A józsefvárosi tervtanács jó néhány homlokzatfelújítási tervet tárgyalt nemrégiben – feltehetően a TÉR_KÖZ nevű fővárosi támogatású projekt keretéből fogják ezeket fedezni. Íme a homlokzatok jelenlegi állapota és a tervek, a tervtanács dokumentációi alapján. Lesznek köztük olyanok, amire nehezen ismerünk majd rá a munkák után, mert mára már szinte teljesen lehámlott a vakolat a karbantartás hiánya miatt.
Ezekben az esetekben a tervezők dolga sem volt könnyű: sok esetben hiányoznak az eredeti tervek, vagy ha meg is voltak, nem biztos, hogy eredetileg a terv alapján épült meg egy adott ház. Tehát a megmaradt díszítésekből kellett következtetni arra, mi lehetett az eredeti.
A színezés kérdése sem kézenfekvő: az eredeti színt falkutatással meg lehet állapítani, de nem mindig. És nem minden esetben az eredeti szín helyreállítása a cél, hanem az, hogy az utcában levő homlokzatok harmonizáljanak egymással. És akkor ott vannak még a lakók preferenciái is. Szerencsére kontrollként ott van még a tervtanács: a minőségen aluli elképzeléseket általában visszadobják.
Apropó lakók: a homlokzatfelújítás alkalmat ad a különc lakástulajdonosok elhajlásainak (nem odaillő redőnyök, légkondicionálók) eltüntetésére, de ezt nem minden esetben vállalták be a társasházak. Így van, ahol eltűnnek majd ezek és van, ahol nem.
Az alábbiakon kívül megújul még a tervtanács elé került a Rákóczi út 29., a Rökk Szilárd u. 11., a József krt. 11., a Horánszky u. 7., a Szentkirályi u. 17. – de talán a képeken láthatók lesznek a leglátványosabb megújulások.
Bródy Sándor u. 30/a. Forrás: jozsefvaros.hu, ARCHIMON Építész Iroda
Kőfaragó u. 10. Forrás: jozsefvaros.hu, Zsoldos és Csató Kft.
Horánszky u. 3. Forrás: jozsefvaros.hu, Privaterv Kft.
Krúdy u. 6. Forrás: jozsefvaros.hu, Period Design Kft.
Somogyi Béla u. 22. Forrás: jozsefvaros.hu, Nagy Márton építész
Somogyi Béla u. 7. Forrás: jozsefvaros.hu, Balogh Bertalan építész
A Fővárosi Közgyűlés kerületi önkormányzati városrehabilitációs munkák támogatására kiírt 2016. évi TÉR_KÖZ pályázatának eredményeképpen a kerület a Csepeli Rákóczi Kert Civil és Közösségi Ház rendbetételére, valamint a Hollandi úti volt “napközis tábor” komplex megújítására 500 millió forintot nyert el.
A teljes keretösszeg figyelembevételével az összes fővárosi kerület közül a második legtöbb forrást Csepel nyerte el – köszönhetően a szakmailag kiválóan elkészített pályázati anyagoknak.
A Start Plusz vendége volt Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere.
Egy élhető, járható Dunapart, egy szép, új játszótér, és egy új közösségi kert a Klauzál Háznál – ezek megvalósulását nevezte a közeljövő legfontosabb városfejlesztési célkitűzéseinek, terveinek a kerület polgármestere. Műsorvezetői kérdésre válaszolva Karsay Ferenc az idei év sikerei közül kiemelte az új budafoki közösségi teret, a Piac teret, mint a leglátványosabb 2016-os fejlesztést a város életében.
A XXII. kerületi Önkormányzat régóta tervezte elöregedett piacának megújítását, és olyan terek kialakítását, mely alkalmas közösségi funkciók betöltésére. Kertész András tervei alapján építették meg Budafok új, modern piacát, melyben üzlethelyiségek is helyet kaptak; a régi, elbontott épület helyén pedig új városi főteret alakítanak ki.
Budafok-Belváros új piac létesítése és közterület rehabilitációs programja a Játék utca térségében
A piacterek kitüntetett szerepe, közösségformáló, identitásteremtő ereje jól ismert tény. Egy piac korántsem csupán kereskedelmi, hanem társadalmi, szociológiai, sőt urbanisztikai szempontból is fontos egy város számára. A XXII. kerületi Önkormányzat már hosszú évek óta tervezte egy, a régihez közeli, új építésű, a városképhez illeszkedő piac és egy hozzá kapcsolódó közösségi tér kialakítását. A Tér_Köz pályázaton támogatást nyert Szomszédok Piacát és a vele szemben kialakított teret nemrégiben vehették birtokba a helyiek ismét, hogy élettel töltsék meg ezt a városrészt.
A környék
Budafok hagyományosan családi házas beépítésű település volt, ám a hetvenes évek lakótelep-építési hullámát követően a belváros sűrűn lakottá, zsúfolttá vált, s idővel hatalmas átmenő forgalom is terhelte. A helyzetet még tovább rontotta, hogy megszűnt a Dunával való közvetlen kapcsolat, idővel a közút és a vasút egyaránt elválasztotta tőle. A városközpont kevés zöldterülettel, nagy számú üzlettel és egy elöregedett piaccal rendelkezett. Hiányoztak azok a pihenést és kikapcsolódást szolgáló terek, amelyek közösségi funkciókat tölthetnek be, találkozási pontként szolgálhatnak a környék lakosai számára, s alkalmanként nyilvános események, programok lebonyolítására is alkalmasak. A beruházást a helyi gazdaság erősítése is indokolta, hiszen a környékbeli bevásárlóközpontok szívóereje miatt a helyi bolthálózat is sorvadásnak, leromlásnak indult.
