Szeptember 22-én indul a “kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása” projekt, amely során megszépül a városrész főutcája! A Kőbányai Önkormányzat sikeresen szerepelt és támogatást nyert az Újhegyi sétány komplex megújítására a fővárosi TÉR_KÖZ pályázaton. A szükséges előkészítő szakaszt követően eredményesen zárult a közbeszerzési eljárás, melynek köszönhetően 2015. szeptember 22-én elkezdődnek a munkálatok. A “kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása” projekt keretében megszépül kerületünk legnagyobb lakótelepének főutcája, a Harmat és a Bányató utcák között. A felújítás a tervek szerint várhatóan 2016. első negyedévében zárul.
A felújítási munkálatok részleteinek ismertetése, valamint a tervek bemutatása és kérdéseik, felvetéseik megvitatására az önkormányzat lakossági fórumot hirdet, melyre várnak minden érdeklődőt!
A lakossági fórum időpontja: 2015. október 5. (hétfő) 17:00 óra Helyszín: Széchenyi István Általános Iskola, 1108 Budapest, Újhegyi sétány 1-3.
A kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg.
A főváros TÉR_KÖZ pályázata több szempontból is újdonságokat hozott a városmegújításba. Nagyszerűsége abban áll, hogy rámutat: a város fejlődését az alulról és felülről jövő kezdeményezések összekapcsolásával lehet jó irányba vinni. A pályázat hátteréről Finta Sándor, Budapest főépítésze és egyben a Városépítési Főosztály vezetője beszélt Pásztor Erika Katalinának.
Pásztor Erika Katalina (PEK): Ennek az interjúnak az a célja, hogy megismertessük a TÉR_KÖZ pályázatot mindazokkal, akik még nem hallottak róla. Mostani beszélgetésünk egy indító cikk egy sorozathoz, melyben különböző projekteket mutatunk be. Honnan eredeztethető a TÉR_KÖZ pályázat? Honnan volt rá pénz?
Finta Sándor (FS): A TÉR_KÖZ pályázat, ahogy neve is mutatja, a városi közösségi terek megújítását tűzte ki céljául. Itt közösségi térként gondolunk minden olyan helyre, amit közösségi célra használunk, lehet: épület, utca, tér, park, zöldfelület. A klasszikus rehabilitációhoz képest, amely a korábbi formák, megoldások megújítását helyezi előtérbe pl. városközpont térburkolását, lakóépület műszaki felújítását, a TÉR_KÖZ mindenütt bővíti a használhatóságot, élettel kívánja megtölteni a helyet. Ezért a TÉR_KÖZ elsősorban revitalizál, javítja a városi életminőséget, és ehhez mérten végzi a szükséges rehabilitációt. A pályázatra szánt forrás a fővárosi Városrehabilitációs Keret maradványából származik. Az 1990-es évek elején az állami lakások privatizációja során az eladott lakások árából befolyó összeget a fővárosi kerületek egy külön számlára fizették be a fővárosnak, nagyrészt ebből keletkezett a Fővárosi Városrehabilitációs Keret. Ebből a keretből a főváros 1995-2010 között közel 13 milliárd forintot költött bérlakások felújítására, részben ennek felhasználásával jöhettek létre a VIII. vagy IX. kerületi nagy rehabilitációk is. Az önkormányzati bérlakások csökkenő száma miatt azonban egyre kevésbé lehetett erre a célra hatékonyan felhasználni a forrást, ezért a főváros vezetése 2013-ban úgy döntött, hogy a korábbi hazai gyakorlathoz képest teljesen újszerű tartalommal ír ki pályázatot a még meglévő 5 milliárd forint felhasználására.
TÉR_KÖZ projekt – Városépítési Főosztály (fotó: perika)
PEK: Ez a keret már nincs meg?
FS: Nincs, és erre a problémára fel kell hívni a figyelmet, hiszen ha nincs befizetés a kerületekből, akkor a főváros sem tesz bele pénzt. A most megszűnő rendszer eddig az volt, hogy a beérkezett mennyiséghez a főváros ugyanannyit tett hozzá, és a kerületek így pályázhattak városrehabilitációs projektjeikkel. A társasház-felújításokra leszűkülő rehabilitációt most már a kerületek végzik. A TÉR_KÖZ volt az utolsó összfővárosi jelentőségű rehabilitáció.
PEK: Miben különbözik ez a projekt az eddigiektől?
FS: Ebben a pályázatban a szemlélet volt az igazi újdonság. Olyan pályázatokat vártunk, amelyek egyrészt serkentik az önkormányzati és a helyi civil kezdeményezéseket, másrészt a magánerő megjelenését is. Fontosnak tartottuk, hogy ez a három együttesen forduljon elő. Az eredeti gondolat az volt, hogy a helyi civil szervezetek közvetlenül is pályázhassanak, kis projektekkel, de a törvény miatt csak a kerületi önkormányzatoknak volt erre lehetőségük. Pályázati követelmény és fő bírálati szempont volt, hogy ezek olyan helyi társadalmi erővel rendelkező projektek legyenek, amelyek a helyi civil közösség kezdeményezésére jönnek létre, és az önkormányzat csak projektvezetőként vesz részt bennük. Tehát kellett egy civil partner és magánerő is – pénzzel. Ez minden tekintetben komplex feladat volt, hiszen a már elmondottak mellett fontos volt, hogy többféle fejlesztést támogassunk: az egészen kis léptékű projektektől kezdve a nagy köztérmegújításokig.
Már most rengeteg pozitív példáról beszélhetünk a pályázat kapcsán, hiszen több projekt is a megvalósítási fázisba lépett. Ezek dokumentációja azért készül, hogy követendő példaként szolgáljanak a későbbiekben. Ha minden évben lenne ötmilliárd forint, ami a köztéri elemek megújítását is magába foglalja, akkor igazán nagyot dobhatnánk ezen a városon. Hangsúlyozom, hogy ez nem csak fizikai rehabilitáció, hanem fontos volt a társadalmi programok, a civil szervezetek jelenléte is, hogy a megvalósított projektek működtetésében ők is partnerként vegyenek részt.
TÉR_KÖZ – Finta Sándor, a Budapest Fővárosi Önkormányzat Városépítési Főosztály vezetője
PEK: Honnan indult és milyen múltra tekint vissza ez a fajta köztérmegújítási program? Gondolok itt a jó példaként szolgáló nemzetközi tapasztalatokra és hatásokra is.
