Józsefváros képviselő-testülete legutóbbi ülésén döntött arról, hogy elindul a Fővárosi Önkormányzat által, szeptember 30-i beadási határidővel kiírt TÉR_KÖZ pályázaton.
Az Európa Belvárosa Program Józsefváros egyik legnagyobb városrehabilitációs programja, amely több egyszerű városszépítésnél: a szemmel látható fejlesztések mellett párhuzamosan vált ismét Pest kulturális és tudományos központjává a Palotanegyed. A képviselő-testület június 2-i döntésének köszönhetően – sikeres pályázati elbírálás esetén – már a harmadik ütemmel folytatódhatnak a közterületek és a társasházak megújításai, valamint a közösségépítő és vállalkozásélénkítő programok.
Egry Attila alpolgármester lapunknak elmondta: sikeres pályázat esetén az önkormányzat szeretné folytatni a társasházi programot is, amely esetében a Palotanegyed teljes területéről pályázhatnak majd a lakóközösségek. Az önkormányzat még július hónapban felkeresi a közös képviselőket, mivel azoknak a társasházaknak, amelyek részt szeretnének venni a programban, közgyűlési határozat birtokában kell eljuttatniuk pályázatukat az önkormányzat számára.
Egry Attila hozzátette: a kiírással összhangban előnyt élveznének azok a társasházi pályamunkák, amelyek a városkép és a városi környezet javítását, az épített, természeti és kulturális örökség, valamint a helyi identitás megőrzését, megújítását és ezáltal az érintett városrészek vonzerejének növelését célozzák.
Folytatódnak a felújítások
Az Európa Belvárosa Program III. a korábbi elemek megtartásával és bővítésével tervez. A közterület-fejlesztési program keretében az önkormányzat a Szentkirályi, a Puskin, a Trefort és a Rökk Szilárd utcát, valamint a Bródy Sándor utca még fel nem újított – Vas utca és Pollack Mihály tér közötti – szakaszát tervezi megújítani.
A pályázat ismét számít a helyi civil szervezetek és közösségek segítségére a közösségépítő és identitáserősítő programok tervezése és végrehajtása kapcsán. Az Európa Belvárosa Program egyik fő célja a helyi gazdasági élet fellendítése, a vállalkozások segítése. Ennek eredményeképpen született meg a H13 Diák és Vállalkozásfejlesztési Központ is, ahol sikeres inkubációs programok indultak el.
A pályázat keretében az érintett szakemberek bevonásával szeretnék megvizsgálni, hogy a kihasználatlan önkormányzati helyiségek milyen feltételekkel vonhatók be a programba, továbbá hogyan lehetne ezeket újabb vállalkozások számára is vonzóan hasznosítani.
Korábbi fejlesztések
Az előző ütemben mintegy 622 millió forintból megújult a Gutenberg tér és a Bródy Sándor utca egy szakasza, 22 társasház kisebb-nagyobb volumenű felújítása valósult meg, a Pollack Mihály téren növényeket és utcabútorokat helyeztek el, továbbá kutyafuttatót alakítottak ki a Gyulai Pál utcában.
A Civilek a Palotanegyedért Egyesület bevonásával a ,,Mi büszke Bródy Sándor utcaiak’’ és a ,,Megélt történelem’’ programelem keretében mozgatták meg a városrész lakóit, illetve több lakossági rendezvényt is szerveztek. Új elemként indult el a Kortárs Galéria Negyed Program, melynek keretében négy önkormányzati helyiséget újítanak fel, ahol a tervek szerint már ősszel megnyílnak a kiállítótermek.
A főváros TÉR_KÖZ pályázata több szempontból is újdonságokat hozott a városmegújításba. Nagyszerűsége abban áll, hogy rámutat: a város fejlődését az alulról és felülről jövő kezdeményezések összekapcsolásával lehet jó irányba vinni. A pályázat hátteréről Finta Sándor, Budapest főépítésze és egyben a Városépítési Főosztály vezetője beszélt Pásztor Erika Katalinának.
Pásztor Erika Katalina (PEK): Ennek az interjúnak az a célja, hogy megismertessük a TÉR_KÖZ pályázatot mindazokkal, akik még nem hallottak róla. Mostani beszélgetésünk egy indító cikk egy sorozathoz, melyben különböző projekteket mutatunk be. Honnan eredeztethető a TÉR_KÖZ pályázat? Honnan volt rá pénz?