A Tér_Köz pályázat
A beadott projektterv két elemből állt. Ezek egyike a régi, korszerűtlen, városképbe nem illeszkedő piac teljes megújítása volt, a régi piaccal szemközti önkormányzati tulajdonú, régi épületek bontásával előkészített területen, míg a másik projekt elem a régi piac helyén egy új városi főtér kialakítása. Az új, jelen kor igényeinek is megfelelő korszerű budafoki piac nagyságrendjét tekintve gyakorlatilag a régi piaccal egyenértékű lett, természetesen a rendelkezésre álló terület beépítési paramétereit és előírásait betartva. A projektterv szerint a piac és tér közötti utcaszakaszt sétálóutcává alakítják, mely későbbi döntés függvényében akár csillapított forgalom átvezetésére is alkalmas lehet. Voltaképpen egy új és vonzó városközpont kialakítása volt a fő cél.
A beruházás a Játék utca két oldalán valósult meg. Ez a kerületrész esik legközelebb Budapest központjához, a tömegközlekedése kiváló, a közelben sok helyi buszjárat megállója és villamosvégállomás is található, sőt a vasútállomás is alig egy kőhajításnyira fekszik. A régi, 41 pavilonból álló piac küllemében elavult volt, de vásárlóköre nem csupán budafokiakból állt, a XI. kerület déli részéből is sokan látogatták.
Az új, a „Budafoki Szomszédok Piaca” névre keresztelt kereskedelmi létesítmény és a vele szemben lévő tér Kertész András tervei alapján valósult meg. Az európai mércével is korszerű épület alapvetően őrzi a piac hagyományait, de jelentősen javítja az itt elhelyezett 25-30 üzlethelyiség, illetve a vevők kiszolgálásának színvonalát.
Az eltérő magasságú, egymás mellé sorolt kubusokból álló épületet egyszerű tömegek és érthető felépítés jellemzi. Az acélvázas tetőszerkezet eltérő síkjainak magassági játéka biztosítja az ilyen típusú épületeknél kiemelten fontos átszellőzést, ugyanakkor megfelelő árnyékot nyújt az áruk és a vásárlók számára, így az építmény alatt az időjárás körülményeitől függetlenül, védetten lehet vásárolni. A végeredmény egy klimatikusan kedvező, alacsony energiafelhasználással működő piac. A tetőrendszer alá egy „ház a házban” elv szerint elhelyezhető, előre megtervezett könnyűszerkezetes pavilon üzletrendszer került. A bérlők a négy változatban elérhető kapszulák közül választhattak ki a számukra legjobban megfelelőt, amelyek között saját vizes blokkal, öltözővel, raktárhelyiséggel ellátottak is szerepeltek. Az utólagosan felállított zárt üzletek egy belső átriumot fognak közre, amely egyben az őstermelők árusító helye is.
A piac épületében integráltan valósítható meg az árufeltöltés, helyet kapnak a piacfelügyelet irodái, az előírásoknak megfelelő hulladéktárolók, a gépészeti helyiségek és a nyilvános mosdók is.
A piac mellett egy 74 férőhelyes felszíni parkolót is kialakítottak, így jelentősen javultak a piac és általában a belváros parkolási lehetőségei is. A parkoló kapacitása idővel bővíthető, hiszen a jelenlegi parkoló terület egy része akár kétszintesre is fejleszthető. A tér egésze akadálymentes, így a fogyatékossággal élők által is könnyen bejárható. A Játék utca érintett szakasza a piac nyitvatartási ideje alatt mozgatható pollerekkel lezárható, de zárás után akár meg is nyitható a forgalom számára, és szükség esetén „csendesített” módon engedélyezhető az áthaladás. A projekthez természetesen szoft elemek is tartoznak, melyek egy részét az Önkormányzat valósítja meg, míg az e célra szolgáló fennmaradó forrásokat a helyi civilek pályázhatják meg projekthez kapcsolódó kulturális és gasztrórendezvények, szabadtéri kiállítások, ismeretterjesztő programok megvalósítására.
A projekt várható eredményei
A fejlesztés hatására várhatóan megélénkül a piac manapság is jelentős forgalma, illetve új lendületet kapnak a környék kereskedelmi és vendéglátó egységei. A magasabb színvonalon, igényesen kialakított új infrastruktúrának köszönhetően magasabb standardok mentén fogalmazódik újra a kerületközpont kereskedelmi kínálata. Ez közvetve hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez, a környékbeli ingatlanok értéknövekedéséhez, egy élhetőbb kerületközpont kialakulásához, és a lakosság elégedettségének növekedéséhez. Egyszerre van szó tehát funkcióbővítő (a közösségi téren kialakítandó közösségi funkciók) és funkcióerősítő (a hagyományos kereskedelmi funkció erősítése) beruházásról, melynek célja élővé és élhetővé tenni a kerület központját. A projekt további erőssége, hogy a fővárosi önkormányzat, a civil szervezetek és a piac bérlőinek együttműködésén alapszik.
Folytatja Józsefváros Önkormányzata a Palotanegyed megújítását. A Főváros Tér_Köz pályázatán elnyerhető összegből újabb utcák szépülhetnek meg.
Józsefváros egyik legnagyobb városrehabilitációs programja, az Európa Belvárosa Program keretében közterületek és a társasházak újulhatnak meg, és kiemelt szerepet kaphatnak a közösségépítő és vállalkozásélénkítő programok. A Palotanegyed utcái jól példázzák, hogy az önkormányzat az elmúlt években kiemelt feladatnak tekintette a programot. A képviselő-testület még novemberben döntött a folytatásról: a Főváros által kiírt Tér_Köz pályázat forrásának köszönhetően megvalósulhat a program harmadik szakasza.
Európa Belvárosa Program III.
A közterület-fejlesztési program során a Puskin utca Rákóczi út és Pollack Mihály tér, a Szentkirályi utca Rákóczi út és Mikszáth Kálmán tér, a Rökk Szilárd utca Krúdy Gyula utca és Gutenberg tér, valamint a Bródy Sándor utca Vas utca és Pollack Mihály tér közötti szakasza újulhat meg az önrésszel együtt több mint 560 millió forintból.
