környéken élők már látják, milyen lesz a beruházás nyomán a tér, kezdenek megbarátkozni vele – tette hozzá.

Horváth Gyulától megtudtuk azt is, hogy a beruházás a terveknek megfelelően és ütemben halad, a májusi néhány napos esősebb időjárás akadályozta csupán az építkezést, így az augusztus végi avatóünnepség várhatóan nem marad el. Újabb parkolóhelyeket már csak a beruházás végén adnak át, mert a következő beállók már a sportpályák alatt készülnek el, így az a rész sokáig építési terület marad.

Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
https://uj.kispest.hu/onkormanyzat/hazai-tamogatasu-fejlesztesek/hirek/6479-kordonbontas-ujabb-parkol

A Kossuth tér rehabilitációja

uj.kispest.hu – 2017. 03. 24.

 

A Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett Tér-Köz városrehabilitációs felhívásra a XIX. kerületi Önkormányzat pályázatot nyújtott be a Kispesti Kossuth téri piac és Trefort Szakközépiskola előtti tér közterületi megújítására és az ehhez kapcsolódó társadalomfejlesztési és közösségépítő programok megvalósítására.

A Fővárosi Önkormányzat döntése az volt, hogy a pályázatból a tér megújítását támogatja, 246 millió forinttal járul hozzá a parkoló megépítéséhez, amihez XIX. kerület Kispest Önkormányzata ezen felül forrást biztosít. A környezetrendezés célja a piac mögötti terület rendezése. Az elbontott pavilonok helyén jelenleg rendezetlenül gépkocsik parkolnak.

A közösségi téren parkolók, a térszíntől kiemelten sportpálya épül, alatta fedett parkolóállásokkal. Létesül még egy térplasztikaként megjelenő nagyméretű fásított ücsörgő terasz, mely a terület egyik meghatározó arculati eleme lesz. A téren a sportfunkció többféleképpen megjelenik. Térszínen egy hard body hang kültéri sporteszközcsoport, a parkoló egy forgalom elől lezárt területén pedig streetball palánkok kapnak helyet. A sportpálya alatt 12 állásos parkoló lesz, de a fedett tér egy része a gyalogos zónához csatlakozik, ide helyezhető el a födémre függesztett lengő kötélpad. Az emeleten a pálya mellett pingpongasztal, kültéri csocsóasztal és a térszíni berendezési tárgyakkal megegyező utcabútorok kerülnek. A sportlétesítmény éjszaka zárva tart majd. A kockaplasztikát triál kerékpárosok és gördeszkások is tudják használni. Iskola után a gyerekek itt együtt tudnak maradni és kulturáltan tudják eltölteni az időt.

A kiviteli terveket és a látványterveket a Muszasi Kft. és a LÉPTÉK-TERV Kft. készítette.

A�

Budapest 2017: így változik a város idén

2017. 01. 03. – welovebudapest.hu

 

Alaposan körbenéztünk és összegyűjtöttük, hogy milyen fejlesztések várhatók a közeli és távolabbi jövőben Budapesten! Több park, megújuló műemlékek, múzeumok, egyetemi épületek, irodaházak, sportkomplexumok: többek között ez várható 2017-ben. Ez az összeállítás nem toplista és nem is azt mutatja, hogy mi készül el idén, de igyekeztünk megmutatni, hogy mi minden van tervbe véve. Mutatjuk a helyszíneket és a látványterveket egy hosszú listán!

 