FS: Erről nagyon sokat beszélgettünk a csapattal. Mindannyiunk fejében voltak nyugat-európai és tengerentúli példák, amikor elkezdtünk ebbe az irányba gondolkodni. Ezt segítette, hogy Bécsben és Berlinben részt vettünk köztérmegújításokkal kapcsolatos workshopokon. Míg Berlinben a lakhatási kérdésekről láttunk és hallgattunk érdekes prezentációkat, addig Bécsben kimondottan az üres üzlethelyiségekkel foglalkoztak, és ennek kezelésére hoztak létre egy elég jó programot. Tulajdonképpen ezek a külföldi tapasztalatok beleágyazódtak a TÉR_KÖZ-be is, sőt ezzel kapcsolatban indítottunk egy külön programot is Rögtön jövök! címmel. A TÉR_KÖZ-nek hangsúlyos eleme volt az is, hogy az üres, földszinti ingatlanokon segítsen, tehát olyan megoldásokat is vártunk, amelyekkel ezekre új funkciókat találhatunk. Már régóta foglalkoztunk azzal, hogy a külföldön működő dinamikát hogyan ülte. A TÉR_KÖZ pályázat programja tükrözi azokat a korszerű és adaptálható szakmai irányokat, illetve megoldásokat, amelyeket Nyugat-Európában már sikerrel alkalmaznak a városi élet minőségének javítása érdekében.
PEK: Hogyan indítottátok a programot?
FS: A kerületi önkormányzatok számára az elején “road show”-kat tartottunk, ahol vázoltuk a pályázati céljainkat, miszerint olyan komplex közterület-megújításokat akarunk támogatni, amelyek innovatív megoldásokat is tartalmaznak, illetve a partnerek bevonása és a közösségi részvétel is központi szerepet kap. Emellett fontos volt, hogy a fejlesztés a gazdaságélénkítést, a funkcióbővítést és a fenntarthatóságot is szem előtt tartsa. Egy részét megértették, másik részét nem, de a pályázat komplexitásának szem előtt tartásával így is elég jó anyagok érkeztek. Több mint kétszáz projektötletből alakult ki a 61 beérkezett pályázat, amiből végül is első körben 29 projekt kapott támogatást.
PEK: Mennyire vagytok elégedettek?
FS: Nem vagyok az a típus, aki mindent egyből akar, ezért úgy gondolom, hogy összességében elégedettek lehetünk. Rengeteg projekt van, workshopok, együttműködések, és úgy érzem, az önkormányzatoknál is elindult valami. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az emberek megértették a TÉR_KÖZ lényegét. Sőt, szükség van a folytatásra is, hiszen látszik és érzem, hogy sikerült felráznunk az embereket, beindult a fantáziájuk, biztos, hogy lennének jó projektek a jövőben is. Vannak olyan projektek, amelyek a helyi iskolát is bevonták, de pl. készültek különleges bútorok is egy közösségi kertbe.
Nyilván te is tudod, hogy ez egy hosszú folyamat, de ahhoz képest, hogy honnan indultunk, pozitívak az eredmények, és úgy érzem, a visszajelzések is. A TÉR_KÖZ pályázat mögött egy hihetetlenül lelkes csapat van, aki folyamatosan pulzálja és küldi az energiákat az önkormányzatok felé, amiből valamennyi még vissza is jön.
Látszik az is, hogy szükség van a pályázati keretrendszerre, mert nélküle mindenki maradna a maga bejáratott útjain anélkül, hogy felfedezné az új lehetőségeket. Úgy érzem, hogy amikor közreműködő partnerként a városlakók is bekerülnek a rendszerbe, az önkormányzatok sokszor felfedezésként élik meg, hogy ez vagy az a civil szervezet milyen jól teljesít és mennyire szimpatikusak az emberek.
TÉR_KÖZ – Finta Sándor, a Budapest Fővárosi Önkormányzat Városépítési Főosztály vezetője
PEK: Beszéltünk már arról, honnan ered az ötlet, hogy milyen példákat próbáltok meghonosítani nálunk és arról is, hogy mennyire vagytok elégedettek a projekttel. Mi az a munka, amely során megfogalmazódik egy ilyen pályázat? Mik a teendők mondjuk a bürokrácia fellegvárában, egy ilyen nagy szervezetnél, mint a főváros? Hogyan hekkeli meg néhány fiatal építész a városépítési főosztályon a rendszert úgy, hogy egy civil energiáktól duzzadó elképzelés maga is (pályázati) rendszerré váljon?
FS: Ez viszonylag könnyen ment. Készült egy profi szakmai anyag a pályázat céljairól és közben mi is megfogalmaztuk, hogy mit szeretnénk támogatni. Bevontunk olyan korábbi pályázatírókat, akik korábban már részt vettek EU-s pályázatírásban, akik beleláttak ennek a gyakorlati részébe, hiszen a korábbi változatot át kellett írni egy teljesen új nyelvezetre, új célokkal. Alapvetően az történt, hogy csináltunk egy szakmai koncepciót, amelyben kijelöltük a fő hangsúlyokat, mellétettünk egy kiírás tervezetet, és utána megmutattuk a politikai vezetésnek, akik ezt teljes egészében elfogadták. Talán vicces is, hogy mennyire könnyen ment az egész.
PEK: Mi lehetett ennek az oka? Másoknak beletört vagy beletörhetett volna a bicskájuk.
FS: Talán az lehetett mögötte, hogy az önkormányzatok megtapasztalták és folyamatosan megtapasztalják: ők is csak a városlakókkal együtt gondolkodva tudnak hatékonyan tenni valamit. Persze ebben a korszellem is benne van, jókor vagyunk jó helyen. És most már egyértelműen kijelenthetjük, hogy igény van a folytatásra. Az elején még voltak olyan kerületek, ahol akadályokba ütköztünk, de mára az összes kerület maximálisan támogatna egy újabb TÉR_KÖZ pályázatot.
TÉR_KÖZ projekt – Városépítési Főosztály (fotó: perika)
PEK: Amikor az akadályokat említed, milyen akadályokra gondolsz pontosan?
FS:A legnagyobb akadály szerintem a bürokrácia, hiszen a vége elkerülhetetlenül a közbeszerzés. Teljesen mindegy, hogy fizikai megújítás vagy társadalmi projekt, a közbeszerzésben nagyon nehéz definiálni az újdonságokat, legyen szó új praxisról, társadalmi programokról vagy egy új termékről. Például most a Nehru part egy bútorcsaládjával küzdünk, amiből ennek a pályázatnak az eredményeként bútor lehet. Tehát még nem termék. A közbeszerzés viszont szereti, ha van egy termék, amire könnyen kiírható a közbeszerzési pályázat. Az is nehézségeket okoz, hogy bizonyos kerületeknél nincsenek felkészülve komplex programok menedzselésére, mert ha megnyerik a projektet, akkor azt nekik kell végigvinniük. Nehéz hirtelen összerakni egy olyan menedzsmentet, ami képes komplexen kezelni a helyzetet.