A korábbi gyakorlatnak megfelelően az önkormányzat a harmadik szakaszban is be kívánja vonni a civileket. A megvalósításban az önkormányzat együttműködő partnere a Civilek a Palotanegyedért Egyesület, amellyel közösen folytatódhatnak a Mi büszke Bródy Sándor utcaiak és a Megélt történelem elnevezésű programok, valamint további rendezvényeket szerveznének a helyi lakókkal és üzletekkel összefogva.
A Puskin utcában már elkezdődött a program….
( Fotó: Sáfár Tibor)
… és most további épületek újulhatnak meg ( Fotó: Sáfár Tibor)
Az év utolsó napján “leszámolunk” az év legfontosabb városépítészeti projektjével is. Cikksorozaton keresztül mutattuk be a TÉR_KÖZ egyes projektjeit, most az ötletgazdák és szakmai irányítók – Finta Sándor, Deák Krisztina Erzsébet, Jani Anna, Bokányi Imre, Gaál Anna Eszter, Homonyik Dóra Timea, Koller-Posztós Ágnes, Keresztes-Sipos Andrea, Kozma Kinga Kata, Hámori Péter (Főpolgármesteri Hivatal – Városmegújító Csoport) hitét és lelkesedését megalapozó elveket és gondolatokat vesszük sorra egy összefoglalóban.
Annyiféle a köztér, ahányféle arcát mutatja egy társadalom. A köztér egy lakóközösség és átutazó vendégeinek nappalija, éppen most zajló életének kirakata, amelyben jól dekódolhatók egy adott társadalom, illetve közösség mentális állapotáról árulkodó jelek is. A köztér egy lakmuszpapír, ami megmutatja, hogy közösségi életünkben hogyan állunk olyan elvont fogalmakkal, mint tisztesség, nyitottság, szeretet, elfogadás, törődés, életöröm, tisztelet. Milyen akarat formálja köztereinket és hogyan? Ad hoc vagy céltudatosan, maguktól vagy az éppen aktuális befolyás által alakulnak-e? Miért és hogyan változtak meg köztérhasználati szokásaink a posztindusztriális társadalmi környezetben, mit jelentenek a különféle kulturális és politikai hatások, és hogyan kell minderről úgy beszélgetni, hogy a diskurzusba minél szélesebb körben bekapcsolódhassanak maguk a helyben lakó érintettek is?
Az urbanista-, építész-, tájépítész-, településtervező szakmák java felkészült, a tervezők és szakértők ismerik a fontosabb nemzetközi trendeket, a fiatalabb és a középgeneráció egy-egy tehetségesebb tagja részese a nemzetközi szakmai diskurzusnak is. Se szeri, se száma a köztérrel és a participációval kapcsolatos nemzetközi tanulmányoknak, jó példáknak, izgalmas projekteknek, fontos kezdeményezéseknek. De nagyrészt csak külföldön. Itthon is elindult egy szakmai diskurzus, amihez mind ez idáig kevés civil, illetve hivatali és gazdasági szervezet csatlakozott önként. S bár Magyarországon is hozzáférhető több jó külföldi példa, tudjuk, hogy itt minden másképp működik, hogy más a hozott anyag, az egyes szereplők együttműködési hajlandósága, és még számtalan, jelentőséggel bíró részlet. Hiányoztak a magyarországi, konkrét helyi történetekből leszűrhető tanulságok. Ebben jelent óriási előrelépést a TÉR_KÖZ.
A főváros Városépítési Főosztályának szakmai vezetője – Finta Sándor főépítész – és a Városmegújító Csoport vezetője – Deák Krisztina építész –, illetve munkatársaik által professzionálisan megszervezett és összefogott formában 27 kisebb-nagyobb projekt indult el, amelyekben egyenként átlag legalább félszáz nagyon különböző érdekeltségi körhöz tartozó ember – sokszor olyanok, akik között korábban nem volt kommunikáció – kezdett el együtt pályázni, gondolkozni, tervezni, s a legfontosabb, hogy végre (!) egymás különbözőségét megtapasztalni.
A TÉR_KÖZ egy parányi rést nyitott, amin keresztül civilek, önkormányzati hivatalnokok, politikusok, cégvezetők lehetőséget kaptak arra, hogy megláthassák, a köztéralkotási folyamat nem más, mint egy együttműködőbb, egy egymást sokkal inkább tiszteletben tartó közösség építése. Igen, voltak ügyetlenkedések, volt vita, és volt kudarcélmény is. De volt és lesz még sok siker. Ma már a civilek és az önkormányzatok lelkesen folyatni szeretnék, mert ráéreztek az ízére, hogy kevesebből sokkal többet tudnak kihozni, hogy értelmet kap az egész azzal, hogy mindenki számára láthatóvá válnak a pozitív hozadékok. Az „ezt mi teremtettük, együtt” élménye a TÉR_KÖZ közpolitika-formáló erejét mutatja, azt, hogy öt milliárdból mennyi minden születhet a fizikai térben, de legfőképpen azon túl, az együttműködés terében is. Ez pedig sokszorosa annak, amire a nagy, kiemelt projektek sokszor-ötmilliárdjai képesek. Cikksorozatunk nem titkolt célja, hogy szakmai háttéranyagokkal támogassuk a TÉR_KÖZ folytatását, hiszen most már van a hátunk mögött tapasztalás, amire építkezve finomítani lehet a városfejlesztés eszköztárát, s ezzel együtt a mindenkori várospolitikát.
A TÉR_KÖZ pályázat célja a megváltozott köztérhasználati szokásainkhoz igazított élhető város megteremtése volt. Ehhez először is tisztában kell lenni azzal, hogy hogyan, milyen irányba változtak ezek a szokások. A társadalmi és gazdasági környezet, az életmód és a munka világának teljes átalakulásában óriási szerepet kapott a virtuális közösségi terek használata is. Megszoktuk, hogy a virtuális térben akadálytalanul érjük el közösségi tereinket, barátainkat, akadálytalanul vásárolhatunk, és láthatunk világot. A fizikai tér másodlagossá vált az új generációk számára, akik szinte beleszülettek a virtuális térbe. Az épített köztereknek versenyezniük kell a virtuális terek átjárhatóságával, a virtuális közösségek szervezői erejével, a közösségi szolgáltatások minőségével.