Budapest a 19. század utolsó harmadában, az úgynevezett Gründerzeit idején kopácsolástól, szállítójárművek hangjától, építkezésektől volt hangos. Nem állíthatjuk, hogy ez az időszak köszöntött be újra, de az biztos, hogy jó pár dolog épül idén és a következő években is a városban. Az új közparkoknak mindig örülünk, ezért a következő évek egyik várt fejlesztése a Millenárisfelújítása és a jelenleg kihasználatlan terület 2,5 hektáros zöld pihenőparkká alakítása. A terület alatt a parkolási gondokon enyhítő mélygarázs kap helyet, a közösségi tér közel háromszáz fával, padokkal, játszótérrel és vízfelülettel várja majd a látogatóit.
Budapest 2017: így változik a város idén
Fotó: TSPC Mérnökiroda Kft. (NGM)
Budapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Juhász Norbert – We Love Budapest
Hatalmas ingatlanfejlesztés kezdődött a Kopaszi-gát melletti területen, amelynek nyomán egy új városnegyed jön létre közel harminc új épületegyüttessel. A BudaPart nevű projekt keretében elsősorban iroda- és lakóépületek jönnek létre, közöttük egy bevásárlóutcával, de a tervek szerint több sportpálya, hotel és óvoda is kapcsolódik a beruházáshoz. A negyed – amúgy ígéretes –koncepcióját a koppenhágai Adept készítette, a negyed szélére tervezett 120 méteres felhőkarcolóra azonban sokak szerint semmi szükség és az ingatlanos cégen kívül senki sem jár jól.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Adept
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Adept
A belvárosi rész egyik kedvenc közparkja lehet a Magyar Nemzeti Múzeum kertje, ha elkészülnek a felújítással. A Pál utcai fiúk történetében is szerepet kapó történeti közpark ugyanis jelenleg igencsak leromlott állapotú, de a Tér-Team tervei szerint elvégzendő felújítás nyomán kitelepítik a parkolót, megfiatalodik a kert növényállománya, kis „tisztásokat’ alakítanak ki piknikezéshez, valamint felújítják a régi kertészlakot is. Egy oázis jöhet létre a város közepén, ahol a környék egyetemistái, irodai dolgozói vagy erre sétáló lakói egyaránt megpihenhetnek.
Budapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Bódis Krisztián – We Love Budapest
A Múzeumkert rekonstrukciójához kapcsolódó hír, hogy felújítják a múzeum és a Palotanegyed határán elhelyezkedő Pollack Mihály tér értékes régi épületeit, míg két másik épületet – a rádió irodaépületét és az üzemépületét – a tervek szerint lebontják. 
Budapest 2017: így változik a város idén
Tovább folytatódik a Budai Vár teljes megújítását célzó Hauszmann Terv megvalósítása, melynek keretében már megkezdődött több – a II. világháborúban megsérült és értelmetlenül lebontott – épület rekonstrukciója. Visszaépülhet az egykori Csikós-udvar és környezete, a Hauszmann Alajos által tervezett díszes lovarda és a hozzá tartozó istálló, illetve a szintén Hauszmann-féle, úgynevezett Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső, valamint felújítják és új funkcióval látják el Karakas pasa tornyát is.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Fotó: KÖZTIBudapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: KÖZTI
Már folyik a régi karmelita kolostor felújítása és a Miniszterelnökség irodaépületének építése a Budai Várban. A kolostorépület felújításának Zoboki Gábor által készített tervei az épület puritán szellemiségéből indultak ki, így egy protokolláris célokra használt, mégis hivalkodástól mentes egyszerű tér jöhet létre. A régi kolostori kápolna kétszintes tereiben könyvtárat alakítanak ki.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Építészfórum
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Építészfórum
Mérföldkő lehet a város életében a Duna-partok tervezett megújítása a Fővám tér és a Kossuth tér között. A közterek megújításában rutinos Korzó Tervezési Stúdió által megnyert nemzetközi tervpályázat után gyalogosbarát sétányok, díszburkolat és csillapított forgalom jelenik meg ott, ahol most autók és szalagkorlátok vannak, a vízen pedig úszóművek várják a városlakókat. Vízparti térré alakul az Erzsébet híd pesti hídfője, a parkoló autók helyett zöldfelületekkel tagolt kerékpárutat és sétányt találunk majd. A Széchenyi térről – a Magyar Tudományos Akadémia épülete elől – eltűnik a parkoló, így egy hatalmas, összefüggő tér jöhet létre. A Belgrád rakpart is az eddiginél sokkal vonzóbb célpont lesz: erre a részre új kávézók és éttermek települhetnek.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Korzó Tervezési Stúdió
Már a 2016-os év vége felé elindult, idén pedig folytatódik a Tízezer új fát Budapestre! elnevezésű faültetési program, melynek keretében – nem meglepő módon – tízezer növényt ültetnek el a főváros fasoraiban, parkjaiban. A faültetés Budapest 20 kerületének, összesen 62 utcájában történik mintegy 18 várostűrő fafaj alkalmazásával.
Budapest 2017: így változik a város idén Fotó: Hartyányi Norbert – We Love Budapest
A következő három évben megújul a Vajdahunyad vára. A műemléki rekonstrukció a Liget Budapest projekt keretében megy végbe.
Budapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Bódis Krisztián – We Love Budapest
Szintén a Liget Budapest keretében újul meg a teljes park, amelynek révén nőni fog a zöldfelület aránya, ismét élővé változhat a tó és visszaépülnek a történeti pavilonok is. A Liget 7105 fájából a vizsgálatok és a tervek szerint 182-t ültetnek át, 44-et pedig pótolni fognak. A tájépítészeti pályázaton nyertes Garten Studio Táj- és Kertépítész Iroda szeretné visszaállítani a tó eredeti állapotát és az egykori Nádor-szigetet is. 
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Garten Studio Táj- és Kertépítész Iroda
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Garten Studio Táj- és Kertépítész Iroda
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Art1st Design Stúdió
A tervek szerint az eredeti formájában állítják helyre és egyben bővítik is a Közlekedési Múzeum épületét. Az 1944-ben súlyosan megsérült építmény eredeti, Pfaff Ferenc építésztől származó kiviteli tervei a mai napig rendelkezésre állnak, így ilyen szempontból nincs gyakorlati akadálya a megújulásnak. A rekonstrukció keretében nemcsak az elpusztult épületrészeket állítják helyre, hanem a földszint alatt két szinten, 4000 négyzetméterrel bővítik is a komplexumot, az újjáépült kupolában pedig egy kilátó is helyet kap. Az újjáépítési terveket a Mérték Építész Stúdió készítette.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Mérték Építészeti Stúdió
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Mérték Építészeti Stúdió
Kortárs, a Városliget fái között lebegő épületet kap a Magyar Zene Háza, melynek célja a magyar zenetörténet, népzene és zenepedagógia bemutatása és a kortárs zenekultúra megismertetése. Az intézmény az ígéretek szerint Budapest legújabb zenei centruma lesz, egy ismeretterjesztő intézmény lesz, akárcsak a bécsi Haus der Musik vagy a párizsi Cité de la Musique. Az oldalt üvegfalakkal rendelkező, a természetes és a mesterséges környezet között átmenetet biztosító épület terveit a világszerte ismert japán Sou Fujimoto készítette.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Sou Fujimoto Architects
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Sou Fujimoto Architects
A régi, múzeumi funkcióra csak erős kompromisszumokkal alkalmazható épületéből kiköltöző Néprajzi Múzeum a városligeti parkoló helyén kaphat új, világszínvonalú helyet. Tiszta vonalvezetésű, részben a föld alá süllyesztett, bejárható zöldtetővel elképzelt épületről van szó, oldalán nagyon finom elemként jelenik meg egy szőttesmotívum. A belső terekben teraszos kávézó, panorámás, üvegfalú könyvtár, ottalvós gyerekmúzeum és moziterem is helyet kap. Könnyen jelképpé válhat nemzetközi szinten is; terveit a magyar Napur Architect építésziroda készítette.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Napur Architect
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Napur Architect
Idén végre megindulhat az Iparművészeti Múzeum teljes rekonstrukciója és bővítése a tervpályázaton első díjat elnyert Vikár és Lukács Építész Stúdió elképzelései alapján. Tervük a Lechner-féle múzeumépület műemléki értékeinek megőrzésével és a kiállítási koncepció újragondolásával számol, valamint egy kortárs, kristályszerű épülettel egészítik ki a meglévő együttest.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Vikár és Lukács Építész Stúdió
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Balkányi László – We Love Budapest
Folytatódik a Szépművészeti Múzeum, azon belül is a Román Csarnok felújítása. A hatalmas méretű, falfestményekkel díszített impozáns terem újjászületését alapos restaurátori munka előzi meg. Az építészeti terveket – a múzeumi épületek felújításában igen tapasztalt – Mányi Stúdió készítette.
Fotó: Balkányi László – We Love Budapest
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Balkányi László – We Love Budapest
A Liget Budapest részeként épül korszerű raktározási és restaurálási központ a Szépművészeti Múzeum közelében. Az egykori Szabolcs utcai kórház elhagyatott telkén idén elkészülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) nemcsak több nagy budapesti múzeum működésében nyújt majd segítséget, hanem a területfejlesztő hatás is jelentős lesz a tervek szerint. A terveket a Narmer Építészeti Stúdió készítette.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Narmer Építészeti Stúdió
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Narmer Építészeti Stúdió