Másrészt kíváncsiak voltunk, hogyan lesz ez a típusú rehabilitáció fenntartható. Milyen programok lesznek? Ki fogja őket vinni? Hogyan segítik és erősítik ezek egymást? Közben rá kellett jönnünk, a helyi önkormányzatok nincsenek tisztában azzal, hogy milyen civilek mozognak a területükön. Nyilván az is nehézséget okoz, hogy a helyiek nem mindig képesek partnerként fellépni, mert mi hiába kérjük, hogy legyen minden egyes projektnek civil partnere, ha ők nem olyan jól szervezettek vagy nem képesek profin fellépni a közös célokért. Persze a tervezői oldalon is voltak problémák, hiszen ők is a klasszikus önkormányzati megrendelésekhez szoktak.
PEK: Ha jól értem, az akadályokat intenzív kommunikációval próbáltátok felszámolni és rávenni ezeket a szervezeteket, hogy legyenek proaktívak és keressék a szinergiákat az együttműködésekben.
FS: Igen, az elején is próbáltuk a pályázat céljait kommunikálni egyrészt az önkormányzatok felé, másrészt a társadalmi szervezetek felé, hogy mindenki, akinek van ötlete, tudjon róla. A pályázati szakaszban, ha az önkormányzat rendelkezett projekt ötlettel, akkor persze ott is segítettünk és kitaláltuk, hogy egy-egy elv hogyan érvényesülhet a legjobban. Az elnyert pályázat után tervezői konzultációkat tartottunk. Volt olyan, ahol a tervezőket összehoztuk a kerülettel.
TÉR_KÖZ projekt – Városépítési Főosztály (fotó: perika)
PEK: Tegyük fel, hogy lesz TÉR_KÖZ 2. Az első pályázat tapasztalatai alapján most mit helyeznétek előtérbe? Mit csinálnátok máshogy?
FS: Jó kérdés, még nem elemeztük ki teljesen. Én azt mondom, hogy ez az egész, akár így, ahogy van, menjen tovább, persze bizonyos dolgokat lehetne szigorúbban venni. Ha ugyanígy folytatnánk, akkor annak megvan az az előnye, hogy a kerületek rálátnak egymás projektjeire. Ez azért is jó, mert feléleszti a versenyszellemet, ami rengeteg pozitív ötletet generálhat. Én a bürokrácia jelenlétét csökkenteném, mert nem feltétlenül jó, hogy egy viszonylag kevés emberből álló stábnak kell menedzselni többlépcsős szerződéseket. Egy ötmilliárdos pályázatnál ez iszonyú nagy munka, ezért is lenne jó, ha csökkenthetnénk a bürokráciát.
Összességében örülünk, ha azt mondhatjuk, hogy mi hoztuk létre ennek a szakmai koncepcióját és mi képviseljük azokat az elveket, hogy a várost közösen fejlesztjük. Ehhez a fővárosi vezetéssel viszonylag keveset vagy egyáltalán nem kellett küzdeni, és ez még számunkra is meglepő volt. Abszolút partner volt a politika, és ilyen értelemben ez egy közös sikersztori. A szakmai elképzelések találkoztak a politikai döntéshozatallal. Végig látszott a maga bürokratikus rendszerében, hogy viszonylag olajozottan megy minden, és mindenki nagy lelkesedéssel tevékenykedik a pályázatban. A kerületek is, mi is. Szeretném, ha az eredmények is ilyen minőségű és időtálló dolgok lennének. Pásztor Erika Katalina
Adatok
TÉR_KÖZ 2013 – Városrehabilitációs Pályázat kerületi önkormányzatok számára
Kiíró: Budapest Főváros Önkormányzata
Pályázók: Budapest Főváros kerületi önkormányzatai
Kiírás: 2013. május 3.
Beadás: 2013. július 31.
Elbírálás: 2013. szeptember
Megvalósítás: 2016. december 31-ig
Támogatás forrása: Fővárosi Városrehabilitációs Keret
Támogatás nagysága: 5,3 milliárd Ft
Támogatás intenzitása: 50-100 százalék
Célok
– jó gyakorlat elterjesztése: a jó példák megismertetése a kerületekkel
– fővárosi példamutatás: saját tulajdonú problémás területeken mintaprojektek kidolgozása
– építészeti minőség javítása: kortárs, progresszív építészet megvalósítása a projektek szakmai koordinálásán keresztül
– igények és lehetőségek összekapcsolása: köz,- magán és civil szereplők igényeinek és lehetőségeinek feltérképezése, a szereplők összekapcsolása
– új városrehabilitációs elvek bevezetése: komplex, közösségi, innovatív, fenntartható, gazdaságélénkítő, közösségi terek
Komplexitás – egy közterület és a hozzá kapcsolódó ingatlanok (intézmények, kereskedelmi létesítmények, lakóingatlanok stb.) felújítása, bővítése együttesen történik
– a közterületek fizikai megújítása és a közösségépítés, a társadalmi megújulás összekapcsolódik
Innovatív megoldás – üres, alulhasznosított ingatlanok átmeneti hasznosítása
– ökologikus szemléletű fejlesztések
– helyspecifikus, egyedi megoldások a tervezésben, megvalósításban és fenntartásban
Közösségi részvétel – közösségi részvétel a tervezésben, kivitelezésben és a fenntartásban
Gazdaságélénkítés, funkcióbővítés – üres ingatlanok hasznosítása
– a közterületen a helyi használatot erősítő szolgáltatás, kereskedelem megjelenése
– alulhasznosított ingatlan funkcióbővítése
Fenntarthatóság – társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság biztosítása
A korábbi évekhez hasonlóan most is összegyűjtöttük nektek az idei legfontosabb fejlesztéseket, építkezéseket, rekonstrukciókat. Az év végéhez közeledve pedig mérleget vontunk és megnéztük, mi minden készült el idén: letisztult terek, helyreállított műemlékek, új zöldfelületek – avagy ez történt a budapesti urbanisztikában 2015-ben.
Megújuló terek
A Szervita térhosszú idő óta gyakorlatilag kihasználatlan volt – néhány parkoló autó kedvéért, mindezt egy parkolóház árnyékában. A belvárosi főutcához illeszkedő felújítás eredményeképp mindez a múlté. Mint az összeállításból látni fogjuk, a beruházások jelentős része – így ez is – a TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázat keretében történt. Fontos, úgyhogy mondjuk el e helyütt is, hogy ez a pályázat az egyik legjobb dolog, ami az utóbbi 25 évben a várossal történt.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
A Ferenciek tere megújulását követte a házak homlokzata is: nemcsak a Királyi Bérpalotát, hanem a tér többi épületét is renoválták – néhány épület esetében egyelőre csak a tér felőli oldalon. Reméljük, ez utóbbit is pótolják majd.