A social architecture, mint a társadalmi háló, aktivitás és kommunikáció környezete tehát messze nem csak építészeti feladat, hanem olyan programozás, ami az épített környezet megteremtése mellett életmódváltásra, az élet minőségének javítására szolgál. Ezért szükséges az érintett csoportok bevonása mind a tervezésbe, mind pedig a működtetésbe és a fenntartásba. A 21. század urbanisztikája egy olyan összetett társadalmi, gazdasági, politikai és szolgáltatási funkciókkal is foglalkozó terület, amelyben az építészeken kívül formatervezők, városszociológusok, pszichológusok, közgazdászok dolgoznak a jövőt formáló városi design megteremtésén.
Budapest alulhasznosított, amortizálódott, funkcióját vesztett terei és épületei már nem felelnek meg az új igényeknek. Nagyrészt a múlt század közepe táján keletkeztek és azóta semmilyen fejlesztésen nem estek át. A városok életében a közösségi élet lehetőségét megteremtő agóra, a piac mindig is kitüntetett szerepet kapott. Az agórafunkció 21. századi meghatározása, újratöltése a legfontosabb feladat a város társadalmi revitalizációjának elindításához. A parkok, sétányok, közterek újragondolása, építészeti fejlesztése mind egy-egy új lehetőség a közösségi élet alakításában, a közterek iránt érzett felelősség megerősítésében. Az új szokások, életmód és ritmus megköveteli, hogy az épített környezet jelen legyen a hétköznapi rutin elvégzésében, legyen szó akár közlekedésről, kerékpározásról, vagy a munka utáni sportolásról, illetve a hétvégi kikapcsolódásról.
Interjúink során megkérdeztük az egyes projektek vezető tervezőit, hogy mi a különbség egy köztér és egy ház megtervezése között? A válasz minden esetben az volt, hogy egy sportpálya, egy parkoló vagy egy közpark megtervezése sokkal komplexebb feladat, hiszen sokkal több, egymástól távolinak tűnő komponenst kell optimalizálniuk. Egy ház tereit konkrét funkciókra tervezik, míg egy köztérnek mindig nyitottnak kell maradnia a lehetséges fejlesztésekre.
A TÉR_KÖZ szakmai irányítása számos külföldi példát tanulmányozott, amelyek eredményeit igyekeztek figyelembe venni a kiírásokban is, de sokszor a pályázók maguk is ötletet merítettek a jó példákból, amelyeket a helyi viszonyokhoz adaptálva, kreatívan valósítottak meg. A TÉR_KÖZ első ötmilliárdos programja még nincs lezárva, de az eddig megvalósult munkák már átadásuk után rövid idővel is visszaigazolták az előzetes várakozásokat, s népszerűségük indokolja az igényt a folytatásra.
Közösségi funkciók bővítése
Budapest egyes kerületei nem bővelkednek olyan helyszínekben, amelyeket a lakók rendszeres közösségi programok szervezésére használatba vehetnének. Legyen szó akár egy 1931-ben tervezett parkról, amely a szomszédos iskola diákjainak már nem vonzó szabadidős lehetőség és a gyerekes családok sem szívesen használják, vagy egy patakpartról, amely egy kerület több részét is összeköti, de a patakparton mindeddig lehetetlenség volt eljutni egyik kerületből a másikba. Minden esetben 40-50, de akár 80 éves városszerkezeti megoldásokkal kellett szembenézni, amelyek saját korukban megállták a helyüket, de mára alkalmatlanná váltak feladatuk betöltésére. A TÉR_KÖZ pályázat keretén belül, a közösségi funkciók bővítése során főleg a szabadtéri sportolási lehetőségek megteremtése vált fontossá. Legyen zöldövezeti vagy lakótelepi beruházás, a szabad hozzáférés fontos szempont volt a street workout és a kosárlabda pályák elhelyezésénél. Az önkormányzatok és a tervezők az idősebb korosztályra is gondoltak, így a megújult terepek nem csak a fiatalok számára kínálnak aktív szabadidős mozgási lehetőségeket. A különböző korosztályok találkozási helyének megteremtése kötelező elemként futott át a projekteken, és ez minden esetben az érintettek bevonásával történt.
Zöldfelületek
Az egyik legizgalmasabb és mindenkit egyaránt foglalkoztató kérdés a városi zöldfelületek megtartása, a fák és a növényzet helyzete. Ahogy haladunk a városközpont felé, annál több „planténerbe”, különböző anyagú és formájú tartályba ültetett fát látunk. A felújított tereket érintő kritikák többsége is velük kapcsolatos. A legtöbb esetben az a probléma, hogy nincs árnyékot adó lombkorona. A TÉR_KÖZ cikksorozat nagy tanulsága, hogy bármekkora szakértelemmel is rendelkezünk a minket körülvevő környezet megtervezésében, kedvenc tereink és parkjaink rendezése sok esetben nem a földfelszínen vagy fölötte, hanem alatta történik.
Budapest kaotikus közműrendszere akadályozza az értelmes köztérfejlesztést, mert jelentősen korlátozza a fák lehetséges helyét. Szeretünk zöld Budapestről álmodni, a zöldfelületek növelése az egyik kitűzött nagy cél, de a belvárosi projektekből az derül ki, hogy a fák ültetésekor fizikailag lehetetlen megtartani az előírt biztonsági távolságot a csövektől, vezetékektől, vagy éppen régészeti emlékektől. Nem marad más, mint az épített elemekbe ültetett növényzet. Ez azt is jelenti, hogy a még meglévő fákra másképpen kell tekintenünk, és nagyon vigyáznunk kell rájuk.
