Budapest egyik leghosszabb ideje eredeti formáját őrző, a 30-as évek óta változatlan szerkezetű parkját újították fel félig a közelmúltban, s adták át munka első ütemét szerdán Pestszentlőrincen. Kicsit körbenéztünk, milyen is lesz az új Kossuth tér az Üllői út mellett, ahol egy Kondor Béla-rajz elemeivel bolondították meg az összképet. Annyit elöljáróban elárulhatunk, hogy a végeredmény kifejezetten tetszik.
Ha valami régihez nyúlnak hozzá, azt mindig kicsit gyanakodva fogadom. Mikor azt olvastam a parkról, hogy az eredetileg a Szegedi Dóm terét is tervező Rerrich Béla munkája, ami gyakorlatilag 1931 óta nem esett át átfogó rehabilitáción, nekem nem az ugrott be, hogy fú de jó, hogy végre megszépül, hanem az, hogy
jaj mi lesz vele?
Mert egy park épp úgy alkotás, mint egy épület.
Aztán a helyszínen megnyugodtam. Egyrészt mert bár tényleg felfrissült, nem forgatták fel gyökerestül az egészet. Ami a legfontosabb: a fák a helyükön maradtak, vagyis az új koncepció nem azt jelenti, hogy mondjuk kivágtak egy fasort, és inkább keresztbe ültettek egy másikat, mert az úgy korszerű. Főleg, hogy itt vitán felül értékes öreg fák is vannak, nem csak nyárak, amelyek felett gyorsan eljár az idő. Ráadásul kifejezetten finom módszerekkel nyúltak a parkhoz (egy pontot kivéve, de arról majd később).
Fotó: Ajpek Orsi / Index
Felvonulási út gyöngykavicsból
A 30-as évek elején eszeveszett pörgésben volt Szentlőrinc. Alig húsz éve nyerte el a függetlenségét Kispesttől, már arra hajtott, hogy megyei város lehessen, és csupán az állami bürokrácián múlt, hogy csak pár évvel később, 1936-ban kapta meg a címet. Ekkor tervezték ide a parkot is. Szép geometrikus formák, nagy és széles felvezető utakkal, melyek amúgy nem mindig futnak ki fontos pontokhoz, de azért többnyire igen, például a templomhoz.
Egy igazi nagyvárosi főtér akart lenni, bár akkoriban többnyire földszintes nyaralók vették körbe, melyek közül pár még ma is megvan. Úgy volt, hogy ide költözik majd a közigazgatás is, és két oldalról emeletes közintézmények zárják majd közre, ebből végül nem lett semmi. Jött a háború.
A saccra mintegy nyolc méter széles utak nagyon szépen nézhettek ki egykor, amikor tényleg csak annyi volt egy park funkciója, hogy szépen nézzen ki. De ma már csak arra jó az ilyen, hogy míg a padon az anyukák beszélgetnek a szélén,
a gyerekek a cipőjükkel mintákat rajzolnak bele, vagy por&kavics várat építenek.
A gyöngykavics fénykorában még valószínűleg kevesebben jártak szandálban korzózni és alighanem babakocsiból sem volt ennyi.
Ma már az ember a parktól inkább intimitást vár. Nyugit, kuckós helyeket ahol leülhet és egy normális vécét, ahol pisilhet. Az a helyzet, hogy ez utóbbit egész egyszerűen ma már nem lehet megoldani máshogy, csak ha egybekötik valamilyen pénztermelő tevékenységgel, leginkább egy büfével. Ehhez viszont kell egy épület, ami mindig érzékeny pont egy parkban.
Szóval lássuk, mi minden változott a SAGRA Architects (Sajtos Gábor, Virág Péter, Páll András és Vastagh Gabriella) tervei nyomán.
Kezdjük a neuralgikus ponttal, az épülettel
Ha nem tudnám, hogy eredetileg nem volt ott egy ekkora létesítmény, gond nélkül elfogadnám. Kifejezetten tetszetős, finom íve követi az ösvényét, közben a belső kanyarulatával körbeölel egy másik kis parkocskát. Jó, hogy át lehet sétálni rajta, tetszik, hogy sok benne az üveg (bár azt majd tavasszal kellene csekkolni, hogy a közeli bokrok visszatükröződése hány madár halálát okozza, reméljük egyét sem). Nekem az anyagválasztás is tetszik, szépen rímel az Üllői út túloldalán álló téglaépületre.
Fotó: Ajpek Orsi / Index
Viszont nem volt itt előtte korábban, csak egy kis lepukkant trafik, szóval felmerül a kérdés, hogy megbocsájtható-e, ha egy parkba épületet emelünk. Sokat tűnődtem rajta, és inkább afelé hajlok, hogy itt igen. Ami miatt a Városligetben nem tudom lenyelni a megalomán ingatlanfejlesztői álmokat, az az, hogy egyrészt fákat vágnak ki és nem szimplán bozótot vagy gyomfákat. A másik, ami sokkal fontosabb: a Városligetet most használják az emberek, rengeteg infrastruktúra van benne. Az állapotuk ugyan csapnivaló, de a megoldás ott egyszerű karbantartás, korszerűsítés lenne, nem még nagyobbak építése.
Lőrincen a Kossuth térnek hívott park viszont, ha hinni lehet a tapasztalatoknak, nem igazán működött így, vagyis kifejezetten hiányzott egy ilyen funkciójú épület. Hogy aztán a vécéken és a közeli iskolák által használható galérián kívül milyen vendéglátóegység lesz benne, és azt ki fogja hasznosítani, az már egy másik történet, ez a poszt most a parkról szól.