Finta Sándor (FS): A TÉR_KÖZ pályázat, ahogy neve is mutatja, a városi közösségi terek megújítását tűzte ki céljául. Itt közösségi térként gondolunk minden olyan helyre, amit közösségi célra használunk, lehet: épület, utca, tér, park, zöldfelület. A klasszikus rehabilitációhoz képest, amely a korábbi formák, megoldások megújítását helyezi előtérbe pl. városközpont térburkolását, lakóépület műszaki felújítását, a TÉR_KÖZ mindenütt bővíti a használhatóságot, élettel kívánja megtölteni a helyet. Ezért a TÉR_KÖZ elsősorban revitalizál, javítja a városi életminőséget, és ehhez mérten végzi a szükséges rehabilitációt. A pályázatra szánt forrás a fővárosi Városrehabilitációs Keret maradványából származik. Az 1990-es évek elején az állami lakások privatizációja során az eladott lakások árából befolyó összeget a fővárosi kerületek egy külön számlára fizették be a fővárosnak, nagyrészt ebből keletkezett a Fővárosi Városrehabilitációs Keret. Ebből a keretből a főváros 1995-2010 között közel 13 milliárd forintot költött bérlakások felújítására, részben ennek felhasználásával jöhettek létre a VIII. vagy IX. kerületi nagy rehabilitációk is. Az önkormányzati bérlakások csökkenő száma miatt azonban egyre kevésbé lehetett erre a célra hatékonyan felhasználni a forrást, ezért a főváros vezetése 2013-ban úgy döntött, hogy a korábbi hazai gyakorlathoz képest teljesen újszerű tartalommal ír ki pályázatot a még meglévő 5 milliárd forint felhasználására.
TÉR_KÖZ projekt – Városépítési Főosztály (fotó: perika)
PEK: Ez a keret már nincs meg?
FS: Nincs, és erre a problémára fel kell hívni a figyelmet, hiszen ha nincs befizetés a kerületekből, akkor a főváros sem tesz bele pénzt. A most megszűnő rendszer eddig az volt, hogy a beérkezett mennyiséghez a főváros ugyanannyit tett hozzá, és a kerületek így pályázhattak városrehabilitációs projektjeikkel. A társasház-felújításokra leszűkülő rehabilitációt most már a kerületek végzik. A TÉR_KÖZ volt az utolsó összfővárosi jelentőségű rehabilitáció.
PEK: Miben különbözik ez a projekt az eddigiektől?
FS: Ebben a pályázatban a szemlélet volt az igazi újdonság. Olyan pályázatokat vártunk, amelyek egyrészt serkentik az önkormányzati és a helyi civil kezdeményezéseket, másrészt a magánerő megjelenését is. Fontosnak tartottuk, hogy ez a három együttesen forduljon elő. Az eredeti gondolat az volt, hogy a helyi civil szervezetek közvetlenül is pályázhassanak, kis projektekkel, de a törvény miatt csak a kerületi önkormányzatoknak volt erre lehetőségük. Pályázati követelmény és fő bírálati szempont volt, hogy ezek olyan helyi társadalmi erővel rendelkező projektek legyenek, amelyek a helyi civil közösség kezdeményezésére jönnek létre, és az önkormányzat csak projektvezetőként vesz részt bennük. Tehát kellett egy civil partner és magánerő is – pénzzel. Ez minden tekintetben komplex feladat volt, hiszen a már elmondottak mellett fontos volt, hogy többféle fejlesztést támogassunk: az egészen kis léptékű projektektől kezdve a nagy köztérmegújításokig.
Már most rengeteg pozitív példáról beszélhetünk a pályázat kapcsán, hiszen több projekt is a megvalósítási fázisba lépett. Ezek dokumentációja azért készül, hogy követendő példaként szolgáljanak a későbbiekben. Ha minden évben lenne ötmilliárd forint, ami a köztéri elemek megújítását is magába foglalja, akkor igazán nagyot dobhatnánk ezen a városon. Hangsúlyozom, hogy ez nem csak fizikai rehabilitáció, hanem fontos volt a társadalmi programok, a civil szervezetek jelenléte is, hogy a megvalósított projektek működtetésében ők is partnerként vegyenek részt.
TÉR_KÖZ – Finta Sándor, a Budapest Fővárosi Önkormányzat Városépítési Főosztály vezetője
PEK: Honnan indult és milyen múltra tekint vissza ez a fajta köztérmegújítási program? Gondolok itt a jó példaként szolgáló nemzetközi tapasztalatokra és hatásokra is.