A keleti bazárokra emlékeztető passzázsról ismert Párisi Udvar a város egyik legkülönösebb és leglátványosabb épülete. Felújítása sokáig váratott magára, de tavaly már gőzerővel haladtak a munkálatokkal a Ferenciek terén. A rekonstrukció terveit az Archikon készítette.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Bódis Krisztián -We Love Budapest
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Bódis Krisztián – We Love Budapest
Luxusszállóként újul meg a déli Klotild-palota, más néven a Matild-palota. A Ferenciek terénél található két ikerépület északi párja már évek óta régi fényében ragyog. Az egykori Belvárosi kávéház helységei visszakapják eredeti funkciójukat, a dunai oldalon látványkonyhás török étterem nyílik, az szállodában pedig 156 szoba kap helyet a tervek szerint. A rekonstrukció terveit a Puhl és Dajka Építész Iroda készítette.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Illusztráció
Mindig jó hír, ha egy épület megújul a történelmi belvárosban. A Múzeum körúton található, Cserba Dezső által tervezett hétemeletes irodaház sokáig állt kihasználatlanul, a mostani, Bokor Péter és Nógrádi Ádám (Villa International Zrt.) által tervezett felújítás után loftlakások kapnak benne helyet.Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Studio Arkitekter
A Liget Budapest keretében újul meg az Olof Palme Ház épülete is. Eredetileg műcsarnoknak épült, később működött benne hadikórház, szobrászműhely, kávéház, söröző, iroda és tánciskola is. A rekonstrukció után az épület a Liget történetéhez kapcsolódó kulturális és vendéglátó funkciót kap, Zugló Önkormányzata szívesen látna benne helytörténeti múzeumot.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Bódis Krisztián – We Love Budapest
Az év végére befejeződhet az Óvárosháza rekonstrukciója. A Budai Várban, a Mátyás-templommal szemben áll egy különleges épület: középkori alapokon nyugszik, külseje a barokk korban nyerte el végső formáját, majd egészen a városegyesítésig, 1873-ig itt működött Buda városi tanácsa. A 20. században több csapás érte, de most a Hetedik Műterem tervei alapján helyreállítják és modernizálják. A rekonstrukció után elsősorban oktatási célokra fog szolgálni, de helyet kap itt étterem és könyvesbolt is.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Juhász Norbert – We Love Budapest
A tervek szerint hamarosan lezajlik az Ybl Miklós által tervezett, korábban teljesen megsemmisült Lónyay-villa rekonstrukciója. A Várhegy lejtőjén elhelyezkedő épület felújításának generálterveit a BORD Építész Stúdió, míg egyes terek terveit a világhírű Tadao Ando készítette.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Fotó: DVM Group
Felújítják az óbudai Zichy-kastélyt, illetve a benne található Vasarely Múzeumot. Többek között megújul az épület homlokzata, világítása és a múzeum belsőépítészete is.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Bódis Krisztián – We Love Budapest
Idén befejeződhet a törökök szent helyeként tisztelt Gül baba türbéje, a teraszos kert és a park megújítása is. A Mányi Stúdió által készített tervek szerint az emlékhely új kerámialap-burkolatot kap, a sírt körülvevő kerengő oszlopait faragott terméskőből készítik el, és Zsolnay-oszlopfővel díszítik majd. A türbét körbevevő néhai Wagner-villa alagsorában múzeumot és kávézót alakítanak ki.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Kőrösi Tamás – We Love Budapest
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Kőrösi Tamás – We Love Budapest
Az előző évtized egyik legnagyobb botránya volt a Király utca 40. alatti épület elkótyavetyélése, melynek köszönhetően a tulajdonosnak majdnem sikerült megsemmisíteni a Hild József-féle épületet. Az örökségvédők közbeavatkozása ellenére szinte teljes egészében le is bontották. A telken több mint száz lakásnak helyet adó ingatlan épül, de a Király utcai homlokzat legalább visszanyeri eredeti formáját.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Fotó: k40.hu
Hosszú évek pusztulása után megkezdődött az egykori zugligeti lóvasútműemléki védettség alatt álló végállomásának felújítása. A rekonstrukció után nemcsak az épület menekül meg a teljes pusztulástól, hanem a környezet is megújul. A hírek szerint ide költözhet majd be a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény is.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Örökségfigyelő
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Zoboki és Demeter Építésziroda
Már folyik a munka az Úri utca 72. szám alatt. Az I. kerületi ingatlanban a Földrajzi Társaság lelhet otthonra, többek között könyvtárat, közösségi tereket alakítanak ki benne.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: We Love Budapest
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: We Love Budapest
Megszületett a Kossuth tér 6-8. megújítására kiírt pályázat eredménye, így kortárs trendekbe illeszkedően épülhet meg a korábban mészkő, eternitpala és üveg borítású homlokzattal és alacsony belmagasságokkal, korszerűtlen terekkel büszkélkedő úgynevezett MTESZ-székház. A tervezést az Uvaterv és a Vadász Építész Stúdió végezheti.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: ARCH STUDIO
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Juhász Norbert – We Love Budapest
Eltűnhet a város egyik szégyenfoltja, a rózsadombi SZOT-szálló betonváza – luxuslakások épülhetnek benne. A tervezésre kiírt pályázatot az Építész Stúdió, illetve a Lab5 nyerte meg. Még nem tudni, hogy kinek a tervei szerint kezdődhet a kivitelezés, de mindkét tervben vannak izgalmas, előremutató megoldások. A budai panoráma csak nyerhet a tervekkel.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Lab5
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Építész Stúdió
Megkezdődött a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén álló szállodaépítése. A konferenciatermeket is magába foglaló ötszintes komplexumot fedett folyosó köti majd össze a terminálokkal. A várhatóan másfél év múlva elkészülő hotelt Szerdahelyi László építész és csapata tervezte.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Aspectus Architects
Eltűnhet a budai oldal talán legfeltűnőbb foghíjtelke. A Clark Ádám téren felépülő hotelépületről egyelőre nem túl sokat tudni, de a látványterveken látszik, hogy a homlokzat markáns sávozást és mélyen hátrahúzott ablakokat kap majd.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Aspectus Architects
Luxushotelként újulhat meg a belvárosi Postapalotának is nevezett főposta volt épülete is. A mai Petőfi Sándor utca, Városház utca és Párizsi utca között található épület 1873-re készült el Koch Henrik és Szkalnitzky Antal tervei alapján, a megújítást pedig az M-Teampannon jegyzi. Az épületben szép öntöttvas oszlopokat találunk, a Zielinski Szilárd által tervezett vasbeton szerkezetű távírótermek pedig a korai magyar vasbeton-építészet értékes emlékei.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Teampannon
Az ígéretek ellenére továbbra sem lehet pontosan tudni, hogy mi az Operaházzal szembeni Drechsler-palota, – vagy ahogy mindenki ismeri – a Balettintézet tulajdonosának célja az épülettel. Az Operával szemben álló neoreneszánsz épület 1896-ra épült föl Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Eredetileg a MÁV Nyugdíjintézetének bérháza volt, a 24 lakás mellett egy háromszintes étterem-kávézót alakítottak ki benne, melynek üzemeltetője Drechsler Béla volt – innen az épület neve. A kávézó helyén működött 1949-től a Balettintézet, a felső szintek lakásait pedig államosították és feldarabolták. A palotát külföldi befektetők vették meg, és bár több hír is volt a felújításról, eddig sajnos semmi sem történt.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Bódis Krisztián – We Love Budapest
A Fővám téri Központi Vásárcsarnok mögött, a Csarnok téren nyithat 184 szobás hotelt egy nemzetközi lánc a jelenleg parkolóként használt, üres terület beépítésével. A Vadász Bence és Miklós Zoltán által tervezett hullámzó homlokzat érdekes megoldás, annak viszont nem örülünk, hogy az új hotel rátelepszik az elektromos művek téglaépületére. Egyes hírek szerint utóbbinak a bontását is tervezik, reméljük, hogy – a Kultiplex értékes épületének bontása után – ez csak egy rossz vicc.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Vadász Stúdió
Diákszállás épülhet az egykori Tűzraktár helyén. A tervek szerint megőrzik a hatvanas években épült gyárépület – melyben anno a Laboratóriumi Műszergyár működött – szerkezetét és benne apartmanokat alakítanak ki. A szobák franciaerkélyt kapnak, de tervezés során gondoltak a közösségi terekre, sportolásra alkalmas helyiségekre és tanulóhelyiségekre is.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: milestone.net
Bár a több helyen kommunikált függőleges erdő kissé túlzónak tűnik, minden esetre hamarosan az átlagnál zöldebb toronyházak épülhetnek Újpesten. A Szent István tér és a Duna közé tervezett beruházás keretében 17 emeletes lakóházak nőhetnek ki a földből. A Hajnal Építész Irodatervei szerint a lakóktól független automatikus öntözőrendszerekkel oldják meg a vízellátást és ipari alpinisták gondoznák a növényeket.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Hajnal Építészeti Iroda
Hotelként nyithat újra a józsefvárosi telefonközpont épülete a Horváth Mihály téren. Az eredetileg Ray Rezső által tervezett épület a város második telefonközpontja volt: 1917-ben kezdte meg működését és sokáig üzemelt így. 2007-ben költöztek ki belőle végleg, az utóbbi időben évekig üresen állt. Az épület leglátványosabb eleme az alacsony földszintről induló, 11 méter széles és 50 méter hosszú főlépcső, amelyet egykor freskók díszítettek.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Archív képeslap