A Nyugati térfelújításának sem lehetett eléggé örülni. Bár a környéken még bőven lenne tennivaló (a pályaudvar teljes felújítása, a felüljáró eltüntetése, a Nyugati Grund átadása), az áruház előtti részen végre megnyugtató viszonyokkal szembesülhetünk.
Léptékében a legnagyobb beruházás a Széll Kálmán tér teljes rekonstrukciója volt. A tér eddig rendezetlen állapotáról, rabszolgapiacáról, valamint arról volt nevezetes, hogy legalább négyszer lehetett úgy főpolgármesteri választást nyerni, hogy a négyes metró mellett megígértek vele kapcsolatban valamit. Az Építész Stúdió által tervezett felújítás lassan kész, sok térkő, fa és a sellős szökőkút már a helyére került, ráadásul kiderült, hogy a megújított állomásépület sokkal szebb, mint az ember korábban gondolta volna.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
Ikonikus épületek
Mint korábban már beszámoltunk róla, elkészült, és Europa Nostra-díjat kapott a Zeneakadémia megújítása. Az idén 140 éves intézmény épülete 1904 és 1907 között épült fel Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A rekonstrukció után – a szakértők szerint is – a világ egyik legjobb akusztikájú koncertterme lett a Zeneakadémiáé. Az épület – a felújítás egyik utolsó elemeként – új díszkivilágítást is kapott.
A tervezőpáros egy másik épülete, a Királyi Bérpalota is megújulhatott idén. A Ferenciek terén álló hatalmas palota a főnemesek és magas rangú államhivatalnokok számára épült, ezért az építészek a belső terek díszítésénél csak a korszak legjobbjaival dolgoztak. Az épület évtizedekig koromfekete volt a rárakódott szennyeződéstől. A gazdag díszítésű homlokzat – a Curia utca kivételével – végre ismét az eredeti állapothoz hasonló színekben tündökölhet, városképi szempontból óriási hiányosságot pótolt ezzel Budapest.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
Jó egy évtized után született újjá a legendás Budai Parkszínpad is. Az 1958-ban, Pálfy Ferenc, Studer Antal és Vitkovits István tervei szerint épült rendezvényhelyszín jobb sorsot érdemelt, mint ami az utóbbi tíz évben adatott neki. A felújítás után az egykori fogadóépületben kaptak helyet a pultok, a régi nézőtéren kialakított teraszokon székeket és asztalokat, a színpadon napozóágyakat, a régi zenekari árokban pedig homokozót találunk. A Feneketlen-tó felé eső oldalon egy szeparáltabb kertet találunk. A helyet egyébként a várakozásokon felül nagyon gyorsan megszerették a budaiak, azon belül is elsősorban a környékbeli családok, baráti társaságok, biciklisek, kutyások – mindez azt mutatja, hogy komoly igény volt egy hasonló találkozóhelyre a kerületben.
Nem került be a hírekbe, de a Batthyány tér környékén járók biztosan felfigyeltek a tér északi oldalát elfoglaló hatalmas épületegyüttes homlokzatának megújulására. Az egykor bosnyák ferencesek, majd az Erzsébet-apácák tulajdonában álló régi kolostorépületbenjelenleg is szegényeket és betegeket ápol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
A tértől néhány perc sétára, a Kapucinus utca 9-es szám alatt egy XVII. századi lakóházat találunk. A vízivárosi épület falai a török hódoltság előttiek, a felső rész pedig az 1686-os ostrom után nyerte el mostani formáját. Tulajdonosai helyi polgárok, ácsok, halászmesterek, kéményseprők, mészárosok voltak; pincéjében a „Két Törökhöz” címzett kocsma működött. Az értékőrző restaurálás során meghagyták az ablakokat, a famennyezeteket, a középkori faragott köveket, a kora barokk és biedermeier díszítő festést. A helyreállított pincében közösségi tér jött létre. Az igényes és érzékeny műemléki felújítást ICOMOS-díjjal jutalmazták.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
A budafoki Kossuth Lajos utcában egy elegáns, századfordulós hangulatot idéző, szecessziós épület született újjá. Az élénk, sárga-zöld festést kapott ház visszakapta jellegzetes ablakkereteit és homlokzatdíszeit. A mintegy 120 éves ház egyes elemeit az építészek csupán a kapu alapján tudták rekonstruálni. A jelenleg főútvonalként használt, egyébként hangulatos utcát hamarosan sétálóövezetté alakítják, ami a néhány éve felújított Dietzl-lépcsővel, az idén megújult stációval és a Kálvária-dombbal óriási lehetőséget rejt magában, sokak szerint egy Szentendre óvárosára emlékeztető együttes valósulhat meg.
Fotó: www.budafokteteny.hu
Parkok és kertek
Az év végére készült el a Normafa felújítása. Új sétautak, padok, komoly méretű játszótér – mindez magas minőségben. Nekünk nagyon tetszett, cikkünkóta többször teszteltük is.
Végbement a XVIII. kerület főterének számító park megújítása is. A Kossuth Lajos téren a meglévő növényállomány között új sétautakat, közvilágítást, padokat, egy mintakertet, faburkolatú színpadot és kiállításokra is alkalmas pavilonépületet találunk, de gondoltak a madarakra is. A terveket a SAGRA Építész Kft. és a D1618 Műhely készítette a TÉR_KÖZ pályázat keretein belül.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
Ahogy korábbi cikkünkből is kiderülhetett, a hallgatók teljesen birtokba vehették az Állatorvosi Egyetem kampuszát. A felújított kertben számos érdekes növényt és új ülőfelületet találnak az itt tanulók. Nem csoda, hogy még a tanítási időn túl is szívesen időznek a parkban.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
Egy másik kis „oázis” a betondzsungelben a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum orientalizáló stílusú kertje. A tehetős optikus-világutazó öt alkalommal utazta körbe a Földet, az útjairól hozott emlékeket és műgyűjteményt pedig Andrássy úti villájában mutatta be. A híres jávai botanikus kert, a Buitenzorg mintájára létrehozott kis hely a II. világháborúban pusztult el. A most megújult kertben megcsodálhatjuk a híres kőteknőst, az Indiából származó, restaurált Dzsaina-szentélyt, Brahma szobrát, valamint a múzeum jelképéül is szolgáló Hold-kaput, melynek kerámiafrízei és feliratos kőlapjai Dél-Kínából származnak. A villaépület maga a tervek szerint 2019-re újulhat meg.