FS: Erről nagyon sokat beszélgettünk a csapattal. Mindannyiunk fejében voltak nyugat-európai és tengerentúli példák, amikor elkezdtünk ebbe az irányba gondolkodni. Ezt segítette, hogy Bécsben és Berlinben részt vettünk köztérmegújításokkal kapcsolatos workshopokon. Míg Berlinben a lakhatási kérdésekről láttunk és hallgattunk érdekes prezentációkat, addig Bécsben kimondottan az üres üzlethelyiségekkel foglalkoztak, és ennek kezelésére hoztak létre egy elég jó programot. Tulajdonképpen ezek a külföldi tapasztalatok beleágyazódtak a TÉR_KÖZ-be is, sőt ezzel kapcsolatban indítottunk egy külön programot is Rögtön jövök! címmel. A TÉR_KÖZ-nek hangsúlyos eleme volt az is, hogy az üres, földszinti ingatlanokon segítsen, tehát olyan megoldásokat is vártunk, amelyekkel ezekre új funkciókat találhatunk. Már régóta foglalkoztunk azzal, hogy a külföldön működő dinamikát hogyan ülte. A TÉR_KÖZ pályázat programja tükrözi azokat a korszerű és adaptálható szakmai irányokat, illetve megoldásokat, amelyeket Nyugat-Európában már sikerrel alkalmaznak a városi élet minőségének javítása érdekében.
PEK: Hogyan indítottátok a programot?
FS: A kerületi önkormányzatok számára az elején “road show”-kat tartottunk, ahol vázoltuk a pályázati céljainkat, miszerint olyan komplex közterület-megújításokat akarunk támogatni, amelyek innovatív megoldásokat is tartalmaznak, illetve a partnerek bevonása és a közösségi részvétel is központi szerepet kap. Emellett fontos volt, hogy a fejlesztés a gazdaságélénkítést, a funkcióbővítést és a fenntarthatóságot is szem előtt tartsa. Egy részét megértették, másik részét nem, de a pályázat komplexitásának szem előtt tartásával így is elég jó anyagok érkeztek. Több mint kétszáz projektötletből alakult ki a 61 beérkezett pályázat, amiből végül is első körben 29 projekt kapott támogatást.
PEK: Mennyire vagytok elégedettek?
FS: Nem vagyok az a típus, aki mindent egyből akar, ezért úgy gondolom, hogy összességében elégedettek lehetünk. Rengeteg projekt van, workshopok, együttműködések, és úgy érzem, az önkormányzatoknál is elindult valami. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az emberek megértették a TÉR_KÖZ lényegét. Sőt, szükség van a folytatásra is, hiszen látszik és érzem, hogy sikerült felráznunk az embereket, beindult a fantáziájuk, biztos, hogy lennének jó projektek a jövőben is. Vannak olyan projektek, amelyek a helyi iskolát is bevonták, de pl. készültek különleges bútorok is egy közösségi kertbe.
Nyilván te is tudod, hogy ez egy hosszú folyamat, de ahhoz képest, hogy honnan indultunk, pozitívak az eredmények, és úgy érzem, a visszajelzések is. A TÉR_KÖZ pályázat mögött egy hihetetlenül lelkes csapat van, aki folyamatosan pulzálja és küldi az energiákat az önkormányzatok felé, amiből valamennyi még vissza is jön.
Látszik az is, hogy szükség van a pályázati keretrendszerre, mert nélküle mindenki maradna a maga bejáratott útjain anélkül, hogy felfedezné az új lehetőségeket. Úgy érzem, hogy amikor közreműködő partnerként a városlakók is bekerülnek a rendszerbe, az önkormányzatok sokszor felfedezésként élik meg, hogy ez vagy az a civil szervezet milyen jól teljesít és mennyire szimpatikusak az emberek.
TÉR_KÖZ – Finta Sándor, a Budapest Fővárosi Önkormányzat Városépítési Főosztály vezetője
PEK: Beszéltünk már arról, honnan ered az ötlet, hogy milyen példákat próbáltok meghonosítani nálunk és arról is, hogy mennyire vagytok elégedettek a projekttel. Mi az a munka, amely során megfogalmazódik egy ilyen pályázat? Mik a teendők mondjuk a bürokrácia fellegvárában, egy ilyen nagy szervezetnél, mint a főváros? Hogyan hekkeli meg néhány fiatal építész a városépítési főosztályon a rendszert úgy, hogy egy civil energiáktól duzzadó elképzelés maga is (pályázati) rendszerré váljon?
FS: Ez viszonylag könnyen ment. Készült egy profi szakmai anyag a pályázat céljairól és közben mi is megfogalmaztuk, hogy mit szeretnénk támogatni. Bevontunk olyan korábbi pályázatírókat, akik korábban már részt vettek EU-s pályázatírásban, akik beleláttak ennek a gyakorlati részébe, hiszen a korábbi változatot át kellett írni egy teljesen új nyelvezetre, új célokkal. Alapvetően az történt, hogy csináltunk egy szakmai koncepciót, amelyben kijelöltük a fő hangsúlyokat, mellétettünk egy kiírás tervezetet, és utána megmutattuk a politikai vezetésnek, akik ezt teljes egészében elfogadták. Talán vicces is, hogy mennyire könnyen ment az egész.