Komoly lakásberuházás készülődik Újbudán, a Budafoki út – Barázda utca – Szerémi út – Galvani utca által határolt területen. Az Elite Park néven futó fejlesztés első ütemeként 268 lakás épül fel, melyet további két ütemben további 438 követ. Az építészeti terveket a KAS Design készítette.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Elite Park
Több nagy lakásberuházásra készül a Cordia. Nyolc helyszínen – többek között a Nagy Diófa utcában, a Kapás utcában, a Corvin Sétányon, a Rózsa utcában és Zuglóban – is építkeznek, összesen 1500 új lakás jöhet így létre.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Cordia
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Cordia
Buda Palota néven és modern irodaházként születhet újjá a Széll Kálmán téri Postapalota. Az eredetileg Sándy Gyula által tervezett épület az ország első irodaháza volt. Helyreállítják a szecessziós jegyeket viselő műemlék épület homlokzatát és felújítják a páternosztert is. A nyolcemeletes épület tornya megnyílik a látogatók előtt, innen a Budai Várra, a Vérmezőre és Hűvösvölgy felé is kilátás nyílik.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Bódis Krisztián – We Love Budapest
Megkezdődhet a Szabadság téri Tőzsdepalota felújítása is, amelyben felsőkategóriás iroda- és üzlethelyiségek kapnak helyt. Az épület 1905-re épült fel a tőzsde számára, 1955-től 2009-ig a Magyar Televízió működött benne. Az Alpár Ignác által tervezett, eklektikus és szecessziós elemeket is felvonultató műemlék épület a világhírű Beyer Blinder Belle építésziroda tervei alapján újul meg.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Beyer Blinder Belle
Budapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Beyer Blinder Belle
Már épül az Ericsson új székháza a lágymányosi Duna-parton. Az Infopark újonnan felépülő irodaházában a vállalat Svédországon kívüli legnagyobb kutatás-fejlesztési központja kap helyet, a hat emeleten mintegy 1800 fő dolgozik majd. Az Aspectus Architect tervezett épület egyben lezárja az eddig kissé befejezetlen Duna-parti házsort.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Aspectus Architect
Új irodaház épül az Alkotás út és a Csörsz utca határán álló telekre. A MOM Park szomszédságában álló, Hillside Offices néven futó beruházás keretében mintegy 20-22 ezer négyzetméter teljes bérbe adható terület jön létre.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Hillside Offices
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Hillside Offices
Groupama Aréna szomszédságában épülhet föl a Telekom új székháza. A tavaly elhunyt Tiba János által tervezett épület igencsak tekintélyes méretű lesz, és – mint az ingatlanfejlesztő WING írja közleményében – ‘városképileg kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről érkezve ez a belváros kapuja‘. Az épületben helyet kap egy 300 fő befogadására alkalmas konferenciaterem is, és védett zöldfelületeket helyeznek el belül.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Tiba Építész Stúdió
Biztosan nem a fent látható formában épül meg a Bem Palace, miután a a legmagasabb műemlékvédelmi kategóriába sorolt épület megkezdett bontását és radikális átalakítását leállították a hatóságok. A Bem téren található egykori Radetzky-laktanya és a katonai élelemtár további sorsáról nem tudni biztosat.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Bem Palace
A Soroksári úton épülhet fel a Mill Park első üteme. Az új, 7 emeletes épületben mintegy 18 ezer négyzetméternyi bérelhető terület jön létre, majd ezt követheti a második ütem átadása.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Mill Park
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Mill Park
Tovább bővül az óbudai Graphisoft Park. Részben meglévő épületekhez épül új szárny, másrészt kisebb cégek és start-up vállalkozások igényeire optimalizált épület felépítését is tervezik.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Graphisoft Park
A város nyugati kapujánál, az egyre felértékelődő Őrmezőn épülhet fel a Budapest ONE Business Park a Mérték Építészeti Stúdió tervei alapján. A 4-es metró végállomása köré épülő multimodális közlekedési csomópont jó tömegközlekedési kapcsolatokat biztosít majd. A Kelenföldi pályaudvarral szemközti oldalra tervezett épületegyüttes kialakítása a látványtervek szerint első pillantásra izgalmasnak ígérkezik. Az együtteshez a tervek szerint zöldfelületek és mélygarázs is csatlakozik majd.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Mérték Group
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Mérték Group
Intermodális csomópont, valamint ehhez kapcsolódó kereskedelmi és szórakoztató központ épülhet Kelenföldön, Etele City Center néven. A vasútállomás környezetében végrehajtandó fejlesztés összeköttetést biztosít majd a Budapest One és az Etele Plaza között. Mint a fejlesztő Futureal honlapján olvasható, „Kelenföld megújítása egyike Európa legnagyobb tömegközlekedést érintő barnamezős beruházásainak, melynek szerves része az Etele Városközpont kereskedelmi és közlekedési fejlesztése illetve a Budapest ONE Business Park létrehozása is.‘ 
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Etele City Center
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Etele City Center
Napvilágot láttak az Etele térre tervezett bevásárlóközpont tervei is. Az Etele Plaza mérete gigantikus: 53 ezer négyzetméter lesz, három szinten 160 üzlet, étkezőhelyek, mozi, 1200 fős garázs kaphat benne helyet. Az Allee sikere bizonyíthatja, hogy egy ilyen épület komolyan megnöveli az autóforgalmat, de a jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező területen ez talán kevesebb problémát okoz.Budapest 2017: így változik a város idén
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Etele Plaza
Már épül Újpest új kerületközpontja a Szent István tér körül. A Firka Építész Stúdió tervei szerint épül föl az új vásárcsarnok, amely egy fedett kulturális központnak is helyet ad majd, a felső szinten tetőkert, az épület alatt pedig mélygarázs épül. A téren az Egek Királynéja Főplébánia épülete előtt két ligetet, illetve egy sétányt alakítanak ki terasztérrel, pavilonokkal, szabadtéri pódiummal, vízfelülettel és párásító mezővel. A terület alkalmas lesz nagy tömegeket megmozgató rendezvények megtartására is. A IV. kerületi tér rendezése az S-Tér Kft. elképzelései alapján valósul meg.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: S-Tér és Firka Építész Stúdió
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: S-Tér és Firka Építész Stúdió
Szintén új vásárcsarnok épül a Duna túloldalán, a III. kerületi Békásmegyeren. A kulturális események befogadására is alkalmas őstermelői piac megépülése után megkezdődhet a piac melletti terület, a Heltai Jenő tér megújulása is. A vásárcsarnokon túl egy új tanuszoda is épül a kerületben, valamint felújítják a Kiscelli Múzeumot és befejezik a Klebelsberg-kastély felújítását is.Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: óbuda.hu
Új orvosi rendelőt kap Rákospalota. A Karácsony Benő parkban megkezdődött a Deák utcai összevont védőnői, háziorvosi és házi gyermekorvosi rendelő építése. A tervezett egyemeletes épület belső átriumos, udvaros kialakítású, megvalósítása során az épület belső részének homlokzata a parkot visszatükröző fehér üveg burkolattal, a külső út felőli homlokzat pedig mészhomok tégla burkolattal készül.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: bpxv.hu
Megújul a Millenáris, ez pedig nemcsak a parkra igaz, hanem az épületek egy részére is: hamarosan az átépített Teátrum épülete ad majd helyet a Nemzeti Táncszínháznak. A terveket az a Zoboki és Demeter Építésziroda készítette, amelynek a Művészetek Palotájával már komoly tapasztalata van kulturális intézmények tervezésében. A tervek szerint 2018 februárjára elkészülő beruházás eredményeképpen a város egy modern, európai minőségű tánccentrumot kap majd, amely a Nemzeti Táncszínház mellett a teljes hazai, tradicionális- és kortárs táncművészet számára otthonul szolgál majd.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Zoboki és Demeter Építésziroda
Már folyik a Millenniumi Városközpontban megnyíló hatalmas magánkórház, a Duna Medical Center építése. A Haller utcánál épülő komprehenzív (az orvoslás szinte valamennyi területét lefedő) egészségügyi intézményben programozott műtéti beavatkozásokat és kezeléseket biztosítanak szinte valamennyi orvosi szakterületen. A tervek szerint 650 dolgozóval működő intézményhez 150 ágy, 8 műtő, laboratóriumok, vizsgálók, étterem, üzletek és egy szálloda is csatlakozik majd. Az építészeti terveket a Vadász Stúdió készítette. A magánpénzből megvalósuló beruházás mellett a budapesti egészségügyi intézményeket is fejlesztik, a közeljövőben felújítják a Semmelweis Egyetem kilenc épületét, a középtávú tervekben pedig több, úgynevezett szuperkórház építése szerepel.
A történeti épületek egy részét megőrizve, ugyanakkor kortárs építészeti elemeket is felvonultatva újulhat meg a kocsiszín Budafokon. Az 1899 óta üzemelő kocsiszínt sokszor, de általában ötletszerűen bővítették, így a gazdaságtalan felújítás helyett új vágányhálózat, csarnokok és irodaház építése mellett döntöttek. A már építés alatt álló új csarnok tetőrésze kifejezetten izgalmasra sikeredett a vágányokra merőleges vonalaival és a villamosokra utaló sárga színnel. A projekt terveit a FŐMTERV Zrt. és a CÉH Zrt. készítette.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: BKK
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: BKK