A többinek minden ellenérzés nélkül örültem
Először is több lett a zöldfelület, azon egyszerű oknál fogva, hogy keskenyebbek lettek a sétautak. Az anyaguk vízáteresztő aszfalt lett, az ösvényeket pedig a szigorú mértani vonalak helyett kicsit organikusabban vezették végig, és ahol kell ott kis terekké szélesítették azokat.
Kondor Béla: Rajz
Fotó: epiteszforum.hu
Tulajdonképpen ennek a szervesülésnek a részei azok a kis dombok is, amelyek az egész parkban kinőttek a földből, mintha csak őszi levélkupacok lennének. A céljuk mindössze annyi, hogy kicsit oldják a terep lejtését, mely egészen nagy, majd egy méter a park két oldala között.
Használható bringatárolók vannak, ráadásul értelmes pontokon elhelyezve, a park bejáratánál, ahol valóban otthagyja az ember a cangát.
Lett egy csomó klassz utcabútor, egységes arculattal a behajtásgátlóktól a szemetesekig. Ráadásul akármennyire is ott leendő a kereskedelmi egység, lettek új ivóvízkutak is. A park legizgalmasabb és legmarkánsabb eleme azonban sok fura emberke. Ez köszön vissza mindenhol a sétautak burkolatán, de ezeket a formákat tükrözik az ülőkék is.
A kerület egyik leghíresebb lakójának, Kondor Bélának az alkotásáról van szó, melynek egyszerűen annyi a címe, hogy Rajz. Innen vették a tervezők a kis figurákat és nagyították fel a park „emblémájává”. Az eredeti tervet sok illusztrációval itt nézhetitek meg.
A park hangulatát talán a legjobban úgy lehetne megfogni, hogy tulajdonképpen a már meglevő japánkert hangulatát terjesztették ki az egészre. Lehet, hogy nem volt tudatos, de nagyon jól sikerült!
rült!
Fotó: Ajpek Orsi / Index
A Kossuth tér „belső”, Üllői úttól távolabb eső része még a régi arculatot tükrözi, szóval aki szeretné összehasonlítani, hogy milyen volt, milyen lett, az most megteheti. Egy kicsit amúgy ez a parkrész is megváltozott: a Valyo és a D1618 Műhely segítségével a szomszédban tanuló gimnazisták egy variálható, aranyos lelátót (vagy mit), megy egy tök jó kis fűszerkertet, amiben még lekvárrecept is van!
Kispest önkormányzata 19,7 millió forintot nyert a Kispesti Jézus Szíve-templom környezetének megújítására a Fővárosi Önkormányzattól a TÉR_KÖZ pályázaton. A támogatási szerződést idén januárban kötötték meg, a kivitelező kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történt.
A kivitelező május 19-én megkezdte a munkát, amely maximum 4 hónapot vesz igénybe. Ennek során rendezik a templom előtti teret, akadálymentessé építik a feljáratot, átalakítják a kriptalejárat körüli részt, rendezik a közösségi ház körüli területet.
A kiviteli munkálatok összköltsége közel 26 millió forint, amelyhez a támogatáson felül szükséges önrészt teljes egészében Kispest önkormányzata biztosítja.
Az év utolsó napján “leszámolunk” az év legfontosabb városépítészeti projektjével is. Cikksorozaton keresztül mutattuk be a TÉR_KÖZ egyes projektjeit, most az ötletgazdák és szakmai irányítók – Finta Sándor, Deák Krisztina Erzsébet, Jani Anna, Bokányi Imre, Gaál Anna Eszter, Homonyik Dóra Timea, Koller-Posztós Ágnes, Keresztes-Sipos Andrea, Kozma Kinga Kata, Hámori Péter (Főpolgármesteri Hivatal – Városmegújító Csoport) hitét és lelkesedését megalapozó elveket és gondolatokat vesszük sorra egy összefoglalóban.
Annyiféle a köztér, ahányféle arcát mutatja egy társadalom. A köztér egy lakóközösség és átutazó vendégeinek nappalija, éppen most zajló életének kirakata, amelyben jól dekódolhatók egy adott társadalom, illetve közösség mentális állapotáról árulkodó jelek is. A köztér egy lakmuszpapír, ami megmutatja, hogy közösségi életünkben hogyan állunk olyan elvont fogalmakkal, mint tisztesség, nyitottság, szeretet, elfogadás, törődés, életöröm, tisztelet. Milyen akarat formálja köztereinket és hogyan? Ad hoc vagy céltudatosan, maguktól vagy az éppen aktuális befolyás által alakulnak-e? Miért és hogyan változtak meg köztérhasználati szokásaink a posztindusztriális társadalmi környezetben, mit jelentenek a különféle kulturális és politikai hatások, és hogyan kell minderről úgy beszélgetni, hogy a diskurzusba minél szélesebb körben bekapcsolódhassanak maguk a helyben lakó érintettek is?