PEK: Mi lehetett ennek az oka? Másoknak beletört vagy beletörhetett volna a bicskájuk.
FS: Talán az lehetett mögötte, hogy az önkormányzatok megtapasztalták és folyamatosan megtapasztalják: ők is csak a városlakókkal együtt gondolkodva tudnak hatékonyan tenni valamit. Persze ebben a korszellem is benne van, jókor vagyunk jó helyen. És most már egyértelműen kijelenthetjük, hogy igény van a folytatásra. Az elején még voltak olyan kerületek, ahol akadályokba ütköztünk, de mára az összes kerület maximálisan támogatna egy újabb TÉR_KÖZ pályázatot.
TÉR_KÖZ projekt – Városépítési Főosztály (fotó: perika)
PEK: Amikor az akadályokat említed, milyen akadályokra gondolsz pontosan?
FS:A legnagyobb akadály szerintem a bürokrácia, hiszen a vége elkerülhetetlenül a közbeszerzés. Teljesen mindegy, hogy fizikai megújítás vagy társadalmi projekt, a közbeszerzésben nagyon nehéz definiálni az újdonságokat, legyen szó új praxisról, társadalmi programokról vagy egy új termékről. Például most a Nehru part egy bútorcsaládjával küzdünk, amiből ennek a pályázatnak az eredményeként bútor lehet. Tehát még nem termék. A közbeszerzés viszont szereti, ha van egy termék, amire könnyen kiírható a közbeszerzési pályázat. Az is nehézségeket okoz, hogy bizonyos kerületeknél nincsenek felkészülve komplex programok menedzselésére, mert ha megnyerik a projektet, akkor azt nekik kell végigvinniük. Nehéz hirtelen összerakni egy olyan menedzsmentet, ami képes komplexen kezelni a helyzetet.
Másrészt kíváncsiak voltunk, hogyan lesz ez a típusú rehabilitáció fenntartható. Milyen programok lesznek? Ki fogja őket vinni? Hogyan segítik és erősítik ezek egymást? Közben rá kellett jönnünk, a helyi önkormányzatok nincsenek tisztában azzal, hogy milyen civilek mozognak a területükön. Nyilván az is nehézséget okoz, hogy a helyiek nem mindig képesek partnerként fellépni, mert mi hiába kérjük, hogy legyen minden egyes projektnek civil partnere, ha ők nem olyan jól szervezettek vagy nem képesek profin fellépni a közös célokért. Persze a tervezői oldalon is voltak problémák, hiszen ők is a klasszikus önkormányzati megrendelésekhez szoktak.
PEK: Ha jól értem, az akadályokat intenzív kommunikációval próbáltátok felszámolni és rávenni ezeket a szervezeteket, hogy legyenek proaktívak és keressék a szinergiákat az együttműködésekben.
FS: Igen, az elején is próbáltuk a pályázat céljait kommunikálni egyrészt az önkormányzatok felé, másrészt a társadalmi szervezetek felé, hogy mindenki, akinek van ötlete, tudjon róla. A pályázati szakaszban, ha az önkormányzat rendelkezett projekt ötlettel, akkor persze ott is segítettünk és kitaláltuk, hogy egy-egy elv hogyan érvényesülhet a legjobban. Az elnyert pályázat után tervezői konzultációkat tartottunk. Volt olyan, ahol a tervezőket összehoztuk a kerülettel.
TÉR_KÖZ projekt – Városépítési Főosztály (fotó: perika)
PEK: Tegyük fel, hogy lesz TÉR_KÖZ 2. Az első pályázat tapasztalatai alapján most mit helyeznétek előtérbe? Mit csinálnátok máshogy?
FS: Jó kérdés, még nem elemeztük ki teljesen. Én azt mondom, hogy ez az egész, akár így, ahogy van, menjen tovább, persze bizonyos dolgokat lehetne szigorúbban venni. Ha ugyanígy folytatnánk, akkor annak megvan az az előnye, hogy a kerületek rálátnak egymás projektjeire. Ez azért is jó, mert feléleszti a versenyszellemet, ami rengeteg pozitív ötletet generálhat. Én a bürokrácia jelenlétét csökkenteném, mert nem feltétlenül jó, hogy egy viszonylag kevés emberből álló stábnak kell menedzselni többlépcsős szerződéseket. Egy ötmilliárdos pályázatnál ez iszonyú nagy munka, ezért is lenne jó, ha csökkenthetnénk a bürokráciát.