Decemberben egy kifejezetten izgalmas projekt tűnt föl a Kerékagy blogon, mely szerint bringás központként újulhatna meg a jobb sorsa érdemes, jelenleg igencsak kihasználatlan Népliget. A fővárosi profi kerékpárosoknak nem sok edzéslehetőségük maradt a városban, ezen is segíthetne ez a több elemből álló terv. A BringaPark Népliget részét képezné  egy 2 kilométeres, a közúti forgalomtól teljesen elzárt, az esti órákban kivilágított aszfalt kör rekreációs hasznosításra, egy 3 kilométeres, a közúti forgalomtól teljesen elzárt, az esti órákban kivilágított aszfaltkör sportcéllal, valamint közlekedésbiztonsági oktató pálya, BMX és mountainbike buckapálya, kerékpáros triálpálya, terepedzőpálya, valamint BMX és görkorcsolya-park is. Az egyelőre tervezőasztalon fekvő elképzelés mellett idén megindul az úgynevezett Fradiváros kiépítése is a Népligetben, amelynek keretében egy komplex csarnokrendszer jöhet létre a különböző sportágak kiszolgálására. Az épületegyüttesben helyet kaphatnak a kézilabdázók, a jégkorongozók, az atléták, a tornászok, az ökölvívók és a birkózók, valamint felépül egy uszoda, egy nyitott vízilabda-medence, egy négycsillagos szálloda, egy sportorvosi központ, valamint egy fiatal sportolóknak fenntartott kollégium is.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Vuelta Sportiroda
Tovább folytatódik a Hullám Csónakházak megújulása. A pesterzsébeti Duna-part szinte még felfedezetlen, pedig az itteni Duna-ág elképesztő adottságokkal rendelkezik. A BLOKK Építész Műhely tervei alapján az egyik eredeti állapotában megmaradt, faszerkezetű csónakház, a fogadóépület és a parti büfé készült el a TÉR_KÖZ segítségével, de a következő ütemben a védettség alá eső együttes többi része is újjászületik.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Hartyányi Norbert – We Love Budapest
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Hartyányi Norbert – We Love Budapest
Egy különleges, parkoló fölött elhelyezett kosárpálya kialakításával folytatódhat a XIX. kerületi Kossuth tér megújulása. A tér zöldfelületeinek felújítását már 2008-ban elkezdték, most a  Lépték-Terv és az EKHO Építész Műterem a folytatást is megtervezte a TÉR_KÖZ segítségével. A téren egyedi tervezésű, kocka formájú pihenőhelyek és street workout is helyet kap, így remélhetőleg egy valódi találkozóközponttá válik.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
Ősszel kezdi meg a Honvéd FC az új Bozsik Stadion kivitelezését Kispesten, amely az UEFA „Category 4” előírásainak megfelelően minimum 8000 főt lesz képes majd befogadni.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Honvéd FC
Új kézilabdacsarnokot épít a Vasas a Fáy utcában. A multifunkcionális épület kialakítása illeszkedni fog a szomszédságában álló edzőcsarnokhoz, amelyet 2012-ben adott át a klub. A főépület egyik szintjén egy orvosi és rehabilitációs központ is helyet kap. A csarnok mellett épülhet fel az új Illovszky-stadion is, miután bontják az 1960-ban átadott, régen korszerűtlenné vált korábbi létesítményt.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Vasas
Már folyik a Császár-Komjádi Sportuszoda megújítása. A Kelecsényi Zoltán által tervezett, 1976-ban átadott, nyitható tetőszerkezettel és öt medencével rendelkező épületre alaposan ráfér a korszerűsítés. Megújulnak az öltözők, az előtér, a büfé, a teljes vízellátórendszer, a szellőztetés és légtechnika, megjavítják a dongatetőt és felfrissül a belső udvari homlokzat is, emellett három új tornaterem, egy orvosi rendelő és két nagyméretű szauna is helyet kap az épületben.
Budapest 2017: így változik a város idén
Fotó: mek.oszk.hu
Megkezdődött a margitszigeti Palatinus Strandfürdő műemléki rekonstrukciója is. A különleges értéket képviselő, Bauhaus-jellegű, de az olasz modernizmus hatását is mutató főbejárati épületet homlokzatát az eredeti, idősebb Janáky István-féle tervek szerint újítják fel. Az alagsorban wellness- és fitneszrészleget alakítanak ki, felújítják az eredeti, szintén műemléki védettséget élvező öltözőkabinokat, a főbejárat mellett az éttermi tömböt is rekonstruálják és bővítik, a termálmedencét pedig lefedik, így a strandból egy egész évben üzemelő fürdő válik. A rekonstrukció építészeti terveit az Archikon készítette.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Archikon
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Archikon
Nem kell már sokat várni a Király Fürdő teljes megújulására sem. A klasszicista homlokzat mögött jelenleg egy megjelenésében és hangulatában is kissé balkáni hangulatot árasztó fürdőt találunk. Az épület egyébként komoly múltra tekint vissza: építését még 1565-ban kezdte meg Arszlán budai pasa, majd 1796-ban a König család birtokába került, innen származik manapság is használt neve. A felújítás keretében megújulhat a kupolás marousaledencetér, a törökös belső udvar és a többi épületrész is.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Bódis Krisztián – We Love Budapest
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Bódis Krisztián – We Love Budapest
Gőzerővel folyik és hamarosan elkészül az új budapesti uszoda építése a Dagály területén. A 2017-es FINA vizes világbajnokságnak is otthont adó komplexum a fővárosi Duna-part új látványossága lehet, a 44 méter magas épület tetejéről pedig szép kilátás nyílik a városra és a hegyekre. A Dagály Úszóarénában helyet kap egy mozgatható fal segítségével megosztható 50 méteres versenymedence, egy szintén megosztható, tanmedencének is alkalmas 50 méteres bemelegítő-medence és egy műugró-medence is. Az ugródeszkák alja LED fénnyel világít majd, de a fő látványosság az épület különleges, hullámzó homlokzata, amely különböző színűnek látszik, attól függően, hogy épp milyen szögben esik rá a napfény. A komplexumban mintegy 15 ezer ember foglalhat helyet, de a világbajnokság után a székek egy részét máshol hasznosítják újra.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: NAPUR Architect
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Adrián Zoltán – Origo
Napvilágot láttak a budapesti olimpiai pályázat látványtervei: Budapest látványos helyszínekkel várná az olimpiai csapatokat és a szurkolókat, ha megkapná a rendezési jogot. Az olimpiai tervekről azt mondják a szakértők, hogy még akkor is nyerünk vele, ha nem nyerünk. Ha egy ország elnyeri a rendezés jogát, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szinte azonnal átutal egy hatalmas összeget, 1,5 milliárd dollárt a szervezésre. A terveket a budapesti csapat is úgy készítette el, hogy semmilyen felesleges beruházás ne készüljön el, minden épület utólagos hasznosítását és fenntarthatóságát végiggondolták, így például a versenyzők és az edzők utaztatását a lehető leggyorsabban és költséghatékonyabban, a Dunán oldanák meg, de ilyen elem az is, hogy a felépülő új szállásokat kollégiumként hasznosítanák tovább. A versenyek hátterét a város impozáns helyszínei szolgáltatnák, ami nagyon egyedi hangulatot adna a helyszínen és a tévé képernyője előtt is: a futóverseny befutója például a Hősök terén, az íjászverseny a Parlament előtt, a strandröplabda a Vajdahunyad váránál lenne. A budapesti terveken ötven ember dolgozott másfél évig.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: budapest2024.org
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: budapest2024.org
Talán épp az olimpiai központ tervezett beruházásához kapcsolódva újulhatna meg az egykori Nagyvásártelep romosan is értéket képviselő két épülete. A Közvágóhíd és a Kvassay híd közelében, a IX. kerületi Hídépítő utcánál álló épületek az 1930-a évek elején készültek el Münnich Aladár tervei szerint, a több mint tízezer négyzetméteres vásárcsarnokban nagyjából 400 nagykereskedő dolgozott, mellette pedig egy irodaépület kapott helyet. A homlokzat vörösesbarna klinkertégla borítást kapott. Itt található Ohmann Béla négy, egyenként két és fél méter magas szobra, a földműves, a halász, a kertész és a kofa stilizált alakja is. Az erkély oszlopain a főváros címere, az épület előtt pedig két zászlótartó rúd figyelhető meg.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Juhász Norbert – We Love Budapest
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Juhász Norbert – We Love Budapest
A régi építmény lebontása után megkezdődhet az új Puskás Stadion építése. Az új épület Skardelli György, a KÖZTI építésze által elképzelt tervei a jellegzetes elemek (a lépcsőtornyok kőcsipkés, enyhén kifelé dőlő tömegei és a toronyépület) megtartásával számolnak, ezeket az eredeti tervek felhasználásával újjáépítik, így a régi épület karakterelemei nemcsak emlékként maradnak meg, hanem szerepet is kapnak az új koncepcióban. A toronyépület múzeumi funkciót kap, egyben ez lesz a stadiontúrák látogatóközpontja. A tető héjazata a Budapest Aréna héjazatával azonos, ezzel is erősítve a városképi jelentőségű együttest.Az építményben maximálisan 67 ezer szék kaphat helyet.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: KÖZTI
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: KÖZTI
Továbbra sincs hír a Millenáris Velodrom régóta tervezett felújításáról, sőt, egyes hírek szerint Óbudán kaphat új helyet a hazai kerékpársport. Ami nagy kár volna, hiszen a Puskás Stadion közelében fekvő, eredetileg a millennium idejéből származó épületet modern vasbetonszerkezeteivel értékes együttes, kevés hasonló maradt meg a korszakból, ráadásul a Váncza Műhely elkészítette a felújítás terveit is.
Budapest 2017: így változik a város idénBudapest 2017: így változik a város idénFotó: Váncza Műhely
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Váncza Műhely
Multifunkcionális csarnok épül a XVII. kerületben. A verseny- és tömegsportra is alkalmas csarnok régi hiányt pótol és a hírek szerint megújuló energiával üzemel majd.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Látványterv a Pesti út mellé szánt sportlétesítményről