Az urbanista-, építész-, tájépítész-, településtervező szakmák java felkészült, a tervezők és szakértők ismerik a fontosabb nemzetközi trendeket, a fiatalabb és a középgeneráció egy-egy tehetségesebb tagja részese a nemzetközi szakmai diskurzusnak is. Se szeri, se száma a köztérrel és a participációval kapcsolatos nemzetközi tanulmányoknak, jó példáknak, izgalmas projekteknek, fontos kezdeményezéseknek. De nagyrészt csak külföldön. Itthon is elindult egy szakmai diskurzus, amihez mind ez idáig kevés civil, illetve hivatali és gazdasági szervezet csatlakozott önként. S bár Magyarországon is hozzáférhető több jó külföldi példa, tudjuk, hogy itt minden másképp működik, hogy más a hozott anyag, az egyes szereplők együttműködési hajlandósága, és még számtalan, jelentőséggel bíró részlet. Hiányoztak a magyarországi, konkrét helyi történetekből leszűrhető tanulságok. Ebben jelent óriási előrelépést a TÉR_KÖZ.
A főváros Városépítési Főosztályának szakmai vezetője – Finta Sándor főépítész – és a Városmegújító Csoport vezetője – Deák Krisztina építész –, illetve munkatársaik által professzionálisan megszervezett és összefogott formában 27 kisebb-nagyobb projekt indult el, amelyekben egyenként átlag legalább félszáz nagyon különböző érdekeltségi körhöz tartozó ember – sokszor olyanok, akik között korábban nem volt kommunikáció – kezdett el együtt pályázni, gondolkozni, tervezni, s a legfontosabb, hogy végre (!) egymás különbözőségét megtapasztalni.
A TÉR_KÖZ egy parányi rést nyitott, amin keresztül civilek, önkormányzati hivatalnokok, politikusok, cégvezetők lehetőséget kaptak arra, hogy megláthassák, a köztéralkotási folyamat nem más, mint egy együttműködőbb, egy egymást sokkal inkább tiszteletben tartó közösség építése. Igen, voltak ügyetlenkedések, volt vita, és volt kudarcélmény is. De volt és lesz még sok siker. Ma már a civilek és az önkormányzatok lelkesen folyatni szeretnék, mert ráéreztek az ízére, hogy kevesebből sokkal többet tudnak kihozni, hogy értelmet kap az egész azzal, hogy mindenki számára láthatóvá válnak a pozitív hozadékok. Az „ezt mi teremtettük, együtt” élménye a TÉR_KÖZ közpolitika-formáló erejét mutatja, azt, hogy öt milliárdból mennyi minden születhet a fizikai térben, de legfőképpen azon túl, az együttműködés terében is. Ez pedig sokszorosa annak, amire a nagy, kiemelt projektek sokszor-ötmilliárdjai képesek. Cikksorozatunk nem titkolt célja, hogy szakmai háttéranyagokkal támogassuk a TÉR_KÖZ folytatását, hiszen most már van a hátunk mögött tapasztalás, amire építkezve finomítani lehet a városfejlesztés eszköztárát, s ezzel együtt a mindenkori várospolitikát.
A TÉR_KÖZ pályázat célja a megváltozott köztérhasználati szokásainkhoz igazított élhető város megteremtése volt. Ehhez először is tisztában kell lenni azzal, hogy hogyan, milyen irányba változtak ezek a szokások. A társadalmi és gazdasági környezet, az életmód és a munka világának teljes átalakulásában óriási szerepet kapott a virtuális közösségi terek használata is. Megszoktuk, hogy a virtuális térben akadálytalanul érjük el közösségi tereinket, barátainkat, akadálytalanul vásárolhatunk, és láthatunk világot. A fizikai tér másodlagossá vált az új generációk számára, akik szinte beleszülettek a virtuális térbe. Az épített köztereknek versenyezniük kell a virtuális terek átjárhatóságával, a virtuális közösségek szervezői erejével, a közösségi szolgáltatások minőségével.
A social architecture, mint a társadalmi háló, aktivitás és kommunikáció környezete tehát messze nem csak építészeti feladat, hanem olyan programozás, ami az épített környezet megteremtése mellett életmódváltásra, az élet minőségének javítására szolgál. Ezért szükséges az érintett csoportok bevonása mind a tervezésbe, mind pedig a működtetésbe és a fenntartásba. A 21. század urbanisztikája egy olyan összetett társadalmi, gazdasági, politikai és szolgáltatási funkciókkal is foglalkozó terület, amelyben az építészeken kívül formatervezők, városszociológusok, pszichológusok, közgazdászok dolgoznak a jövőt formáló városi design megteremtésén.
Budapest alulhasznosított, amortizálódott, funkcióját vesztett terei és épületei már nem felelnek meg az új igényeknek. Nagyrészt a múlt század közepe táján keletkeztek és azóta semmilyen fejlesztésen nem estek át. A városok életében a közösségi élet lehetőségét megteremtő agóra, a piac mindig is kitüntetett szerepet kapott. Az agórafunkció 21. századi meghatározása, újratöltése a legfontosabb feladat a város társadalmi revitalizációjának elindításához. A parkok, sétányok, közterek újragondolása, építészeti fejlesztése mind egy-egy új lehetőség a közösségi élet alakításában, a közterek iránt érzett felelősség megerősítésében. Az új szokások, életmód és ritmus megköveteli, hogy az épített környezet jelen legyen a hétköznapi rutin elvégzésében, legyen szó akár közlekedésről, kerékpározásról, vagy a munka utáni sportolásról, illetve a hétvégi kikapcsolódásról.
Interjúink során megkérdeztük az egyes projektek vezető tervezőit, hogy mi a különbség egy köztér és egy ház megtervezése között? A válasz minden esetben az volt, hogy egy sportpálya, egy parkoló vagy egy közpark megtervezése sokkal komplexebb feladat, hiszen sokkal több, egymástól távolinak tűnő komponenst kell optimalizálniuk. Egy ház tereit konkrét funkciókra tervezik, míg egy köztérnek mindig nyitottnak kell maradnia a lehetséges fejlesztésekre.