Összességében örülünk, ha azt mondhatjuk, hogy mi hoztuk létre ennek a szakmai koncepcióját és mi képviseljük azokat az elveket, hogy a várost közösen fejlesztjük. Ehhez a fővárosi vezetéssel viszonylag keveset vagy egyáltalán nem kellett küzdeni, és ez még számunkra is meglepő volt. Abszolút partner volt a politika, és ilyen értelemben ez egy közös sikersztori. A szakmai elképzelések találkoztak a politikai döntéshozatallal. Végig látszott a maga bürokratikus rendszerében, hogy viszonylag olajozottan megy minden, és mindenki nagy lelkesedéssel tevékenykedik a pályázatban. A kerületek is, mi is. Szeretném, ha az eredmények is ilyen minőségű és időtálló dolgok lennének. Pásztor Erika Katalina
Adatok
TÉR_KÖZ 2013 – Városrehabilitációs Pályázat kerületi önkormányzatok számára
Kiíró: Budapest Főváros Önkormányzata
Pályázók: Budapest Főváros kerületi önkormányzatai
Kiírás: 2013. május 3.
Beadás: 2013. július 31.
Elbírálás: 2013. szeptember
Megvalósítás: 2016. december 31-ig
Támogatás forrása: Fővárosi Városrehabilitációs Keret
Támogatás nagysága: 5,3 milliárd Ft
Támogatás intenzitása: 50-100 százalék
Célok
– jó gyakorlat elterjesztése: a jó példák megismertetése a kerületekkel
– fővárosi példamutatás: saját tulajdonú problémás területeken mintaprojektek kidolgozása
– építészeti minőség javítása: kortárs, progresszív építészet megvalósítása a projektek szakmai koordinálásán keresztül
– igények és lehetőségek összekapcsolása: köz,- magán és civil szereplők igényeinek és lehetőségeinek feltérképezése, a szereplők összekapcsolása
– új városrehabilitációs elvek bevezetése: komplex, közösségi, innovatív, fenntartható, gazdaságélénkítő, közösségi terek
Komplexitás – egy közterület és a hozzá kapcsolódó ingatlanok (intézmények, kereskedelmi létesítmények, lakóingatlanok stb.) felújítása, bővítése együttesen történik
– a közterületek fizikai megújítása és a közösségépítés, a társadalmi megújulás összekapcsolódik
Innovatív megoldás – üres, alulhasznosított ingatlanok átmeneti hasznosítása
– ökologikus szemléletű fejlesztések
– helyspecifikus, egyedi megoldások a tervezésben, megvalósításban és fenntartásban
Közösségi részvétel – közösségi részvétel a tervezésben, kivitelezésben és a fenntartásban
Gazdaságélénkítés, funkcióbővítés – üres ingatlanok hasznosítása
– a közterületen a helyi használatot erősítő szolgáltatás, kereskedelem megjelenése
– alulhasznosított ingatlan funkcióbővítése
Fenntarthatóság – társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság biztosítása
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata a Fővárosi Önkormányzat által kiírt 2013. évi TÉR_KÖZ Városrehabilitációs pályázaton támogatást nyert a „Nehru-projekt I” című projekt megvalósítására.
Beruházó: Budapest Főváros Önkormányzata Lebonyolító: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata
1092. Budapest, Bakáts tér 14. Tervező: S-Tér Kft.
Tervező: Sándor Tamás Kivitelező: Gombos-Földgép kft. (2084. Dad, Dózsa György u. 41 a. ép.)
ügyvezető: Gombos István
A felújítás időtartama: 2016.02.16. – 2016.08.31. Vállalkozási szerződés összege (bruttó): 459.891.799.- Ft.
Ateljes költséget a Fővárosi Önkormányzat biztosítja.
A Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata a TÉR_KÖZ pályázat keretében újítja fel a Nehru Partot. A park jelenlegi zöldfelület-állományi értékének megőrzése mellett a rekreációs lehetőségek megteremtése a cél, a megváltozott parkhasználói szokások figyelembe vételével. A Duna menti sétány korszerűsítése, pihenőfelületek kialakítása, a meglévő gyalogoshálózat átépítése, a zöldfelületek megújítása mellett a sportpálya, az extrem sportot kedvelők részére skate pálya, játszótér és kutyafuttató kerül kialakításra. A ma is jelentős igényként felmerülő gyepes pihenőterek mellett a park rekreációs funkciói nagy hangsúlyt kapnak, többgenerációs terek kerülnek kialakításra. A jövőben nagy szerepet kapó Bakáts-tengely parkban megjelenő szakasza szervesen illeszkedik a koncepcióba, az itt tervezett dísztérhez közösségi tér is kapcsolódik.
Az elkészült kiviteli tervek alapján a Kerület által felkért FEV IX. Zrt. 2015. október 27-éna nemzeti eljárásrend szerinti, nyílt közbeszerzési eljárást indított, mely közbeszerzési eljárás eredményeként a nyertes ajánlattevővel, a Gombos-Földgép kft-vel ez év januárjában aláírásra került a Nehru part felújítására vonatkozó vállalkozási szerződés, a munkálatok 2016 februárjában elkezdődnek.
Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata a kivitelezővel együtt kéri a lakosság szíves türelmét a park felújítása idején. Reméljük, hogy az iskolakezdésre átadásra kerülő megújult közpark elnyeri majd a kerületi és a budapesti lakosság tetszését.
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata
2016-ban folytatódik a Fővárosi Önkormányzat Tér-Köz pályázata: a főváros a kerületi önkormányzatokat támogatja köztereik, közösségi tereik felújításában, átalakításában. A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján 2016-tól újabb 3,5 milliárd forintnyi fővárosi forrás – és ennek következtében további legalább 1,5 milliárd kerületi önrész – felhasználására nyílik lehetőség.
A korábbi évekhez hasonlóan most is összegyűjtöttük nektek az idei legfontosabb fejlesztéseket, építkezéseket, rekonstrukciókat. Az év végéhez közeledve pedig mérleget vontunk és megnéztük, mi minden készült el idén: letisztult terek, helyreállított műemlékek, új zöldfelületek – avagy ez történt a budapesti urbanisztikában 2015-ben.
Megújuló terek
A Szervita térhosszú idő óta gyakorlatilag kihasználatlan volt – néhány parkoló autó kedvéért, mindezt egy parkolóház árnyékában. A belvárosi főutcához illeszkedő felújítás eredményeképp mindez a múlté. Mint az összeállításból látni fogjuk, a beruházások jelentős része – így ez is – a TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázat keretében történt. Fontos, úgyhogy mondjuk el e helyütt is, hogy ez a pályázat az egyik legjobb dolog, ami az utóbbi 25 évben a várossal történt.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
A Ferenciek tere megújulását követte a házak homlokzata is: nemcsak a Királyi Bérpalotát, hanem a tér többi épületét is renoválták – néhány épület esetében egyelőre csak a tér felőli oldalon. Reméljük, ez utóbbit is pótolják majd.
A Nyugati térfelújításának sem lehetett eléggé örülni. Bár a környéken még bőven lenne tennivaló (a pályaudvar teljes felújítása, a felüljáró eltüntetése, a Nyugati Grund átadása), az áruház előtti részen végre megnyugtató viszonyokkal szembesülhetünk.
Léptékében a legnagyobb beruházás a Széll Kálmán tér teljes rekonstrukciója volt. A tér eddig rendezetlen állapotáról, rabszolgapiacáról, valamint arról volt nevezetes, hogy legalább négyszer lehetett úgy főpolgármesteri választást nyerni, hogy a négyes metró mellett megígértek vele kapcsolatban valamit. Az Építész Stúdió által tervezett felújítás lassan kész, sok térkő, fa és a sellős szökőkút már a helyére került, ráadásul kiderült, hogy a megújított állomásépület sokkal szebb, mint az ember korábban gondolta volna.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
Ikonikus épületek
Mint korábban már beszámoltunk róla, elkészült, és Europa Nostra-díjat kapott a Zeneakadémia megújítása. Az idén 140 éves intézmény épülete 1904 és 1907 között épült fel Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A rekonstrukció után – a szakértők szerint is – a világ egyik legjobb akusztikájú koncertterme lett a Zeneakadémiáé. Az épület – a felújítás egyik utolsó elemeként – új díszkivilágítást is kapott.
A tervezőpáros egy másik épülete, a Királyi Bérpalota is megújulhatott idén. A Ferenciek terén álló hatalmas palota a főnemesek és magas rangú államhivatalnokok számára épült, ezért az építészek a belső terek díszítésénél csak a korszak legjobbjaival dolgoztak. Az épület évtizedekig koromfekete volt a rárakódott szennyeződéstől. A gazdag díszítésű homlokzat – a Curia utca kivételével – végre ismét az eredeti állapothoz hasonló színekben tündökölhet, városképi szempontból óriási hiányosságot pótolt ezzel Budapest.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
Jó egy évtized után született újjá a legendás Budai Parkszínpad is. Az 1958-ban, Pálfy Ferenc, Studer Antal és Vitkovits István tervei szerint épült rendezvényhelyszín jobb sorsot érdemelt, mint ami az utóbbi tíz évben adatott neki. A felújítás után az egykori fogadóépületben kaptak helyet a pultok, a régi nézőtéren kialakított teraszokon székeket és asztalokat, a színpadon napozóágyakat, a régi zenekari árokban pedig homokozót találunk. A Feneketlen-tó felé eső oldalon egy szeparáltabb kertet találunk. A helyet egyébként a várakozásokon felül nagyon gyorsan megszerették a budaiak, azon belül is elsősorban a környékbeli családok, baráti társaságok, biciklisek, kutyások – mindez azt mutatja, hogy komoly igény volt egy hasonló találkozóhelyre a kerületben.