A következő években új, komplex látogatóközpont épül az egykori Vidámpark területén a Liget-projekt részeként. Az Állatkert részét képező fedett Biodómegy olyan tágas tér lesz, ahol a világ zajától elválasztva, saját eredeti élőhelyükhöz közelítő környezetben élnek majd az állatok. A Mérték Építészeti Stúdió Kft. által tervezett, új látogatótérben gazdag növényzet, csónakkal végigevezhető kis folyó, oktatótér és kiállítófolyosók lesznek. Jó hír, hogy a nagyobb beruházást jelentő Biodómmal szemben a Körhinta mögött épülő új kisgyerek-állatkert és Mesepark már 2017-től várja látogatóit.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Mérték Építészeti Stúdió
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Mérték Építészeti Stúdió
Számos tervváltozat látott már napvilágot a régóta tervezett új kongresszusi központról. A Művészetek Palotája mellé tervezett épületben egy 4-5 ezer fős nagyterem, két 1200-1500 fős szekcióterem, kiállítótér és több tárgyaló kaphat helyet. A magyar állam 2014 elején vásárolta meg a közel 13 ezer négyzetméteres területet. A központ tervezésére kiírt építészpályázaton a Finta Stúdió nyert.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Finta Stúdió
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Finta Stúdió
Csak remélni lehet, hogy idén végre megnyílik a gyakorlatilag készen álló Rácz Fürdő a Tabánban, ezzel a város egy új, prémium kategóriás fürdővel és szállodával gazdagodna.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Juhász Norbert – We Love Budapest
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Juhász Norbert – We Love Budapest
Elhúzódó viták miatt továbbra is kérdéses, hogy mikor nyithat meg a Sorsok Háza épületegyüttese. Az F. Kovács Attila által tervezett, 17 ezer négyzetméteres emlékhely a holokauszt áldozatai előtt tiszteleg a Józsefvárosi pályaudvar egykori területén.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Bujnovszky Tamás – Építészfórum
A tavalyi év második felében érkeztek be a Gellért-hegy megújítására kiírt ötletpályázat eredményei. A kiírásra összesen 68 pályamű érkezett, melyek közül 14 nyert megvételt az eredményhirdetés után. A látványtervek egyike sem azt mutatja be, ahogy biztosan ki fog nézni a hegy néhány év múlva, mindenesetre könnyen lehet, hogy ezekből az ötletekből nem egyet viszontláthatunk majd a következő évtizedekben. Az ötletek között felmerült barlangvasút, elektromos buszhálózat, kilátópontok, virág- és szőlészeti bemutató parkok napóra, csillagda, kültéri edzőterem, mászófal, 1848-as múzeum, hullámvasút, hotel és étterem kialakítása is.Budapest 2017: így változik a város idén
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: 40. sz. pályamű – gellerthegypalyazat.hu
Radikális megoldást javasol egy, a pályázaton nem indult, fiatal építészekből álló csoport a Gellért-hegyre. A paradigma:ariadné építészei (vagyis Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid, Titkos Ádám) „megszabadítanák’ a hegyet a politikai-reprezentációs céloknak szentelt Citadellától, köveiből pedig egy hatalmas lépcsősort építenének a hegyre – az idei nyár és a Szabadság híd megmutatta, hogy igény lenne ilyen üldögélős helyekre. Az elbontott Citadella és Szabadság-szobor helyére a tervezők erdőt telepítenének.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: paradigma:ariadné
Megkezdődött a Nemzeti Lovarda felújítása, amely az 1800-as évek vége óta működik a Keleti pályaudvar közelében. A Kerepesi út mellett található 4,5 hektáros alapterületű lovasközpont az 1800-as évek végén épült, a második világháborúban megrongálódott, s most a felújítással együtt bővítésre is sor kerül. Az új lovardában helyet kap egy négy évszakos pálya, egy díjugrató pálya, egy gyakorlópálya, két fedeles lovarda, négy karám, 176 istálló, jártatógép, futószáras kör, állatorvosi kezelő, valamint több iroda, raktár, konferenciaterem és szociális helyiség. Megújul a műemléki védettségű főépület, amely visszanyeri klasszikus klubház jellegét.Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Nemzeti Lovarda
Meglepően ötletes köztéri installációt tervezett Szabó Levente, a Hetedik Műterem építésze, valamint Polgárdi Ákos tervezőgrafikus a Kálvin térre. Jövőre lesz 500 éve annak, hogy a reformáció elindult európai útjára. A protestantizmus nemcsak a nyugati országok történetét formálta át, hanem a magyar kultúrára is óriási hatással volt. A félezer éves évfordulóra egy városi tájba simuló, REFORM500 elnevezésű köztéri installációval készül Budapest.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Hetedik Műterem
A Teampannon tervei szerint épült föl az átadáshoz közeli állapotban álló MTA Humán Tudományok Kutatóháza a Millenniumi Városközpont közelében. A városban jelenleg szétszórtan elhelyezkedő, ezért gazdaságtalanul üzemeltethető épületekben dolgozó kutatók három új tömbben kapnak helyet. Az épülettömbökbe költöznek majd a zenetudomány, a régészet, az irodalomtudomány, a néprajz, a művészettörténet, a történettudomány, a filozófia, a politikatudomány, a jogtudomány, a szociológia, a kisebbségkutatás és a közgazdaságtan képviselői, valamint különböző archívumok és egy hatalmas könyvtár is.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Teampannon
józsefvárosi Balassa utca 3-5. szám alatti, korábban üresen álló telken épül fel a Bionikai Innovációs Központ (BIK). Az épület a biológia és az elektronika határterületén elhelyezkedő bionika modern, a nemzetközi tudományos életben is jelentős kutatóbázisa lesz. Bionikai képzés egyébként Európában elsőként Magyarországon indult a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem együttműködésében.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Balázs Mihály Építész Műterme
Elkészült a MOME Műhelyháza, de nem áll le a budai kampusz fejlesztése: a beruházás első lépéseként egy három részből álló épületkomplexum, a Technológiai park (Műhelyház, Műteremház, Médiaház) épül fel, melyet Csomay Zsófia és Németh Tamás építészek terveztek Reimholz Péter építész korábbi koncepciója alapján, ezután pedig a kutatóintézetet és tudásközpontot befogadó épület készül el. Ezzel párhuzamosan teljesen megújul a campus több épülete: az Akadémiai épület, a Főépület és a Gondűző-villa is.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: 3h építésziroda
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: 3h építésziroda
Megvalósulhat az Operaház régi terve, az úgynevezett Eiffel Műhelyház is. Az évtizedekig a vasút által használt, úgynevezett Északi Műhely részét képező csarnok megmentésével egyrészt értékes ipari műemlék menekül meg, másrészt pedig egy fontos komolyzenei központ jöhet létre. Maga az acélszerkezetű csarnok 1886-ra épült fel az Eiffel irodájában dolgozó Feketeházy János tervei szerint. A 220 méter hosszú, 110 méter széles, de igen rossz állapotú épület 2011 óta műemlék. Az itt kiépülő központban kap majd helyet az összes kellékek, jelmez, díszlet, világítóeszköz raktára valamint műhely, ezzel jelentős terület szabadul fel az Andrássy úti Operaházban, valamint a külső raktárakban, hiszen az intézmény jelenleg tucatnyi helyen kénytelen megoldani a tárolást.
Budapest 2017: így változik a város idén
Fotó: Eiffel-csarnok
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Eiffel-csarnok
Egyhektáros közpark nyílik a bulinegyed közepén az Index értesülései szerint. A Dob utca középső szakaszán, egy eddig parkolóként használt területen keresztül juthatunk el a bérházak övezte területhez, amelyet idén parkosítanak és megnyitnak. A park rendjét kamerarendszer és járőrök ellenőrzik majd, ezenkívül a parkot éjszakára bezárják.
Csak remélni tudjuk, hogy megvalósul a Nyugati Grund névre keresztelt új közpark kialakítása a Podmaniczky út és a pályaudvarhoz kapcsolódó sínek által közrezárt területen. A pályaudvarok környéke  manapság a világon mindenütt problémás hely: a 19. században még óriási területekre volt szükség a vagonok rendezésére, de a mai viszonyok között ezek a területek fölszabadíthatóak. Az okosan fejlesztő városokban, így például Berlinben, a rendező pályaudvarok helyén ma grillező, söröző és sütkérező városlakókat találunk. A kerület elképzelései szerint nagy füves területek, szánkódomb, pingpong-, pétanque- és futópálya jöhet létre a jelenleg kihasználatlan területen, de a pontos megvalósításról egyelőre nincs hír.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Juhász Norbert – We Love Budapest
Végre megújulhat a belvárosi műemlék portálok egy része is. Az egyik legnyomasztóbb budapesti problémára keres megoldást a Budapest Főváros Önkormányzata által októberben meghirdetett Műemléki Keret 2016: 200 millió forinttal támogatja a városképet meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját.
Budapest 2017: így változik a város idénFotó: Fortepan
A hosszabb távú fejlesztések közül több olyat is bejelentettek az elmúlt hetekben, amelyre régóta várunk. Ezek szerint két új Duna-híd épülhet a következő években. Végre megvalósul a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar vasúti összekötése is. A jelentős részben a föld alatt közlekedő nagy sebességű vonatok 20 percenként járnának és 18-20 perc lenne a belváros és a reptér közötti menetidő. A kettes terminálnál is a föld alatt lenne az állomása és nemcsak Budapestről, de Debrecenből, Nyíregyházáról, Szegedről, Kecskemétről, Miskolcról vagy kis módosítással akár a Dunántúlról is átszállás nélkül lehet majd eljutni a reptérre.
Fotó: Aspectus Architects

Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
https://welovebudapest.com/toplistak/budapest-2017-igy-valtozik-a-varos-iden/

Egy Kondor Béla-rajz mintájára alakítottak át egy pesti parkot. Klassz lett!

2015. 11. 12. – index.hu/urbanista

 

 

Budapest egyik leghosszabb ideje eredeti formáját őrző, a 30-as évek óta változatlan szerkezetű parkját újították fel félig a közelmúltban, s adták át munka első ütemét szerdán Pestszentlőrincen. Kicsit körbenéztünk, milyen is lesz az új Kossuth tér az Üllői út mellett, ahol egy Kondor Béla-rajz elemeivel bolondították meg az összképet. Annyit elöljáróban elárulhatunk, hogy a végeredmény kifejezetten tetszik.

Ha valami régihez nyúlnak hozzá, azt mindig kicsit gyanakodva fogadom. Mikor azt olvastam a parkról, hogy az eredetileg a Szegedi Dóm terét is tervező Rerrich Béla munkája, ami gyakorlatilag 1931 óta nem esett át átfogó rehabilitáción, nekem nem az ugrott be, hogy fú de jó, hogy végre megszépül, hanem az, hogy

jaj mi lesz vele?

Mert egy park épp úgy alkotás, mint egy épület.

Aztán a helyszínen megnyugodtam. Egyrészt mert bár tényleg felfrissült, nem forgatták fel gyökerestül az egészet. Ami a legfontosabb: a fák a helyükön maradtak, vagyis az új koncepció nem azt jelenti, hogy mondjuk kivágtak egy fasort, és inkább keresztbe ültettek egy másikat, mert az úgy korszerű. Főleg, hogy itt vitán felül értékes öreg fák is vannak, nem csak nyárak, amelyek felett gyorsan eljár az idő. Ráadásul kifejezetten finom módszerekkel nyúltak a parkhoz (egy pontot kivéve, de arról majd később).

 

Felvonulási út gyöngykavicsból

A 30-as évek elején eszeveszett pörgésben volt Szentlőrinc. Alig húsz éve nyerte el a függetlenségét Kispesttől, már arra hajtott, hogy megyei város lehessen, és csupán az állami bürokrácián múlt, hogy csak pár évvel később, 1936-ban kapta meg a címet. Ekkor tervezték ide a parkot is. Szép geometrikus formák, nagy és széles felvezető utakkal, melyek amúgy nem mindig futnak ki fontos pontokhoz, de azért többnyire igen, például a templomhoz.

Egy igazi nagyvárosi főtér akart lenni, bár akkoriban többnyire földszintes nyaralók vették körbe, melyek közül pár még ma is megvan. Úgy volt, hogy ide költözik majd a közigazgatás is, és két oldalról emeletes közintézmények zárják majd közre, ebből végül nem lett semmi. Jött a háború.

A saccra mintegy nyolc méter széles utak nagyon szépen nézhettek ki egykor, amikor tényleg csak annyi volt egy park funkciója, hogy szépen nézzen ki. De ma már csak arra jó az ilyen, hogy míg a padon az anyukák beszélgetnek a szélén,

a gyerekek a cipőjükkel mintákat rajzolnak bele, vagy por&kavics várat építenek.

A gyöngykavics fénykorában még valószínűleg kevesebben jártak szandálban korzózni és alighanem babakocsiból sem volt ennyi.

Ma már az ember a parktól inkább intimitást vár. Nyugit, kuckós helyeket ahol leülhet és egy normális vécét, ahol pisilhet. Az a helyzet, hogy ez utóbbit egész egyszerűen ma már nem lehet megoldani máshogy, csak ha egybekötik valamilyen pénztermelő tevékenységgel, leginkább egy büfével. Ehhez viszont kell egy épület, ami mindig érzékeny pont egy parkban.

Szóval lássuk, mi minden változott a SAGRA Architects (Sajtos Gábor, Virág Péter, Páll András és Vastagh Gabriella) tervei nyomán.

Kezdjük a neuralgikus ponttal, az épülettel

Ha nem tudnám, hogy eredetileg nem volt ott egy ekkora létesítmény, gond nélkül elfogadnám. Kifejezetten tetszetős, finom íve követi az ösvényét, közben a belső kanyarulatával körbeölel egy másik kis parkocskát. Jó, hogy át lehet sétálni rajta, tetszik, hogy sok benne az üveg (bár azt majd tavasszal kellene csekkolni, hogy a közeli bokrok visszatükröződése hány madár halálát okozza, reméljük egyét sem). Nekem az anyagválasztás is tetszik, szépen rímel az Üllői út túloldalán álló téglaépületre.