A TÉR_KÖZ szakmai irányítása számos külföldi példát tanulmányozott, amelyek eredményeit igyekeztek figyelembe venni a kiírásokban is, de sokszor a pályázók maguk is ötletet merítettek a jó példákból, amelyeket a helyi viszonyokhoz adaptálva, kreatívan valósítottak meg. A TÉR_KÖZ első ötmilliárdos programja még nincs lezárva, de az eddig megvalósult munkák már átadásuk után rövid idővel is visszaigazolták az előzetes várakozásokat, s népszerűségük indokolja az igényt a folytatásra.
Közösségi funkciók bővítése
Budapest egyes kerületei nem bővelkednek olyan helyszínekben, amelyeket a lakók rendszeres közösségi programok szervezésére használatba vehetnének. Legyen szó akár egy 1931-ben tervezett parkról, amely a szomszédos iskola diákjainak már nem vonzó szabadidős lehetőség és a gyerekes családok sem szívesen használják, vagy egy patakpartról, amely egy kerület több részét is összeköti, de a patakparton mindeddig lehetetlenség volt eljutni egyik kerületből a másikba. Minden esetben 40-50, de akár 80 éves városszerkezeti megoldásokkal kellett szembenézni, amelyek saját korukban megállták a helyüket, de mára alkalmatlanná váltak feladatuk betöltésére. A TÉR_KÖZ pályázat keretén belül, a közösségi funkciók bővítése során főleg a szabadtéri sportolási lehetőségek megteremtése vált fontossá. Legyen zöldövezeti vagy lakótelepi beruházás, a szabad hozzáférés fontos szempont volt a street workout és a kosárlabda pályák elhelyezésénél. Az önkormányzatok és a tervezők az idősebb korosztályra is gondoltak, így a megújult terepek nem csak a fiatalok számára kínálnak aktív szabadidős mozgási lehetőségeket. A különböző korosztályok találkozási helyének megteremtése kötelező elemként futott át a projekteken, és ez minden esetben az érintettek bevonásával történt.
Zöldfelületek
Az egyik legizgalmasabb és mindenkit egyaránt foglalkoztató kérdés a városi zöldfelületek megtartása, a fák és a növényzet helyzete. Ahogy haladunk a városközpont felé, annál több „planténerbe”, különböző anyagú és formájú tartályba ültetett fát látunk. A felújított tereket érintő kritikák többsége is velük kapcsolatos. A legtöbb esetben az a probléma, hogy nincs árnyékot adó lombkorona. A TÉR_KÖZ cikksorozat nagy tanulsága, hogy bármekkora szakértelemmel is rendelkezünk a minket körülvevő környezet megtervezésében, kedvenc tereink és parkjaink rendezése sok esetben nem a földfelszínen vagy fölötte, hanem alatta történik.
Budapest kaotikus közműrendszere akadályozza az értelmes köztérfejlesztést, mert jelentősen korlátozza a fák lehetséges helyét. Szeretünk zöld Budapestről álmodni, a zöldfelületek növelése az egyik kitűzött nagy cél, de a belvárosi projektekből az derül ki, hogy a fák ültetésekor fizikailag lehetetlen megtartani az előírt biztonsági távolságot a csövektől, vezetékektől, vagy éppen régészeti emlékektől. Nem marad más, mint az épített elemekbe ültetett növényzet. Ez azt is jelenti, hogy a még meglévő fákra másképpen kell tekintenünk, és nagyon vigyáznunk kell rájuk.
Nyitott építészet + közösség = fenntarthatóság
A pihenőhelyek megközelítése okozza gyakran a legnagyobb problémát. A TÉR_KÖZ projektek központi szervezőereje a hozzáférés biztosításában, a helyi közösségek akadálytalan közlekedési útvonalainak kidolgozásában és a köztéri komfortérzet növelésében rejlik. Idézve az építészeket, egy megtervezett köztér élettartama mintegy 30 év. Ez alatt az idő alatt utcabútorai megkopnak, formájuk elavulttá válik, közlekedési útvonalai, struktúrája átgondolásra szorul. A mai koncepciókat a nyitottság és a továbbfejlesztés lehetőségének megtartása jellemzi. A végzetes amortizáció folyamatos karbantartással elkerülhető, amelyben a helyi közösségek is fontos szerepet vállalhatnak.
A közterek felújításának nagyon különböző céljai voltak. Hol reprezentáció, hol használatközpontúság, hol állagmegóvó jelleg, de a tervezők minden esetben az adott közösség igényeire kívántak időszerű választ adni. Ez ma a fenntarthatóságban rejlik, amely a múlt századból itt maradt konstrukciók újrafogalmazásának köszönhetően teret enged a kisebb helyi csoportok szerveződésének és aktivitásának, egyúttal a lokális problémák közös megoldásának is. Miközben a város szakadozott szövete, az épített környezet kiegészül, a közösség is újraszerveződik.