Nyitott építészet + közösség = fenntarthatóság
A pihenőhelyek megközelítése okozza gyakran a legnagyobb problémát. A TÉR_KÖZ projektek központi szervezőereje a hozzáférés biztosításában, a helyi közösségek akadálytalan közlekedési útvonalainak kidolgozásában és a köztéri komfortérzet növelésében rejlik. Idézve az építészeket, egy megtervezett köztér élettartama mintegy 30 év. Ez alatt az idő alatt utcabútorai megkopnak, formájuk elavulttá válik, közlekedési útvonalai, struktúrája átgondolásra szorul. A mai koncepciókat a nyitottság és a továbbfejlesztés lehetőségének megtartása jellemzi. A végzetes amortizáció folyamatos karbantartással elkerülhető, amelyben a helyi közösségek is fontos szerepet vállalhatnak.
A közterek felújításának nagyon különböző céljai voltak. Hol reprezentáció, hol használatközpontúság, hol állagmegóvó jelleg, de a tervezők minden esetben az adott közösség igényeire kívántak időszerű választ adni. Ez ma a fenntarthatóságban rejlik, amely a múlt századból itt maradt konstrukciók újrafogalmazásának köszönhetően teret enged a kisebb helyi csoportok szerveződésének és aktivitásának, egyúttal a lokális problémák közös megoldásának is. Miközben a város szakadozott szövete, az épített környezet kiegészül, a közösség is újraszerveződik.
Komplexitás
A TÉR_KÖZ pályázatok központi eleme az egyes programok elvárt komplexitása volt, amely a legtöbb esetben azt jelentette, hogy ha egy épület – intézmény, kereskedelmi létesítmény, lakóingatlan, stb. – megújul, akkor a környező közterület is újuljon meg, illetve a fizikai szintű megújítás mellett legalább ugyanekkora hangsúlyt kapjanak a közösségépítés különféle lehetőségei is azért, hogy a megújulás után valódi élettel teljenek meg az épületek és a közterek. A TÉR_KÖZ messze túlmutat az építészet akadémikus társadalmi funkcióin, célja tehát olyan – a civil szféra és az önkormányzat érdekközösségét erősítő – projektek beindítása volt, ahol a civil kezdeményezések összekapcsolódnak az önkormányzatok hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel, hogy a projektekben helyet kapjanak különféle társadalmi programok, helyi civil kezdeményezések, továbbá a működtetésben a környék lakói is részt vállaljanak, így alakítva ki egyfajta felelős törődést, érzelmi kapcsolatot.
Partnerség
A pályázatokban általában vegyes használatú terekről volt szó, amelyeknél a tervezett programok jellege miatt az önkormányzat mellett magánvállalkozások, társadalmi szervezetek, illetve civil egyesületek is megjelenhettek szervezőként. Így nem csak a működtetés és fenntartás, hanem már a programszervezés kezdeti szakaszában is fontos szerepet szántak a magánszférának, és sok esetben már a fejlesztés stádiumában is bevonták a helyi vállalkozókat, kivitelezőket, akikre esetleg befektetőként is számíthattak. Az alulról és felülről jövő kezdeményezések összehangolásában nagy jelentőséget kapott a helyi érdekek partneri szintű kezelése, ami sok esetben éppen a projektek későbbi sikerességének zálogát is jelentette.
A projekt ötletgazdáinak egyik lényeges előfeltevése volt, hogy az önkormányzatok igazán hatékonyan a városlakókkal együtt gondolkodva tudnak cselekedni. A városfejlesztés ugyan elsősorban egy központi akaraton múlik (a főváros vagy az egyes önkormányzatok mint fő aktorok részvételével), de a közös terek igazán akkor kapnak értelmet, válnak jól használhatóvá, akkor válaszolnak valós igényekre, ha már a tervezési szakaszban is figyelembe veszik a használók elképzeléseit, és jelentőséget tulajdonítanak észrevételeiknek. A tervezés így valódi közösségi tevékenységgé válhat, amelynek egyik kiváló példája a budafoki piac megvalósítása, ahol a kivitelezésben és a későbbi fenntartásban is jelentős szerephez jutottak a piac régi-új bérlői.
Social architecture – társadalom építés és innováció
Az ember egyik alapvető vágya, hogy a dolgok körülötte változatlanok legyenek, jól kiismerhető, biztonságos közeget kínálva. A könnyű tájékozódás egyszerűvé és rutinszerűvé teszi a mindennapi életet. A minket körülvevő épített környezet azonban nem állandó, alakul, formálódik, még ha lassan is. Használói sokkal gyorsabban és látványosabban változnak, és változik a térhez való viszonyuk is. Az 1990-es években egyre népszerűbb köztéri művészet (public art) egyik lényeges hozadéka volt, hogy ráébresztette a köztérhasználókat ennek a viszonynak a változására azzal, hogy olyan közeget teremtett, amely felfedezésre, kísérletezésre, új helyzetek kipróbálására csábított. A közönség újragondolhatta, újraértelmezhette viszonyát a térhez, amelyet újra belakhatott. Itt azonban nem csak művészeti alkotásokkal, formatervezett tereptárgyakkal találkozhatott, hanem a másik emberrel is.
A public art tér- és közösségformáló erejét azóta városépítészek, építészek, de designerek is tanulmányozták, eredményeit sikeresen fel is használták. A TÉR_KÖZ pályázat egyik fontos célkitűzése volt, hogy olyan projekteket támogasson, amelyek nem csupán újragondolnak egy helyet, de olyan, a későbbi működést, fenntartást, használatot modellező folyamatokat is számításba vesznek, amelyek megtervezésébe bevonják az adott környéken tevékenykedő civil szervezetek és kulturális egyesületek tagjait is. A tervekből így olyan projektek születtek, amelyek valós igényekre építenek, s tényleges használatra, felfedezésére invitálnak, és az itt létrejövő találkozási pontok minőségét pedig maguk a használók alakíthatják.