Világszerte trend a közösségi kertek terjedése – és ebből Budapest sem marad ki, sőt. Idén is több ilyet alakítottak ki, többek között Újbudán, a pestszentlőrici Lakatos lakótelepen és Óbuda-Békásmegyeren.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
A belváros megújulása
Folytatódott a város történelmi belvárosának megújulása is – itt természetesen csak néhány, különböző típusú épületet emelünk ki, nem valamiféle városképi fontossági sorrendben, csak a példának okáért. A Nemzeti Múzeum mögött, a Bródy Sándor utca és Puskin utca sarkán található az Ybl Miklós tervei szerint épült Degenfeld-Schomburg-palota, a Palotanegyed más részeihez hasonlóan idén újult meg. Több lakóházat helyreállítottak a Somogyi Béla utcában, de a Lőrinc pap tér is egyre rendezettebb. Az egyik kedvenc épületünket a Horánszky utca 5. szám alatt találtuk meg. Az egyszintes, nagypolgári lakóépület korábban teljesen romos volt.
A felújítások a külső és belső homlokzatokra, az épületdíszekre, kőpárkányokra, a kapukra, kapualjakra, valamint – egy külön program keretében – a belső udvarokra is kiterjednek. A lakók terveinek figyelembe vételével újították meg a Lőrinc pap tér 3. szám alatti társasház kapualját és belső udvarát. A közösségi tervezéshez a társasházban működő tájépítész iroda is csatlakozott.
Fotó: www.jozsefvaros.hu
Tovább folytatódott a Vámház körút és a Kossuth Lajos utca épületsorainak helyreállítása is, bár itt azért egy kis hiányérzetünk is támadt. Igaz, ez nem csak erre a kerületre jellemző, de számos esetben előfordul, hogy a felújított homlokzat ellenére a kínai piacok hangulatát idéző, provinciális ízlésről tanúskodó, értelmezhetetlen tipográfiával operáló, buherált üzletportállal semmi sem történik. Terézvárosban szerencsére elkezdődött valami – lehet utánuk csinálni!
Fotó: Juhász Norbert – WLB
Nem állt le a rangos ingatlanszakmai elismeréseket is begyűjtő ferencvárosi városmegújítási program sem, többek között a Balázs Béla utcában és a Thaly Kálmán utcában készültek el a rekonstrukcióval.
Kultúra
Ferencvárosnál maradva, óriási sikere volt a József Attila Emlékhelyet bemutató cikkünknek. A Gát utcai épület kívül-belül megújult, az udvart parkosították, az épületben pedig kis alapterületű, de annál érdekesebb, interaktív tárlat nyílt a költő életéről.
József Attila Emlékhely Cím: 1095 Budapest, Gát utca 3.
Fotó: Balkányi László – WLB
Megkapta a hivatalos múzeumi státuszt a Fradi Múzeum is, amelyet még akkor is megéri megnézni, ha valakit csak kicsit érdekel a foci. Klasszis játékosok mezei, edzőlegendák naplói, Albert Flórián aranylabdája, a régi pálya falelátójának korhű mása és még sok egyéb tárgyi emlék látható az 1899-ben alapított klub új helyet kapott múzeumában. A történészek által profin összerakott kiállítás nemcsak focirajongóknak jelent élményt, a város múltjáról is megtudhatunk pár érdekességet.
Megújult idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem 19. századi könyvtárépületének belső tere is. A Ferenciek tere 6. szám alatt található, 1876-ban elkészült eklektikus Egyetemi Könyvtár Skalnitzky Antal és ifjabb Koch Henrik tervei szerint épült föl. A kétemeletes, belső udvaros épület jellegzetes része a saroktorony és a fölötte elhelyezkedő színes kupola. Az emeleten találjuk a több mint kétszáz négyzetméter alapterületű olvasótermet, melynek falain és mennyezetén Lotz Károly – nőalakok képében tudományokat és művészeteket – szimbolizáló freskói láthatóak. A klasszikus, karzatos teremkönyvtár a fölötte található kettős üvegtetőn keresztül természetes megvilágítást kap.
Érdekes kiállítási helyszín is vizsgázott idén: a részben felújított és új funkciót kapott Honvéd Főparancsnokság épületében nagy sikerrel fut a Csontváry-kiállítás. A „must see”-tárlatot a hírek szerint január végéig láthatjuk itt, míg a Várkert Bazárban helyet kapott, minden érzékszervre ható első világháborús tárlatot még sokáig megnézhetjük.
Idén több művészmozi is megmenekült vagy újraindult, aminek azért örülünk, mert ezek az intézmények egy város kulturális életében nélkülözhetetlenek.
Fotó: Kőrösi Tamás – WLB
A sport szentélyei + szabadidő
A következő évek egyik legmenőbb helye lehet az idén felújított Hullám Csónakházak. A pesterzsébeti Duna-part szinte még felfedezetlen, pedig az itteni Duna-ág elképesztő adottságokkal rendelkezik. A BLOKK Építész Műhely tervei alapján az egyik eredeti állapotában megmaradt, faszerkezetű csónakház, a fogadóépület és a parti büfé készült el a TÉR_KÖZ segítségével, de a következő ütemben a védettség alá eső együttes többi része is újjászületik.
Fotó: Danyi Balázs – építészfórum
A Szilas-patak környezete – az előző és a következő helyszínhez hasonlóan – a remek TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázat révén újulhatott meg. Több mint öt kilométer jó burkolatú, új kerékpárút a gáton, fatelepítések, többfunkciós sportparkok, játszótér. Az itt élők birtokba vették a területet, a távolabb lakó budapestieknek pedig a Naplás-tó miatt önmagában is megér egy kiruccanást. Amúgy a tó olyan nevezetességekről is ismert, mint a mocsári teknős, amely az egyetlen Magyarországon őshonos teknősfaj.
Fotó: www.mozgasvilag.hu
A Mogyoródi úti sportpálya a közösségi célú területfejlesztés szép példája Zuglóban. Az ingyenes, tömegsportra alkalmas helyszín futókörrel, street workout lehetőséggel, pétanque-, mountain bike-, kosár- és gördeszkapályával várja a látogatókat a Rákos-patak mentén. Jövőre műfüves focipálya és mászófal épül, valamint világítást, zárható öltözőket, klubszobákat és büfét is kap a sportpálya.
Fotó: Danyi Balázs – építészfórum
A 2014-ben épült Groupama Aréna idén több meccsen is vizsgázott, valamint megkapta az ingatlanfejlesztési szakma egyik legrangosabb elismerését, a FIABCI-díjat.
Mint arról elsőként beszámoltunk, új futókör létesült a Feneketlen-tó mentén, így a belvároshoz és a Műegyetemhez közel nyílt egy új, mindenki által elérhető és ingyenes sportolási lehetőség.