Komplexitás
A TÉR_KÖZ pályázatok központi eleme az egyes programok elvárt komplexitása volt, amely a legtöbb esetben azt jelentette, hogy ha egy épület – intézmény, kereskedelmi létesítmény, lakóingatlan, stb. – megújul, akkor a környező közterület is újuljon meg, illetve a fizikai szintű megújítás mellett legalább ugyanekkora hangsúlyt kapjanak a közösségépítés különféle lehetőségei is azért, hogy a megújulás után valódi élettel teljenek meg az épületek és a közterek. A TÉR_KÖZ messze túlmutat az építészet akadémikus társadalmi funkcióin, célja tehát olyan – a civil szféra és az önkormányzat érdekközösségét erősítő – projektek beindítása volt, ahol a civil kezdeményezések összekapcsolódnak az önkormányzatok hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel, hogy a projektekben helyet kapjanak különféle társadalmi programok, helyi civil kezdeményezések, továbbá a működtetésben a környék lakói is részt vállaljanak, így alakítva ki egyfajta felelős törődést, érzelmi kapcsolatot.
Partnerség
A pályázatokban általában vegyes használatú terekről volt szó, amelyeknél a tervezett programok jellege miatt az önkormányzat mellett magánvállalkozások, társadalmi szervezetek, illetve civil egyesületek is megjelenhettek szervezőként. Így nem csak a működtetés és fenntartás, hanem már a programszervezés kezdeti szakaszában is fontos szerepet szántak a magánszférának, és sok esetben már a fejlesztés stádiumában is bevonták a helyi vállalkozókat, kivitelezőket, akikre esetleg befektetőként is számíthattak. Az alulról és felülről jövő kezdeményezések összehangolásában nagy jelentőséget kapott a helyi érdekek partneri szintű kezelése, ami sok esetben éppen a projektek későbbi sikerességének zálogát is jelentette.
A projekt ötletgazdáinak egyik lényeges előfeltevése volt, hogy az önkormányzatok igazán hatékonyan a városlakókkal együtt gondolkodva tudnak cselekedni. A városfejlesztés ugyan elsősorban egy központi akaraton múlik (a főváros vagy az egyes önkormányzatok mint fő aktorok részvételével), de a közös terek igazán akkor kapnak értelmet, válnak jól használhatóvá, akkor válaszolnak valós igényekre, ha már a tervezési szakaszban is figyelembe veszik a használók elképzeléseit, és jelentőséget tulajdonítanak észrevételeiknek. A tervezés így valódi közösségi tevékenységgé válhat, amelynek egyik kiváló példája a budafoki piac megvalósítása, ahol a kivitelezésben és a későbbi fenntartásban is jelentős szerephez jutottak a piac régi-új bérlői.
Social architecture – társadalom építés és innováció
Az ember egyik alapvető vágya, hogy a dolgok körülötte változatlanok legyenek, jól kiismerhető, biztonságos közeget kínálva. A könnyű tájékozódás egyszerűvé és rutinszerűvé teszi a mindennapi életet. A minket körülvevő épített környezet azonban nem állandó, alakul, formálódik, még ha lassan is. Használói sokkal gyorsabban és látványosabban változnak, és változik a térhez való viszonyuk is. Az 1990-es években egyre népszerűbb köztéri művészet (public art) egyik lényeges hozadéka volt, hogy ráébresztette a köztérhasználókat ennek a viszonynak a változására azzal, hogy olyan közeget teremtett, amely felfedezésre, kísérletezésre, új helyzetek kipróbálására csábított. A közönség újragondolhatta, újraértelmezhette viszonyát a térhez, amelyet újra belakhatott. Itt azonban nem csak művészeti alkotásokkal, formatervezett tereptárgyakkal találkozhatott, hanem a másik emberrel is.
A public art tér- és közösségformáló erejét azóta városépítészek, építészek, de designerek is tanulmányozták, eredményeit sikeresen fel is használták. A TÉR_KÖZ pályázat egyik fontos célkitűzése volt, hogy olyan projekteket támogasson, amelyek nem csupán újragondolnak egy helyet, de olyan, a későbbi működést, fenntartást, használatot modellező folyamatokat is számításba vesznek, amelyek megtervezésébe bevonják az adott környéken tevékenykedő civil szervezetek és kulturális egyesületek tagjait is. A tervekből így olyan projektek születtek, amelyek valós igényekre építenek, s tényleges használatra, felfedezésére invitálnak, és az itt létrejövő találkozási pontok minőségét pedig maguk a használók alakíthatják.