Nem került be a hírekbe, de a Batthyány tér környékén járók biztosan felfigyeltek a tér északi oldalát elfoglaló hatalmas épületegyüttes homlokzatának megújulására. Az egykor bosnyák ferencesek, majd az Erzsébet-apácák tulajdonában álló régi kolostorépületbenjelenleg is szegényeket és betegeket ápol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
A tértől néhány perc sétára, a Kapucinus utca 9-es szám alatt egy XVII. századi lakóházat találunk. A vízivárosi épület falai a török hódoltság előttiek, a felső rész pedig az 1686-os ostrom után nyerte el mostani formáját. Tulajdonosai helyi polgárok, ácsok, halászmesterek, kéményseprők, mészárosok voltak; pincéjében a „Két Törökhöz” címzett kocsma működött. Az értékőrző restaurálás során meghagyták az ablakokat, a famennyezeteket, a középkori faragott köveket, a kora barokk és biedermeier díszítő festést. A helyreállított pincében közösségi tér jött létre. Az igényes és érzékeny műemléki felújítást ICOMOS-díjjal jutalmazták.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
A budafoki Kossuth Lajos utcában egy elegáns, századfordulós hangulatot idéző, szecessziós épület született újjá. Az élénk, sárga-zöld festést kapott ház visszakapta jellegzetes ablakkereteit és homlokzatdíszeit. A mintegy 120 éves ház egyes elemeit az építészek csupán a kapu alapján tudták rekonstruálni. A jelenleg főútvonalként használt, egyébként hangulatos utcát hamarosan sétálóövezetté alakítják, ami a néhány éve felújított Dietzl-lépcsővel, az idén megújult stációval és a Kálvária-dombbal óriási lehetőséget rejt magában, sokak szerint egy Szentendre óvárosára emlékeztető együttes valósulhat meg.
Fotó: www.budafokteteny.hu
Parkok és kertek
Az év végére készült el a Normafa felújítása. Új sétautak, padok, komoly méretű játszótér – mindez magas minőségben. Nekünk nagyon tetszett, cikkünkóta többször teszteltük is.
Végbement a XVIII. kerület főterének számító park megújítása is. A Kossuth Lajos téren a meglévő növényállomány között új sétautakat, közvilágítást, padokat, egy mintakertet, faburkolatú színpadot és kiállításokra is alkalmas pavilonépületet találunk, de gondoltak a madarakra is. A terveket a SAGRA Építész Kft. és a D1618 Műhely készítette a TÉR_KÖZ pályázat keretein belül.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
Ahogy korábbi cikkünkből is kiderülhetett, a hallgatók teljesen birtokba vehették az Állatorvosi Egyetem kampuszát. A felújított kertben számos érdekes növényt és új ülőfelületet találnak az itt tanulók. Nem csoda, hogy még a tanítási időn túl is szívesen időznek a parkban.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
Egy másik kis „oázis” a betondzsungelben a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum orientalizáló stílusú kertje. A tehetős optikus-világutazó öt alkalommal utazta körbe a Földet, az útjairól hozott emlékeket és műgyűjteményt pedig Andrássy úti villájában mutatta be. A híres jávai botanikus kert, a Buitenzorg mintájára létrehozott kis hely a II. világháborúban pusztult el. A most megújult kertben megcsodálhatjuk a híres kőteknőst, az Indiából származó, restaurált Dzsaina-szentélyt, Brahma szobrát, valamint a múzeum jelképéül is szolgáló Hold-kaput, melynek kerámiafrízei és feliratos kőlapjai Dél-Kínából származnak. A villaépület maga a tervek szerint 2019-re újulhat meg.
Világszerte trend a közösségi kertek terjedése – és ebből Budapest sem marad ki, sőt. Idén is több ilyet alakítottak ki, többek között Újbudán, a pestszentlőrici Lakatos lakótelepen és Óbuda-Békásmegyeren.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
A belváros megújulása
Folytatódott a város történelmi belvárosának megújulása is – itt természetesen csak néhány, különböző típusú épületet emelünk ki, nem valamiféle városképi fontossági sorrendben, csak a példának okáért. A Nemzeti Múzeum mögött, a Bródy Sándor utca és Puskin utca sarkán található az Ybl Miklós tervei szerint épült Degenfeld-Schomburg-palota, a Palotanegyed más részeihez hasonlóan idén újult meg. Több lakóházat helyreállítottak a Somogyi Béla utcában, de a Lőrinc pap tér is egyre rendezettebb. Az egyik kedvenc épületünket a Horánszky utca 5. szám alatt találtuk meg. Az egyszintes, nagypolgári lakóépület korábban teljesen romos volt.