A városi közlekedés egyfelől egy szükséges rossz. Valljuk be: eljutni ‘A’ pontból ‘B’-be a legtöbb esetben elég unalmas dolog. Ettől függetlenül az életünk része, szóval minden egyes fejlesztés hozzájárulhat ahhoz, hogy tízezrek élete váljon könnyebbé nap mint nap. Az idén elkészült fonódó villamos révén a korábbi 17-es vonal egyesül a 19-es, a 41-es és a 61-es vonalakkal, így észak-déli irányban egész Budát átszelő vonalak jönnek létre.
Óbudáról átszállásmentes, kötött pályás kapcsolat épül a Batthyány tér, a Széll Kálmán tér, a BAH-csomópont, a Móricz Zsigmond körtér, Albertfalva, valamint Kelenföld felé. Összesen 14 980 méter sín, 22 darab akadálymentes peron, 252 db tartóoszlop, 17 500 m2 új betonfelület, 20 600 m2 új térkőburkolat, így készült el a beruházás Széll Kálmán téri és Bem rakparti ágán – tegyük hozzá, határidőre. 82 darab fát, 68 padot és 115 új szemetest helyeztek ki. Szintén ehhez a beruházáshoz kapcsolódott az egyik legforgalmasabb budapesti bicikliút fejlesztése: a jövőre felgyorsuló budai bringaútépítések első elemeként ahol lehet, több helyet és jobb megoldásokat kaptak a dunai úton kerekezők.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
Az 1-es villamos fejlesztése a Rákóczi híd megépítése óta váratott magára. A vonal meghosszabbításával Dél-Buda egy fontos közlekedési kapcsolatot kapott, így az itt élők sokkal könnyebben eljuthatnak munkába, Fradi-meccsre, és a Müpa koncertjeire.
Fotó: BKK
A BKK több mint 300 új típusú automatát helyezett ki, ami esetleg jegyet is ad. Korábban nagyon körülményes volt, hogy órákig kellett keresgélni, ha jegyet akartunk venni, a régi automatákból aprót halászó szakmenedzserek pedig külföldre vitték rossz hírünket. Ennek úgy néz ki, vége – a BKK közleménye szerint pedig a jegyeladásokból származó bevétel jelentősen megugrott.
Fotó: BKK
A vicces nevű FUTÁR egy remekül működő, komplex utastájékoztatási rendszer, az alkalmazással kiegészítve pedig az egyik leghasznosabb segítség a közlekedésben.
Fotó: BKK
Piacok és vásárcsarnokok
Korábban beszámoltunk már a Klauzál téri vásárcsarnok megújulásáról. A századforduló idején épült, műemlék jellegű épületben élelmiszerbolt, pékség, termelői tejes, kávézó, halas és őstermelők is helyet kaptak. Kívülről a legszembetűnőbb változás a tető teljes megújulása, valamint a homlokzat nagyobb részét adó téglafal megtisztulása. A csarnokba belépve az első benyomásunk az, hogy a tér világos és rendezett.
Egyre inkább megtelik élettel a Hold utcai vásárcsarnok is, ahol rántott hústól a pho-levesig, olasz sajttól a tengeri halig szinte bármit kapni. Kicsit hiányoljuk a több ülőhelyet és az esti programokat, de abban biztosak vagyunk, hogy fogunk még hallani a piacról. A Rákóczi téri csarnok ugyan még nem épült újjá, de az előtte lévő tér és a környező utcák – nyilván az új metrónak köszönhetően – egyre rendezettebbek.
Még nem írtunk a budafoki Szomszédok Piaca megújulásáról. A félig nyitott, félig fedett épület kifejezetten visszafogott és kulturált lett, minden piacnak így kellene kinézni. Az épület előtti terület homokszínű térkövet kapott és új fákat is találunk itt.
Fotó: Danyi Balázs – építészfórum
Mi minden épült még idén?
A sort sokáig lehetne folytatni, de mindent még csak fölsorolni is nehéz lenne. Nem is szeretnénk. Viszont említsük meg a városi élet olyan műhelyeit, eseményeit vagy kezdeményezéseit, amelyek már évek óta tesznek érte, hogy ez a város jobb hely legyen. Idén ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a – Bartók Béla útra átköltözött – KÉK – Kortárs Építészeti Központ. Tovább folytatja működését a Valyo, nekik köszönhetően idén is szaunázhatunk a Duna-parton. Tavasszal újra megnyílnak az üres üzletek a Nyitva Fesztiválon, a Budapest100-on pedig a 120 éves Nagykörutat ünnepelhetjük. Egyre többen dolgoznak olyan vagány munkahelyeken, mint ez a Károly körút 9. alatt található iroda. A XIII. kerületben felépült az ország legnagyobb passzívháza is – mondanunk sem kell, hogy ha csak ilyen épületek állnának, sokkal tisztább lenne a városi levegő. Rendületlenül szállít a Neked Terem, a Mi készül a városban? honlapján pedig a városi mesterek után kutathatunk. A srácok tovább festik a tűzfalakat, a Hello Wood jobbnál jobb faépítményeket hoz a városba és bármikor beülhetünk a Margitutcakilencbe. Hát ettől szeretjük Budapestet. Lehet még rajta mit javítani, az épületeket száz évig lehetne még felújítgatni, de ez a miénk – és ha dolgozunk rajta, egyre jobb hely lesz.
Föld alatt és föld felett is megkezdték a Nyugati tér átalakítását május közepén. Százhúsz napig nem használhatjuk az aluljáró Skálába vezető szakaszát, illetve máshol áll meg a 9-es busz. Az apró kellemetlenségekért cserébe ősszel európai fővároshoz méltó környezetben találkozhatunk ismét az óra alatt.
A Nyugati pályaudvar a világháború előtt a Berlin térre nézett, a Skála helyén pedig a Magyar–Német Bank Rt. magasodott. Egészen Budapest bombázásáig, azt ugyanis csupán a palota földszintje vészelte át. Megmaradt részében várta vendégeit az Ilkovics büfé, a megannyi változás közepette 1932 óta azonos üzletvezetővel, Sinkovits Jenővel, Sinkovits Imre és Sinkó László édesapjával. A vendéglőt 1949-ben elérte az államosítás réme, utána vált az ellenzéki gondolkodásúak találkozóhelyévé. Nem volt véletlen hát a folytonos rendőrségi molesztálás. De akkorra már a „Marx téri népbüfé” felirat állt a cégéren.
A tér Marx nevét viselte 1961-es átépítésekor és akkor is, amikor a felüljárót emelték 19 évvel később, amelynek a két vége nem ért össze. Utóbb kiderült, politikai nógatás miatt nem várták meg, amíg megköt az elemeket rögzítő ragasztó, ezért mozdult el az úttest. Miközben az emlékezetes malőr történt a magasban, a mélyben átadták a hármas metró újabb szakaszát. Mai formáját a tér a Skála Metró építésekor, 1984-ben nyerte el. Nevét a rendszerváltást követően kapta, pavilonjait pedig 2006-ban. Ezeket nem nézve a tér mit sem változott három évtized alatt, leszámítva, hogy mind lepusztultabb, mind rossz hírűbb lett. Tervek ugyan készültek, miként kellene modernizálni a főváros egyik legforgalmasabb közterét, de valósággá egyik sem vált.