A social architecture 21. századi fogalma magában foglalja a virtuális közösségi terek építését is. A smart city (okos város) ideájának technológiára épített kommunikációs rendszere is mutatja, hogy szükséges a technológiai és fizikai tér összhangjának és egyensúlyának megteremtése. A TÉR_KÖZ projektek nagy erénye, hogy olyan dolgot kínálnak, ami a virtuális térben lehetetlen: szabad levegőn végzett testmozgást és az ehhez kapcsolható tevékenységeket (kertészkedést, sportolást, kutyasétáltatást, stb.), a városi ember természettel való kapcsolatának, valós örömét. A TÉR_KÖZ újragondolt köztereinek legnagyobb sikere abban rejlik, hogy megteremtik a virtuálishoz hasonló, könnyű hozzáférést ahhoz, ami csak a fizikai térben lehetséges. A 21. század technológiai fejlődése eredményezte azt is, hogy innentől kezdve nem gondolkodhatunk a fizikai terekről ugyanúgy, mint eddig. Az elmúlt húsz évben óriási vargabetűt tettünk a fizikai világból vissza a fizikai világba a virtuális világon keresztül. Az új generációnak meg kell keresnünk azokat a dolgokat, amik csak ebben a dimenzióban működnek, és ez lesz ennek a századnak az egyik nagy kihívása. Rothman Gabriella, Szabó Eszter Ágnes
TÉR_KÖZ pályázat kiíró: Budapest Főváros Önkormányzata
Szakmai irányító: Főpolgármesteri Hivatal – Városmegújító Csoport Finta Sándor, Deák Krisztina Erzsébet, Jani Anna, Bokányi Imre András, Gaál Anna Eszter, Homonyik Dóra Timea, Koller-Posztós Ágnes, Keresztes-Sipos Andrea, Kozma Kinga Kata, Hámori Péter
Közreműködők: Erő Zoltán, Horváth Dániel, Rácz Ákos, Bartus Tamás, Fegyverneki Rita, Kendrella Bettina, Ancza Krisztina, Deák Emese, Helmeczi Zsófia, Somogyi Dávid és még sokan mások
Május 19-én egy Programindító Fórumra hívták a szervezők az érdeklődőket a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. által működtetett Budapest Projekt Galériába. A szakmai rendezvényen a sikeres 2013-as TÉR_KÖZ projektek mellett bemutatkoztak már megvalósult, példaértékű innovatív városi fejlesztések is.
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján 2016-tól újabb 3,5 milliárd forintnyi fővárosi forrás – és ennek következtében további legalább 1,5 milliárd kerületi önrész – felhasználására nyílik lehetőség a TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázat keretében a város közösségi tereinek megújítására. A 2013-ban elindított és 2016. május 11-től újra meghirdetett TÉR_KÖZ pályázatra a kerületi önkormányzatok nyújthatnak be meglévő, elhanyagolt vagy alulhasznosított terekre tervezett rehabilitációs projekteket. A pályázat meghirdetését követően a szervezők Programindító Fórumot rendeztek.
A TÉR_KÖZ 2016 Fórumon azok az önkormányzatok, illetve szakmai és civil vállalkozások képviselői mutatkozhattak be, akik összefogásban a városi közösség életét jobbá, könnyebbé, élhetőbbé tevő projekteket terveztek és valósítottak meg. Az eseményt Szalay-Bobrovniczky Alexandra és dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek, valamint Mártonffy Miklós Budapest főépítésze nyitották meg.
A fórumon bemutatkoztak a 2013-as TÉR_KÖZ pályázat komplex projektjei, megtudhattuk többek között, hogy a VIII. kerületi Palotanegyedben társasházak, belső udvarok és közterületek újultak meg; a XVI. kerületi Szilas-patak mentén csapadékvíztározó, kerékpárút és ügyességi pályák valósultak meg a kapcsolódó civil szervezetek segítségével; a XXII. kerületben megépült a Szomszédok Piaca és egy hatalmas közösségi tér. (Ezekről, illetve más projektekről itt lehet bővebben olvasni.)
A kisebb és nagyobb TÉR_KÖZ projektek mellett olyan programokról és önkormányzati kezdeményezésekről is lehetett hallani, amelyek hatékonyan és sikeresen működnek. Ilyen pl. a II. kerületben tevékenykedő Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület (FÜGE) Jurányi produkciós közösségi inkubátorháza, amely kulturális, művészeti, azon belül színházi és összművészeti projektek megvalósításával foglalkozik egy kiüresedett önkormányzati iskolaépületben; vagy pl. a III. kerületi Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft., amelynek legfontosabb profilja a közösségi tervezés.
Bemutatkoztak tervezők és pop-up vállalkozások is, akik szívesen becsatlakoznának a 2016. évi TÉR_KÖZ pályázat kerületi projektjeibe. A Fórum szervezőinek nem titkolt szándéka, hogy a bemutatott projektek, programok, szakemberek valamilyen módon részt vehessenek a pályázatban, és ezáltal segítsék azt, hogy nívós, társadalmilag megalapozott beruházások jöhessenek létre.
A TÉR_KÖZ pályázat fő célja, hogy Budapest utcái, terei és parkjai egyfajta közösségi helyként is működjenek. A parkok, sétányok, közterek újragondolása, építészeti fejlesztése mind új lehetőség a közösségi élet alakításában. A 21. századi ember életmódjában, városhasználati szokásaiban gyorsan mennek végbe olyan változások, amelyekre a bennünket körülvevő épített és tárgyi környezet csak sokkal lassabban tud reagálni. Szükség van ezért olyan újszerű megoldásokra a városi környezetünkben, amelyek a megjelenő igényekre rugalmasan képesek válaszolni. Ezeknek a szempontoknak megfelelően lettek meghatározva a pályázati kiírás főbb elvárásai: közösségi funkciók bővítése, több zöld felület megteremtése, fenntarthatóság, komplexitás, partnerség, innováció.
A TÉR_KÖZ pályázat lehetőséget nyújt a civilek, az önkormányzatok, a politikusok és a gazdasági szféra számára is, hogy együttműködhessenek, illetve hogy meglássák az összefogásban és a közös tervezésben, alkotásban rejlő erőt.