Viszont nem volt itt előtte korábban, csak egy kis lepukkant trafik, szóval felmerül a kérdés, hogy megbocsájtható-e, ha egy parkba épületet emelünk. Sokat tűnődtem rajta, és inkább afelé hajlok, hogy itt igen. Ami miatt a Városligetben nem tudom lenyelni a megalomán ingatlanfejlesztői álmokat, az az, hogy egyrészt fákat vágnak ki és nem szimplán bozótot vagy gyomfákat. A másik, ami sokkal fontosabb: a Városligetet most használják az emberek, rengeteg infrastruktúra van benne. Az állapotuk ugyan csapnivaló, de a megoldás ott egyszerű karbantartás, korszerűsítés lenne, nem még nagyobbak építése.

Lőrincen a Kossuth térnek hívott park viszont, ha hinni lehet a tapasztalatoknak, nem igazán működött így, vagyis kifejezetten hiányzott egy ilyen funkciójú épület. Hogy aztán a vécéken és a közeli iskolák által használható galérián kívül milyen vendéglátóegység lesz benne, és azt ki fogja hasznosítani, az már egy másik történet, ez a poszt most a parkról szól.

A többinek minden ellenérzés nélkül örültem

Először is több lett a zöldfelület, azon egyszerű oknál fogva, hogy keskenyebbek lettek a sétautak. Az anyaguk vízáteresztő aszfalt lett, az ösvényeket pedig a szigorú mértani vonalak helyett kicsit organikusabban vezették végig, és ahol kell ott kis terekké szélesítették azokat.

Kondor Béla: Rajz

Kondor Béla: Rajz

Fotó: epiteszforum.hu

Tulajdonképpen ennek a szervesülésnek a részei azok a kis dombok is, amelyek az egész parkban kinőttek a földből, mintha csak őszi levélkupacok lennének. A céljuk mindössze annyi, hogy kicsit oldják a terep lejtését, mely egészen nagy, majd egy méter a park két oldala között.

Használható bringatárolók vannak, ráadásul értelmes pontokon elhelyezve, a park bejáratánál, ahol valóban otthagyja az ember a cangát.

Lett egy csomó klassz utcabútor, egységes arculattal a behajtásgátlóktól a szemetesekig. Ráadásul akármennyire is ott leendő a kereskedelmi egység, lettek új ivóvízkutak is. A park legizgalmasabb és legmarkánsabb eleme azonban sok fura emberke. Ez köszön vissza mindenhol a sétautak burkolatán, de ezeket a formákat tükrözik az ülőkék is.

A kerület egyik leghíresebb lakójának, Kondor Bélának az alkotásáról van szó, melynek egyszerűen annyi a címe, hogy Rajz. Innen vették a tervezők a kis figurákat és nagyították fel a park „emblémájává”. Az eredeti tervet sok illusztrációval itt nézhetitek meg.

A park hangulatát talán a legjobban úgy lehetne megfogni, hogy tulajdonképpen a már meglevő japánkert hangulatát terjesztették ki az egészre. Lehet, hogy nem volt tudatos, de nagyon jól sikerült!

rült!

Fotó: Ajpek Orsi / Index

A Kossuth tér „belső”, Üllői úttól távolabb eső része még a régi arculatot tükrözi, szóval aki szeretné összehasonlítani, hogy milyen volt, milyen lett, az most megteheti. Egy kicsit amúgy ez a parkrész is megváltozott: a Valyo és a D1618 Műhely segítségével a szomszédban tanuló gimnazisták egy variálható, aranyos lelátót (vagy mit), megy egy tök jó kis fűszerkertet, amiben még lekvárrecept is van!

 

Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
http://index.hu/urbanista/2015/11/12/egy_kondor_bela-rajz_mintajara_alakitottak_at_egy_pesti_parkot._klassz_lett/

Pesti Mese: Szédületes beszámoló a Szervita téri templom megújulásáról

2014. 10. 04 – pestisracok.hu

 SZILÁGYI BUNDI ANDRÁS- Pesti Mese/ Nullahategy Facebook- csoport

A megújuló Belváros közepén, a Deák mögött van egy tér, a Szervita tér, amely egykor Budapest egyik gyöngyszeme volt. A második világháborúban azonban szétbombázták, és megsemmisült. Sokáig bódék, csonkká bontott épületek voltak rajta, majd a hetvenes években, az akkor dívó brutalista betonépítészet nevében „újult meg”.

A második világháború előtt a Szervita téren találkozott a régi és az új Budapest. A Teleki-palota (aminek a helyén évek óta kong üresen az egykori Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság irodaháza) és a Szervita kolostor-együttes képviselte a szemközti klasszicista háztömbbel a „régi”, míg a Lajta Béla tervezte Rózsavölgyi Zeneműbolt az „új” Budapestet, melynek így legszebb ékszerdobozai nézhettek egymásra a hangulatos téren.

Szervita_t_r_1945._janu_r_k_zepe_www.kepfeltoltes.hu_

A háború a Szervita teret is megtépázta Fotó: kepfeltoltes.hu

A háború azonban közbeszólt, és bár az „új” térfal megmaradt, a Teleki palota és a tér Bécsi utcával szemközti fala teljesen megsemmisült.

adxs

A templom felújítása 1950-ben Fotó: budapestcity.org

Idővel a –rend elűzése után – az egykori kolostor épületét is elbontották, és 1976-ban ide épült fel a korában korszerűnek és újítónak számító, de mára szintén elkopott egykori Távbeszélő Központ.

szervita4n

Egykor és most Fotó: varoskepp.blog.hu

A tér egyik fele a “Belváros Új Főutcája” projekt keretében az utóbbi pár évben már korábban megújult, a Rózsavölgyi épületében hangulatos kulturális kávézó üzemel, ám ebből kipillatva, szemben még mindig a késő szoci lepukkanás mementói éktelenkednek. Ennek remélhetőleg  hamarosan teljesen vége lesz. Elsőként a tér egyik megmaradt ékszerdoboza, a minden ízében különleges szervita templom újul meg kívülről.

Aztán sürgető változásra lesz szüksége az OMFB irodaháznak és a betonkolosszus parkolóháznak, melynek helyén egyébként a korábbi városvezetés Zaha Hadid posztmodern épületét képzelte el. 

1486898_10205002284003096_7828117627738149018_n

Zaha Hadid által tervezett épület a betondzsungel helyett

Szerdán Szentgyörgyvölgyi Péterrel, Belváros- Lipótváros alpolgármesterével nézhette meg a Pesti Mese/ Nullahategy stábja, hogyan szépül a homlokzat?  Több érdekes részletet megtudtunk a felújítással kapcsolatban, majd a rekonstrukciós munkálatokat végző ALAKart-jóvoltából megmásztuk a templomot körbeölelő állványzatot, egészen a keresztig, ahonnan olyan csodálatos kilátás nyílik a városra, amit idén decembertől, a munkálatok befejeztével újra csak a madarak élvezhetnek.

Figyelem: tériszonyosoknak kifejezetten ajánljuk.

A videó készítésében közreműködött: Kozmi

Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
http://pestisracok.hu/pesti-mese-szeduletes-beszamolo-a-szervita-teri-templom-megujulasarol-exkluziv-video/

Ilyen a Szervita téri templom homlokzatfelújítás közben

2014. 08. 21. – 5.kerület.ittlakunk.hu

(forrás: Város Szíve)

A Szervita téri templom homlokzatát épp felújítják, és olyan ponyvával takarják a munkákat, amin a templom homlokzatának rajza van. Ez nem új megoldás, viszont elég ritka Budapesten – írja a Város5zíve is. Kár, mert szerintünk elég jól néz ki. Több országban bevett gyakorlat, hogy ilyen építési védőhálókat húznak a felújítások köré.

Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
http://5.kerulet.ittlakunk.hu/templom/140821/ilyen-szervita-teri-templom-homlokzatfelujitas-kozben