A Terézvárosi Önkormányzat 2013 óta elszántan igyekszik élhető hellyé alakítani a Nyugati teret. Ahogy a háborúhoz, az építkezéshez is pénz kell, amelynek hiánya miatt a szándékot nem követhette tett, mígnem a kerület nyert a TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázaton.
Az önkormányzat elképzelése kezdetektől a tér XXI. századi megújítása volt, amely magában foglalja a térburkolatot, az utcabútorokat, a lámpaoszlopokat, s a most még egyáltalán nem létező zöldfelületeket. Egy közösségi tér látványa lebegett a városrész vezetőinek szeme előtt.
A többek között a Belváros „új főutcáját” jegyző Város-Teampannon koncepciótervét az építési terület közepén állították fel, bárki megszemlélheti. A tervnek megfelelően a jelenlegi háromszintes osztást kettőre csökkentik, ezáltal megnövelve a tér járófelületét. A le-, illetve felfelé vivő lépcsősor mellett, hasonlóan az Erzsébet téri Akváriumhoz, magasabb fokok is épülnek, amelyekre le lehet ülni.
Szeptemberben látványosan megkezdődött a munka: elbontották a régóta kihasználatlanul csúfoskodó gyalogos összekötőt, amely a Skála emeleti terasza és a felüljáró közt ívelt. Ezt követően felszámolták a lépcső mellé települt zegzugos butiksort. Ami marad, az a népszerű találkozási pontként szolgáló óra és a szökőkút. Az az együttes, amely 2011-ig dacolt a múló idővel, míg végre negyvenévnyi szakadatlan működés után felújították.
„Terézváros kapujának hívjuk a teret, azt a teret, amelyet a fővárosban mindenki ismer, sőt a vasúton vidékről érkezők, leszállva a vonatról, itt találkoznak először Budapesttel. Mi tagadás, meglehetősen méltatlan látvány fogadja őket” – mondja Papp László, Terézváros alpolgármestere.
A főváros 2013-ban írta ki a TÉR_ KÖZ pályázatot. Ez végre lehetőséget kínált a Terézvárosi Önkormányzatnak, hogy felújíthassa a Nyugati teret. Az 580 millió forintos pályázatra, amelynek a 20 százalékát önrész tette ki, a kiíró 295 és fél milliót ítélt meg.
„A műszaki tartalmakat nem szerettük volna érdemben csökkenteni, ezért az önkormányzat megemelte az önrész összegét, így a beruházás teljes értéke 509 millió forint lett” – magyarázza az alpolgármester. A városvezetés tavaly decemberben írta ki a közbeszerzési eljárást. A győztes cég a munkaterület átvételétől, vagyis május 11-től számítva 120 nap leteltével adja át a megújult Nyugati teret. A fővárossal kötött támogatási szerződés szerint a projekt lezárásának, a pénzügyi elszámolásnak a határideje december 31.
Százhúsz napig minden arra járó kénytelen lesz elviselni a munkálatokat kísérő kisebb közlekedési nehézségeket, amelyek eleinte kényszerűen egybeesnek a 4-es, 6-os villamospálya felújításával. Ez elkerülhetetlen volt, ugyanis a decemberben kiírt közbeszerzési eljárás eredményét április 13-án hirdették ki, ezt követte a kötelezően előírt 10 nap moratórium – ameddig a pályázat megtámadható –, végül a szerződéskötés.
„Ennek időpontját, amennyire lehetett, kitoltuk, hogy minél kevesebb ideig tartson a párhuzamosság a villamossínek és a tér felújítása között. A kivitelezői szerződés megkötésére a törvény szerinti legkésőbbi időpont az eredményhirdetéstől számított harmincadik nap, ezért kezdődtek a munkák május 11-én” – mondja a kerület alpolgármestere.
Az önkormányzat a tér megújítása miatt mindössze a pályaudvarral szemközti buszmegállót költöztette odébb. Így a 9-es buszra a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkánál, az éjszakai járatra a Podmaniczky utca sarka előtt lehet felszállni. Egyéb módon a beruházás nem érinti a közúti közlekedést.
Matus István főépítész úgy látja: a Nyugati tér felújításának az adja meg igazán az értelmét, ha a környező épületek renoválásával együtt, a felszíni és az aluljárószinten egyszerre zajlik.
Újabb társasház újult meg az Európa Belváros Program II. ütemének a keretében. A Lőrinc pap tér 3. szám alatti háznak nemcsak a kapualja, de a belső udvara is új külsőt kapott. A beruházást a környék önkormányzati képviselője, Egry Attila alpolgármester és Szilágyi Demeter képviselő adta át a lakóknak.
Néhány évvel ezelőtt még egészen más képet mutatott a Lőrinc pap tér 3. szám alatti társasház – mesélte a ház egyik lakója, Perényi László a frissen felújított kapualj és a belső udvar átadásán. Azóta ugyanis nemcsak a külső és a belső homlokzat, hanem a tető is megújult.
A ház lakója kérdésünkre válaszolva elmondta: nagyon jó a lakóközösség, ezért mindenki
szívesen vett részt az udvar tervezésében. A közösségi tervezéshez a társasházban működő tájépítész iroda is csatlakozott.
Korábban ez egy üres, kihasználatlan udvar volt, a mozaikburkolaton kívül semmi figyelemreméltó nem volt benne – szögezte le Szohr Gábor. Az Újirány Csoport egyik tájépítésze szerint az itt lakók egy olyan közösségi teret álmodtak meg, ahol megjelenik a zöldfelület, és a szomszédok le tudnak ülni egymással beszélgetni. Nagy hiányossága volt a társasháznak a biciklitároló is, amely most a tűzfal előtt kapott helyet – mondta a tájépítész. Tavasszal futónövényeket is szeretnének ültetni a tűzfal tövébe a lakók, hogy a zöld minél nagyobb felületen jelenjen meg az udvaron.
A Lőrinc pap tér 3. szám alatti épületen kívül még 23 másik társasház megújítására nyert pályázatot Józsefváros önkormányzata az Európa Belvárosa Program II. ütemének a keretében. A részt vevő házak egyébként maguk dönthették el, hogy mire pályáznak – mondta Egry Attila az átadáson. A környék önkormányzati képviselője, Józsefváros alpolgármestere kiemelte, annak ellenére, hogy a most elkészült beruházás költségét tekintve egy kisebb programelemnek számít, a lakók összefogásának köszönhetően az új külső értékes tartalommal párosult. Egy olyan közösségi teret sikerült létrehozni, ahol a családok otthon érezhetik magukat, ezért szívesen gondozzák majd a létrehozott értéket – jegyezte meg Egry Attila.