A social architecture 21. századi fogalma magában foglalja a virtuális közösségi terek építését is. A smart city (okos város) ideájának technológiára épített kommunikációs rendszere is mutatja, hogy szükséges a technológiai és fizikai tér összhangjának és egyensúlyának megteremtése. A TÉR_KÖZ projektek nagy erénye, hogy olyan dolgot kínálnak, ami a virtuális térben lehetetlen: szabad levegőn végzett testmozgást és az ehhez kapcsolható tevékenységeket (kertészkedést, sportolást, kutyasétáltatást, stb.), a városi ember természettel való kapcsolatának, valós örömét. A TÉR_KÖZ újragondolt köztereinek legnagyobb sikere abban rejlik, hogy megteremtik a virtuálishoz hasonló, könnyű hozzáférést ahhoz, ami csak a fizikai térben lehetséges. A 21. század technológiai fejlődése eredményezte azt is, hogy innentől kezdve nem gondolkodhatunk a fizikai terekről ugyanúgy, mint eddig. Az elmúlt húsz évben óriási vargabetűt tettünk a fizikai világból vissza a fizikai világba a virtuális világon keresztül. Az új generációnak meg kell keresnünk azokat a dolgokat, amik csak ebben a dimenzióban működnek, és ez lesz ennek a századnak az egyik nagy kihívása. Rothman Gabriella, Szabó Eszter Ágnes
TÉR_KÖZ pályázat kiíró: Budapest Főváros Önkormányzata
Szakmai irányító: Főpolgármesteri Hivatal – Városmegújító Csoport Finta Sándor, Deák Krisztina Erzsébet, Jani Anna, Bokányi Imre András, Gaál Anna Eszter, Homonyik Dóra Timea, Koller-Posztós Ágnes, Keresztes-Sipos Andrea, Kozma Kinga Kata, Hámori Péter
Közreműködők: Erő Zoltán, Horváth Dániel, Rácz Ákos, Bartus Tamás, Fegyverneki Rita, Kendrella Bettina, Ancza Krisztina, Deák Emese, Helmeczi Zsófia, Somogyi Dávid és még sokan mások
Tér_Köz – Kossuth tér tervpályázat 1. díj Kossuth tér környezetrendezése, köztér, kávézó, galéria Budapest, XVIII. kerület Kossuth Lajos tér 2011-2015
2011-ben a Kossuth Lajos tér rendezésére kiírt ötletpályázaton pályaművünk első díjat nyert, melynek folytatásaként a koncepciótervünkkel a Budapest XVIII. kerület Önkormányzat a Tér-Köz pályázaton sikeresen vett részt és támogatást nyert a megvalósításra.A koncepció kilakításánál a szándékainkat a hely szelleme és a kor szelleme kíséri.Fontosnak tartottuk az olyan kialakítás létrehozását, amely elősegíti a közpark élettel való megtöltését, a közösségi funkciók erősítését. A Rerrich Bélaáltal tervezett parkrésznek az iskola illetve a Református templom tengelyében lévő útjaihoz szervesen kapcsolódik a déli térrész mai, kortárs építészetieszközök használatával tervezett kialakítandó területe. A közpark a térkialakításával az Üllői út felé “városiasodik”. A közpark fás, ligetes tere alkotja atérrendszer közösségi magját oly módon, hogy átmenetet teremt és ezzel szerves egységet hoz létre az Üllői úttal, a kapcsolódó közterekkel ésa Rerrich-féle parkkal. A kialakítás finoman igazodik a kialakult fő közlekedési irányokhoz, befogad és elosztja a forgalmat. A “közösségi tér” fás, ligeteskialakítása révén, ülőfelületeivel, virágágyásaival, kávézójával és teraszaival egy befogadó, barátságos, maradásra ösztönző hely, mely arányostérkínálatával alkalmas közösségi élet színterévé válni.A tér déli szegletében helyezkedik el a fő közlekedési irányból bevezető, a szegélyező zöldfelület szélére feszített áttört pavilonépület. A pavilon tömegétüvegfalú, átlátható tömegek és fedett nyitott teraszok alkotják. A pavilonban közösségi galériát, kávézót, nyilvános illemhelyet és raktárat – mely azépület mellett felállítható szabadtéri szinpadot kiszolgáló helyiségként ill. kerti bútorok tárolására szolgál – alakítottunk ki. A pavilon fontos térképzőelem, funkciójával és építészeti kialakításával fontos szerepet játszik a tér hétköznapi közösségi életében.Az épület szervesen kapcsolódik a térhez és a kávézó kültéri fogyasztótereként szolgáló faburkolatos teraszhoz illetve a szabadtéri szinpadfelállítására is alkalmas területhez is. A térburkolat a kerület híres művésze Kondor Béla egy 1963-as grafikájának motívumait kölcsönzi.A burkolat síkjában megjelenő emberfigurák finoman utalnak a városi létre és a tér közösségformáló szerepére.www.archdaily.com
Az Újhegyi sétány átalakítása a kerület jelenlegi legnagyobb fejlesztése. A munkálatok javában zajlanak, és már látni az alagút végét! Egyre kevesebb ugyanis a nagy zajjal járó bontási munka, és egyre jobban látható az építkezés eredménye: a Szőlővirág parkban lévő utak már járhatók, míg a sétányon néhány héten belül – várhatóan már Karácsonyra – hosszában is lehet közlekedni.
A munkálatok az építkezés befejezéséig folyamatosan, minden nap zajlanak annak érdekében, hogy a megújult sétányt minél hamarabb átadhassák az újhegyieknek. Ez azt jelenti, hogy szombaton és vasárnap is dolgoznak – ahogy ezt eddig is tették. Csak a „piros napos” ünnepnapokon, vagyis december 25-én és 26-án, illetve január 1-én fog szünetelni a munka.
Újhegyi sétány felújításával kapcsolatos legfrissebb információk szerint a sétány mellett lévő üzletek megközelíthetőségét a felújítás alatt is biztosítja a kivitelező cég. A Harmat utca felőli részen elkezdték, és folyamatosan cserélik a régi burkolatot, azok a gyalogos forgalom számára – az új burkolat lerakását követően – azonnal igénybe vehetők. A kétirányú forgalom, vagyis a sétányon való keresztközlekedés sajnos még mindig nehézkes, az időjárás miatt pedig jelentős sár van, ezért az orvosi rendelő bejáratához ideiglenesen fém sárfogót fognak elhelyezni. Az Éltes Mátyás iskola elé ideiglenesen áthelyezett buszmegálló várhatóan Karácsonyra visszakerül az eredeti helyére.
A sétány felújításáról készült legfrissebb képek EBBEN a galériában érhetőek el.
A kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg.