A TÉR_KÖZ az elmúlt 3 év alatt igazi sikertörténet lett. A sikerhez azonban kellett, hogy a fővárosi kerületek maximálisan támogassanak egy újabb TÉR_KÖZ pályázatot, és a Fővárosi Önkormányzat lehetőséget és forrást biztosítson az elindult pályázati keretrendszer folytatására.
A pályázat kommunikációját a Főváros városarculati cége segíti. A BVA feladata, hogy betöltse a közvetítői szerepet a budapestiek és az önkormányzat között.
Május 19-én egy Programindító Fórumra hívták a szervezők az érdeklődőket a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. által működtetett Budapest Projekt Galériába. A szakmai rendezvényen a sikeres 2013-as TÉR_KÖZ projektek mellett bemutatkoztak már megvalósult, példaértékű innovatív városi fejlesztések is. A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján 2016-tól újabb 3,5 milliárd forintnyi fővárosi forrás – és ennek következtében további legalább 1,5 milliárd kerületi önrész – felhasználására nyílik lehetőség a TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázat keretében a város közösségi tereinek megújítására. A 2013-ban elindított és 2016. május 11-től újra meghirdetett TÉR_KÖZ pályázatra a kerületi önkormányzatok nyújthatnak be meglévő, elhanyagolt vagy alulhasznosított terekre tervezett rehabilitációs projekteket. A pályázat meghirdetését követően a szervezők Programindító Fórumot rendeztek. A TÉR_KÖZ 2016 Fórumon azok az önkormányzatok, illetve szakmai és civil vállalkozások képviselői mutatkozhattak be, akik összefogásban a városi közösség életét jobbá, könnyebbé, élhetőbbé tevő projekteket terveztek és valósítottak meg. Az eseményt Szalay-Bobrovniczky Alexandra és dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek, valamint Mártonffy Miklós Budapest főépítésze nyitották meg. a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre A fórumon bemutatkoztak a 2013-as TÉR_KÖZ pályázat komplex projektjei, megtudhattuk többek között, hogy a VIII. kerületi Palotanegyedben társasházak, belső udvarok és közterületek újultak meg; a XVI. kerületi Szilas-patak mentén csapadékvíztározó, kerékpárút és ügyességi pályák valósultak meg a kapcsolódó civil szervezetek segítségével; a XXII. kerületben megépült a Szomszédok Piaca és egy hatalmas közösségi tér. (Ezekről, illetve más projektekről itt lehet bővebben olvasni.) A kisebb és nagyobb TÉR_KÖZ projektek mellett olyan programokról és önkormányzati kezdeményezésekről is lehetett hallani, amelyek hatékonyan és sikeresen működnek. Ilyen pl. a II. kerületben tevékenykedő Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület (FÜGE) Jurányi produkciós közösségi inkubátorháza, amely kulturális, művészeti, azon belül színházi és összművészeti projektek megvalósításával foglalkozik egy kiüresedett önkormányzati iskolaépületben; vagy pl. a III. kerületi Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft., amelynek legfontosabb profilja a közösségi tervezés. Bemutatkoztak tervezők és pop-up vállalkozások is, akik szívesen becsatlakoznának a 2016. évi TÉR_KÖZ pályázat kerületi projektjeibe. A Fórum szervezőinek nem titkolt szándéka, hogy a bemutatott projektek, programok, szakemberek valamilyen módon részt vehessenek a pályázatban, és ezáltal segítsék azt, hogy nívós, társadalmilag megalapozott beruházások jöhessenek létre. A TÉR_KÖZ pályázat fő célja, hogy Budapest utcái, terei és parkjai egyfajta közösségi helyként is működjenek. A parkok, sétányok, közterek újragondolása, építészeti fejlesztése mind új lehetőség a közösségi élet alakításában. A 21. századi ember életmódjában, városhasználati szokásaiban gyorsan mennek végbe olyan változások, amelyekre a bennünket körülvevő épített és tárgyi környezet csak sokkal lassabban tud reagálni. Szükség van ezért olyan újszerű megoldásokra a városi környezetünkben, amelyek a megjelenő igényekre rugalmasan képesek válaszolni. Ezeknek a szempontoknak megfelelően lettek meghatározva a pályázati kiírás főbb elvárásai: közösségi funkciók bővítése, több zöld felület megteremtése, fenntarthatóság, komplexitás, partnerség, innováció. a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre A TÉR_KÖZ pályázat lehetőséget nyújt a civilek, az önkormányzatok, a politikusok és a gazdasági szféra számára is, hogy együttműködhessenek, illetve hogy meglássák az összefogásban és a közös tervezésben, alkotásban rejlő erőt. A TÉR_KÖZ az elmúlt 3 év alatt igazi sikertörténet lett. A sikerhez azonban kellett, hogy a fővárosi kerületek maximálisan támogassanak egy újabb TÉR_KÖZ pályázatot, és a Fővárosi Önkormányzat lehetőséget és forrást biztosítson az elindult pályázati keretrendszer folytatására. A pályázat kommunikációját a Főváros városarculati cége segíti. A BVA feladata, hogy betöltse a közvetítői szerepet a budapestiek és az önkormányzat között. Bővebb információ az alábbi honlapon és a Tér_KÖZ, illetve a BVA facebook oldalán érhető el.
A tervezett ütemben haladnak a parkolófelújítás munkálatai. Május első hetében lezárták a Füst Milán utcai parkolókat.
Mi épül itt?
A fővárosi TÉR-KÖZ városrehabilitációs pályázat nyerteseként Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata multifunkciós közösségi teret alakít ki a békásmegyeri piactól északra fekvő, a Heltai Jenő tér – Madzsar József utca – Bálint György utca – Füst Milán utca által határolt lakóterületen. A beruházás eredményeként megújul a lakóépületek közötti park és sétány, már tavaly átadásra került az új idősek klubja a tér északi felén fekvő Szolgáltatóházban, és sor kerül a teret körülvevő parkolók felújítására, zöldfelületi rehabilitációjára is.
Hol tartanak jelenleg a munkálatok?