A felújított kapualjat és a belső udvaron kialakított közösségi teret Szilágyi Demeter önkormányzati képviselő és Egry Attila, a környék önkormányzati képviselője, Józsefváros alpolgármestere adta át a társasház lakóinak.
Indul „A Hegyvidéki Városháza tér kialakítása és környezetének rehabilitációja” elnevezésű projekt Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata 147.750.000 Ft támogatást nyert Budapest Főváros Önkormányzatától „A Hegyvidéki Városháza tér kialakítása és környezetének rehabilitációja” elnevezésű projekt megvalósítására, mely a Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg. A projekt tervezett kivitelezési időszaka: 2015.06.15-2015.10.31.
A megújítás célja egy olyan városi alközpont létrehozása, mely közösségi térként funkcionál a hegyvidékiek számára. A Hegyvidék adottságai miatt sokáig kerestük a megfelelő helyszínt, végül az önkormányzat melletti területet találtuk alkalmasnak, mely a leginkább szolgálja majd ezt a célt. Fontos szempont volt, hogy egybefüggő felületet hozzunk létre úgy, hogy a zöldfelület aránya összességében ne csökkenjen.
Az önkormányzat épülete fővárosi értékvédelem alatt áll, a tér kialakításának tervezésekor erre is figyelemmel kellett lenni. Az eredeti térszinteket és támfalak nyomvonalait megtartva, a gyalogosan közlekedő emberek életterének kedvezőbbé tételére törekedtünk a tér kialakításánál. Az egész tervezési területen egységes arculatú, környezetbe illeszkedő karakteres berendezések, utcabútorok kapnak helyet. A zöldfelület kialakítása során a közösségi tér új funkciókkal bővül: a gyalogos csomópontokban találkozási helyek és társas rekreációra lehetőséget adó felületek kerülnek kialakításra. A meglévő zöldfelület megújulásával a terület átlátható lesz, ugyanakkor a virágzási időszakokban színes, izgalmas képet mutat. Szükségessé vált a gépjármű forgalmi rend átalakítása is, itt fontos szempont volt a jelenlegi balesetveszélyes csomópont megszüntetése.
Szeretnénk, ha a megújult tér kedvelt találkozási ponttá válna, valamint helyet adhat kisebb programoknak, szezonális vásároknak.
Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat
A következő hónapokban átépíti az önkormányzat a polgármesteri hivatal épülete körüli területet azzal a szándékkal, hogy a helyszín rendezett, a meglévő igényekhez igazodó, sokfunkciós városi térré változzon. Az építkezés június 15-én kezdődik, de útlezárásra csak júliustól kell számítani.
A polgármesteri hivatal környéke hosszú ideje városrészközponti funkciót tölt be, ezt azonban jelenlegi állapotában nem tükrözi a közterület – ezért is döntött úgy a képviselő-testület még két évvel ezelőtt, hogy forrást igényel a főváros által kiírt „TÉR_KÖZ” elnevezésű pályázaton, melynek alapvető célkitűzése volt a közösségi tereket fejlesztő programok támogatása. A kerület sikeresen pályázott, és közel 150 millió forintot nyert a térrekonstrukcióra.
Az új tér terveit, amiket a Palatinium Group készített, a Kulturális Szalonban tavasszal rendezett lakossági fórumokon ismertette az önkormányzat a környéken élőkkel. Az egyeztetéseken a tervezőcég kreatív igazgatója, Törőcsik Ferenc elmondta, hogy a koncepciójuk alapján egy olyan sokfunkciós, átlátható tér valósulhat meg, ami méltó központja lehet majd a városrésznek.
Terveik szerint a polgármesteri hivatal főbejárata előtti járdát megnövelik oly módon, hogy felszámolják a hivatali gépkocsik számára kijelölt parkolóhelyeket. Bővítik a pihenésre alkalmas részeket, ülőpadokat alakítanak ki a támfalakon és a lépcsők vonalában, továbbá nyitottabbá, átjárhatóbbá teszik a zöld felületeket. A hivatali épület oldalában található kis, kör alakú tér, ami rendezvényeknek, piacnak ad helyet (a keddi termelői piac a terület átépítésének ideje alatt a Sirály sétányon működik – a szerk.), könnyebben megközelíthető lesz a Kiss János altábornagy utca felől egy új, enyhén lejtő, széles rámpán keresztül.
A Kiss János altábornagy utcát lezárják, és gyalogoszónává alakítják a Böszörményi út és a Törpe utca között, oda csak a megkülönböztető jelzést használó gépjárművek hajthatnak majd be. A Törpe utca egyirányúvá válik az Apor Vilmos tér felől, így a Kiss János altábornagy utca is egyirányú lesz felfelé a Törpe utca és a Margaréta utca között. Ezen a szakaszon, a játszótér felőli oldalon lehetővé teszik, hogy 45 fokban álljanak meg a járművek, ami által bővül a parkolóhelyek száma. A továbbiakban is kétirányú Margaréta utcában, a játszótér mögötti szakaszon ugyancsak változik a parkolási rend, ott a házak felőli oldalon az útra merőleges parkolóhelyeket hoznak létre.
„A munkálatok indítását a kisebb forgalmú nyári időszakra, az iskolai szünet kezdetére, június tizenötödikére időzítettük. Így a kivitelezés, amennyiben a közműmunkák nem húzódnak el, október harmincegyedikéig befejeződhet” – ismertette az építkezés ütemtervét Rimóczi János, a városfejlesztési iroda vezetője. Hozzátette, hogy az első két hét során nem lesznek útlezárások, legfeljebb néhány parkolóhelyet foglalnak majd el a kivitelezők, júliustól azonban lezárják az autóforgalom elől a Kiss János altábornagy utca Böszörményi út és Törpe utca közötti szakaszát.
Később rövid időre, ideiglenesen a Margaréta utca játszótér mögötti szakaszát is lezárják a parkolóhelyek építése miatt. Az aktuális forgalmi változásokról időről időre szórólapokon is értesítik az érintett utcákban élőket, valamint az ott parkoló autósokat.
A polgármesteri hivatal környéke hosszú ideje városrészközponti funkciót tölt be, ezt azonban jelenlegi állapotában nem tükrözi a közterület – ezért is döntött úgy a képviselő-testület még két évvel ezelőtt, hogy forrást igényel a főváros által kiírt „TÉR_KÖZ” elnevezésű pályázaton, melynek alapvető célkitűzése volt a közösségi tereket fejlesztő programok támogatása. A kerület sikeresen pályázott, és közel 150 millió forintot nyert a térrekonstrukcióra.