A kerület jelenlegi legnagyobb beruházása a TÉR_KÖZ projekt keretében, fővárosi támogatással zajlik. A Kőbányai Önkormányzat önrészével együtt mintegy 712 millió forintból újul meg Budapest egyik legnagyobb lakótelepének főutcája és újulnak meg közösségi terei. Kovács Róbert polgármester és Szabó László, a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója 2015. november 26-án helyezték el az alapkövet az Újhegyi sétányon, ünnepélyes ceremónia keretében a projektben közreműködők és az érdeklődő helyiek közönsége előtt.
Kovács Róbert az eseményen elmondta, hogy száz évvel ezelőtt szőlőtőkéket találnánk ott, ahol 40 éve 25.000 embernek otthont adó lakótelep épült. Ami akkor korszerű volt, ma már nem az. A tervezők nem gondoltak arra sem, hogy egyszer megöregszenek az ide költöző fiatalok és a lépcsők gátolni fogják a közlekedésüket. Az új sétány tervezésénél éppen ezért kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy az akadálymentes legyen, és a mozgásukban korlátozottak is problémák nélkül érhessék el úti céljukat. A polgármester szólt arról, hogy négy évtizeddel ezelőtt a városrészben nem alakítottak ki közösségi tereket sem, amit most orvosolnak: korszerű közösségi házat építenek, kibővítik az újhegyi könyvtár épületét, lesznek új parkok és játszóterek. Beszéde végén megköszönte mindazok munkáját, akik részt vesznek a sétány megújításában. Megköszönte az itt élő emberek türelmét is, valamint reményét fejezte ki, hogy az átmeneti időszak bosszúságait és nehézségeit feledteti majd az új és szép Újhegyi sétány.
A köszöntő után a jövőnek, azaz a majdani kőbányaiaknak üzent a kerület. Egy időkapszulába kerületi újságok, forgalomban lévő pénzérmék, és egy olyan pendrive került, amelyen az Újhegyi sétány megújításával kapcsolatos videók, tervdokumentációk, és Kovács Róbert leendő polgármesternek szóló videó-üzenete kapott helyet. A jelennel megtöltött időkapszulát a polgármester és a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója közösen helyezte, majd építette bele az újjáépülő sétány alapjába.
A Fővárosi Önkormányzat által meghirdetett, a közösségi terek fejlesztésére, a közterületek komplex megújítására és közösségi célú városrehabilitációs programok megvalósítására kiírt pályázaton a Kőbányai Önkormányzat 516 865 000 Ft támogatást nyert el. A támogatáshoz az kerületi önkormányzat mintegy 200 millió forint önerőt tett hozzá.
A megújítás során akadálymentesítik a sétány jelentős részét, létrehozzák az idősebbek találkozó helyét. Külön játszóteret alakítanak ki a 3-6 éveseknek, a 6-12 éveseknek. A felnőtteknek lehetőségük lesz kültéri fitnesz eszközök használatára is. Megújul és kibővül az Újhegyi Közösségi Ház, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókja, valamint multifunkciós piacteret építenek. Új parkokat, zöldfelületeket alakítanak ki. Az építkezés során 40, zömében öreg, beteg fát szükséges kivágni, helyettük 160 új, egészségeset ültetnek. A nyári melegben nem csak szépsége, hanem hűsítő hatása miatt is kedveltté válhat az épülő szökőkút, a párásító és a csobogó.
Zajlik a kerület jelenlegi legnagyobb fejlesztése, az Újhegyi sétány átalakítása: a beruházás révén mostanra alig maradt valami a 40 éves Újhegyi sétány rossz állapotban lévő épületeiből, járdáiból és lépcsőiből. Az önkormányzat tervei alapján a kivitelezők az itt élők igényei szerint alakítják át a köztereket.
A kerület vezetői, valamint a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. és a kivitelező Everling Kft. munkatársai bejárást tartottak az Újhegyi sétányon november 11-én. A munkálatokat Kovács Róbert polgármester, dr. Pap Sándor, Radványi Gábor és Weeber Tibor alpolgármesterek, valamint dr. György István kormánymegbízott is megtekintette.
Kovács Róbert polgármester a látottak kapcsán a következőket nyilatkozta a Kőbánya.hu portálnak: „Ha ki kell emelnem valamit, akkor a legkomolyabb eredmény az akadálymentesítés. A korábbinál lényegesen könnyebb lesz majd a közlekedés, nem beszélve persze a vadonatúj közösségi házról, ami nagyon nagy változást jelent majd az eddigi meglehetősen szerény körülményekhez képest. Lesz új ügyfélszolgálat, ide költözik a közterület felügyelet, kibővül a könyvtár. A sétány 40 éves növényzete is teljesen megújul, 40 fát vágunk ki, de helyébe 160 új kerül.” A polgármester köszönetet mondott az itt élők türelméért.
Dr. György István kormánymegbízott a beruházásról a Facebook oldalán osztotta meg gondolatait: “Örülök, hogy a Fővárosi Önkormányzat Tér_Köz pályázatán elnyert mintegy 500 millió forintos támogatásnak és kőbányai városvezetés munkájának köszönhetően hatalmas fejlesztés valósulhat meg az Újhegyi lakótelep központjában. Még főpolgármester-helyettesként magam is részt vettem a Fővárosi Önkormányzat pályázatának kialakításában. Elismerés illeti Kovács Róbert polgármester urat, a képviselő-testületet és mindenkit, aki részt vesz a felújítás érdekében végzett munkában. Tudjuk, hogy az itt élők számára sok kellemetlenséggel jár az építkezés, de higgyék el, hogy a végeredmény – várhatóan 8 hét múlva – kárpótolja majd őket.”