A múlt hétvégén fejeződött be a Füst Milán utcai parkolók lezárása. A felújítás csak a járda melletti parkolóhelyeket érinti, vagyis az út közepén és túloldalán fekvő parkolókat a projekt teljes kivitelezése alatt igénybe lehet venni. A Füst Milán utcai új parkolók is térkő borítást fognak kapni, az utca gyalogosrészének megújítására azonban csak később kerül sor.
A csatorna és a vízvezetékek kiépítése majdnem teljesen elkészült, jelenleg a megújuló zöldterülethez tartozó öntözőrendszer telepítése zajlik. A területen két vízjáték is helyet kap, ezek műtárgyépítési munkálatai is elkészültek. A közvilágítás kiépítése nagy részben szintén befejeződött.
Milyen további korlátozásokra lehet számítani?
Hamarosan megújulnak Bálint György utca Szolgáltatóházat érintő szakaszán található járdák is. Ennek munkálatai várhatóan egy-két napot fognak igénybe venni, hogy a területen található boltoknak minél kevesebb ideig kelljen zárva tartaniuk. A munkálatok pontos ütemezéséről rövidesen tájékoztatjuk az érintett boltokat és az itt lakókat.
Tavaly, az október 5-én rendezett lakossági fórumon ismertették az Újhegyi sétány folytatásának lehetőségeit. Akkor elhangzott, hogy ehhez a Tér_Köz pályázaton igyekszik az önkormányzat forrást teremteni. A beadott pályázatokról a Fővárosi önkormányzat a héten döntött.
Az index.hu cikke szerint 42 benyújtott projektből 32-re voksolt igennel a közgyűlés. A bevezetőben említett Újhegyi sétány tovább építésére a kerület meglehetősen megkurtított összeget kapott: a pályázott majd 500 millió forintból csak 200 milliót szavaztak meg.
A tervezett felújítás Széchenyi iskola felőli része
A pályázat lényegét a következőkben foglalták össze az értékelésben:
„A kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása 2. ütem
Az Újhegyi lakótelepi gyalogos sétány középső szakasza sikeres megújításának (TÉR_KÖZ 2013) szerves folytatásaként a sétány felső (Mádi utca – Harmat utca között) és alsó szakaszának (Bányató utca – Gergely utca között) átépítése.”
A célok között – mások mellett – megjelölték az „akadálymentes gyalogos kapcsolatok, a lakótelep és a sétány közötti kapcsolatok erősítését, a sétány zöldfelületeinek megújítását az értékes fás növényállomány megtartásával, a cserjeszint átértelmezésével.” Szóltak arról is, hogy újabb „találkozási pontok, kisebb rendezvények lebonyolítására alkalmas szabadtéri helyszínek létrehozása is az elképzelések közé tartozik.” Ezekkel – egybehangzóan a tavalyi elképzelésekkel – a közösségi élet megerősítését, fejlesztését tervezték.
A pályázat értékeléséhez egy swot-analízis (erős-gyenge pontok számbavétele, hatásaik -a szerk.) tartozik, mely szerint a gyengeségek között említik, hogy nincs megújuló épület, nincsennek szoft elemek és – meglátásunk szerint a legrosszabb elem – a hiányos pályázati anyag, a nem egyértelmű tartalom.
A fentiek okán a támogatás javasolt módja: csökkentett tartalom (javasolt a felső és alsó szakasz közül az egyik megújítása). Ez viszont a támogatási összeg csökkentését is jelentette.
Nagyon nagy tisztelettel meghívunk mindenkit az első AGÓRA FEST családi napra, melyet annak tiszteletére rendezünk, hogy átadásra kerül a TÉR-KÖZ pályázat keretében megvalósult, retro bútorokkal berendezett és a lakótelep fennállásának 50. jubileumára készült Emlékpark, a Nefelejcs és a Dolgozó utak közötti Központi Agóra sétánya, illetve a már működésbe lendült első közösségi kertünk, a Lőrinci Kertelő.
Ideje: egész napos rendezvény 2014. október 4 (szombat) 9.00 órai kezdettel
Díszvendég: ifj Brenner János építész
A Központi Agórát és az Emlékparkot ünnepélyes keretek között Ughy Attila polgármester adja át.
Az átadó ünnepség színes programokat kínál:
– Énekes-zenés produkciókkal fellép a Szivárvány Óvoda és a Tébláb Táncegyüttes
– A park sakkasztalainak felavatásaként ünnepi, és egyúttal hagyományteremtő szándékú sakkverseny hirdetünk.
o A versenyt levezeti és szimultán játékot ad: Orgován Sándor nemzetközi sakkmester
14 órakor mindenkit szeretettel várunk a Lőrinci Kertelő mellett egy jóízű bográcsgulyásra
– Délután játékos felnőtt és gyermekprogramok, vetélkedők várnak minden érdeklődőt
– A Lőrinci Kertelő nyílt napot tart, szeretettel várva minden kert iránt érdeklődőt, betekintést nyújtva a kiskerti parcellák kialakítási lehetőségeibe, a növénytársítási praktikákba, illetve játékos növényfelismerési versenyekre.
Ízelítő a tervezett programokból:
– Virágdíszkészítés szakvezetéssel, őszi hangulatban, hozott anyagokból: minden érdeklődő hozzon magával egyforma tobozokat (minimum 8 db), illetve őszi terméseket, szép lombleveleket, örökzöld leveleket (pl borostyán), színes terméseket (pl tűztövis). Az elkészült díszek hazavihetők
– Arcfestés, lufihajtogatás, játékos vetélkedők díjakkal, nyereményekkel
– Vérnyomás és vércukormérés
Várunk mindenkit szeretettel, töltsünk el együtt egy kellemes napot!
A Fővárosi Közgyűlés kerületi önkormányzati városrehabilitációs munkák támogatására kiírt 2016. évi TÉR_KÖZ pályázatának eredményeképpen a kerület a Csepeli Rákóczi Kert Civil és Közösségi Ház rendbetételére, valamint a Hollandi úti volt “napközis tábor” komplex megújítására 500 millió forintot nyert el.