A bejárásról a PocketTV videó-felvételt is készített, amely a cikk alatt, vagy a képre kattintva tekinthető meg.
A változásokat sokan nem élik meg könnyen, főleg a felbontott utak, a por és a zaj miatt. Az Újhegyi sétány felújításában részt vevők ezért mindent megtesznek, hogy a környéken lakó emberek, és az intézmények dolgozói tájékoztatást kapjanak az őket érintő eseményekről. A kerületi újságok, az internetes felületek, valamint a házakban és az építkezés mentén kihelyezett tájékoztató táblák és plakátok segítségével folyamatosan közzéteszik a fontos információkat.
A felújítás legfrissebb hírei
A Újhegyi sétány felújításával kapcsolatos legfrissebb hírek szerint a munkálatok következő fázisaként megkezdődik az üzletek előtti járdaszakasz felbontása. A kivitelező cégnek szerződéses kötelessége, hogy a munkálatokat oly módon végezze, hogy az üzletek a felújítás ideje alatt is nyitva tarthassanak, az oda való bejutás valamilyen módon mindig biztosított legyen. Ezért a bejáratok előtti részen ideiglenes térkövek, esetleg padlók lesznek. Ez az állapot várhatóan a projekt befejezéséig fog tartani.
A kivitelező ígéretet tett arra, hogy a sétány világítását megoldja, azaz a gyalogos forgalom útvonalán lámpákat fog felszerelni. Ez nem lesz olyan minőségű, mint a közterületi világítás, de a jelenlegi állapotnál jobb lesz a helyzet. A kivitelező azt is megígérte, hogy kiszélesíti a sétány – jelenlegi egyetlen – átjárójától a gyógyszertár felé vezető kijelölt ideiglenes gyalogos ösvényt.
Kiderült, hogy a Bányató utcában lévő buszmegálló felépítményét, vagyis a beállót leszerelik, ugyanakkor a buszmegálló a helyén marad még egy ideig. A változás a menetrendet nem érinti: a buszok továbbra is a megszokott módon és gyakorisággal fognak közlekedni. Amikor az építési fázis már abba a szakaszba ér, hogy a buszmegálló forgalma azt gátolja, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szakemberei a buszmegállót kb. 50 méterrel távolabb, az Éltes Mátyás Iskola elé fogják áthelyezni. Erről a BKK megfelelő módon tájékoztatni fogja az utasokat.
A kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg.
Forrás: Pro-koord, Kőbánya.hu, Dr. György István Facebook oldala
Negyven év után újjászületik Kőbánya legnagyobb lakótelepének főutcája! Összesen 712 millió forintos beruházással újulnak meg a kőbányai Újhegyi lakótelep közösségi terei, illetve főutcája. A bontási, átépítési munkák a napokban kezdődtek. A Kőbányai Önkormányzat gyorsított ütemben végezteti a munkálatokat, így már január végén barátságosabb, biztonságosabb és kényelmesebb körülmények várják az itt élőket.
Kőbánya legnagyobb lakótelepe 1974 és 1976 között épült. A negyed 6.502 lakásában közel 17 ezren élnek. A városrész 40 éve átadott főutcáját, illetve az ahhoz kapcsolódó közösségi tereket érintő fejlesztést a Kőbányai Önkormányzat 195 millió forintos saját forrásból valósítja meg, a beruházást a fővárosi önkormányzat városrehabilitációs keretéből további 517 millió forinttal támogatja. Az Újhegyi lakótelepen körülbelül egy hónapig tartanak majd a bontási munkálatok. Az építkezés idejére szakaszosan lezárják az Újhegyi sétányt, de az üzletek, intézmények továbbra is megközelíthetőek lesznek.
Az építési munkálatok 2016. január végére befejeződnek, és jövő tavasszal a zöld növények telepítésével fejeződik be a beruházás. A projekt eredményeként a Bányató utcától a Harmat utcáig újjászületik a sétány és környéke. A Kőbányai Önkormányzat tervei nyomán akadálymentessé válik a közlekedés, felújítják, illetve az itt élők által használt útvonalakra helyezik át a járdákat, megújul a közösségi ház, kibővítik a könyvtárat. Új piacteret és új önkormányzati ügyfélszolgálati irodát alakítanak ki, új játszótér épül a gyerekeknek, fitnesz park a felnőtteknek, szabadidő park az időseknek. A lakótelepet új utcabútorokkal, megújított növényzettel, szökőkutakkal, csobogókkal teszik élhetőbbé, barátságosabbá.
A beruházás eredményeként az Újhegyi sétány nem csak szebb lesz, de új közösségi funkciókkal is gazdagodik, és sokkal jobban alkalmazkodik majd az itt élők szokásaihoz, igényeihez.
A kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása” projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg.
Elkezdődött a “kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása” projekt, amely során megszépül a városrész főutcája. Összesen 712 millió forintos beruházással újulnak meg a kőbányai Újhegyi lakótelep közösségi terei, illetve főutcája. A bontási, átépítési munkák a napokban kezdődtek. A Kőbányai Önkormányzat gyorsított ütemben végezteti a munkálatokat, így már január végén barátságosabb, biztonságosabb és kényelmesebb körülmények várják az itt élőket.
Az építési munkálatok 2016. január végére befejeződnek, és jövő tavasszal a zöld növények telepítésével fejeződik be a beruházás. A projekt eredményeként a Bányató utcától a Harmat utcáig újjászületik a sétány és környéke.
A kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg.
Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