A felújítások a külső és belső homlokzatokra, az épületdíszekre, kőpárkányokra, a kapukra, kapualjakra, valamint – egy külön program keretében – a belső udvarokra is kiterjednek. A lakók terveinek figyelembe vételével újították meg a Lőrinc pap tér 3. szám alatti társasház kapualját és belső udvarát. A közösségi tervezéshez a társasházban működő tájépítész iroda is csatlakozott.
Fotó: www.jozsefvaros.hu
Tovább folytatódott a Vámház körút és a Kossuth Lajos utca épületsorainak helyreállítása is, bár itt azért egy kis hiányérzetünk is támadt. Igaz, ez nem csak erre a kerületre jellemző, de számos esetben előfordul, hogy a felújított homlokzat ellenére a kínai piacok hangulatát idéző, provinciális ízlésről tanúskodó, értelmezhetetlen tipográfiával operáló, buherált üzletportállal semmi sem történik. Terézvárosban szerencsére elkezdődött valami – lehet utánuk csinálni!
Fotó: Juhász Norbert – WLB
Nem állt le a rangos ingatlanszakmai elismeréseket is begyűjtő ferencvárosi városmegújítási program sem, többek között a Balázs Béla utcában és a Thaly Kálmán utcában készültek el a rekonstrukcióval.
Kultúra
Ferencvárosnál maradva, óriási sikere volt a József Attila Emlékhelyet bemutató cikkünknek. A Gát utcai épület kívül-belül megújult, az udvart parkosították, az épületben pedig kis alapterületű, de annál érdekesebb, interaktív tárlat nyílt a költő életéről.
József Attila Emlékhely Cím: 1095 Budapest, Gát utca 3.
Fotó: Balkányi László – WLB
Megkapta a hivatalos múzeumi státuszt a Fradi Múzeum is, amelyet még akkor is megéri megnézni, ha valakit csak kicsit érdekel a foci. Klasszis játékosok mezei, edzőlegendák naplói, Albert Flórián aranylabdája, a régi pálya falelátójának korhű mása és még sok egyéb tárgyi emlék látható az 1899-ben alapított klub új helyet kapott múzeumában. A történészek által profin összerakott kiállítás nemcsak focirajongóknak jelent élményt, a város múltjáról is megtudhatunk pár érdekességet.
Megújult idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem 19. századi könyvtárépületének belső tere is. A Ferenciek tere 6. szám alatt található, 1876-ban elkészült eklektikus Egyetemi Könyvtár Skalnitzky Antal és ifjabb Koch Henrik tervei szerint épült föl. A kétemeletes, belső udvaros épület jellegzetes része a saroktorony és a fölötte elhelyezkedő színes kupola. Az emeleten találjuk a több mint kétszáz négyzetméter alapterületű olvasótermet, melynek falain és mennyezetén Lotz Károly – nőalakok képében tudományokat és művészeteket – szimbolizáló freskói láthatóak. A klasszikus, karzatos teremkönyvtár a fölötte található kettős üvegtetőn keresztül természetes megvilágítást kap.
Érdekes kiállítási helyszín is vizsgázott idén: a részben felújított és új funkciót kapott Honvéd Főparancsnokság épületében nagy sikerrel fut a Csontváry-kiállítás. A „must see”-tárlatot a hírek szerint január végéig láthatjuk itt, míg a Várkert Bazárban helyet kapott, minden érzékszervre ható első világháborús tárlatot még sokáig megnézhetjük.
Idén több művészmozi is megmenekült vagy újraindult, aminek azért örülünk, mert ezek az intézmények egy város kulturális életében nélkülözhetetlenek.
Fotó: Kőrösi Tamás – WLB
A sport szentélyei + szabadidő
A következő évek egyik legmenőbb helye lehet az idén felújított Hullám Csónakházak. A pesterzsébeti Duna-part szinte még felfedezetlen, pedig az itteni Duna-ág elképesztő adottságokkal rendelkezik. A BLOKK Építész Műhely tervei alapján az egyik eredeti állapotában megmaradt, faszerkezetű csónakház, a fogadóépület és a parti büfé készült el a TÉR_KÖZ segítségével, de a következő ütemben a védettség alá eső együttes többi része is újjászületik.
Fotó: Danyi Balázs – építészfórum
A Szilas-patak környezete – az előző és a következő helyszínhez hasonlóan – a remek TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázat révén újulhatott meg. Több mint öt kilométer jó burkolatú, új kerékpárút a gáton, fatelepítések, többfunkciós sportparkok, játszótér. Az itt élők birtokba vették a területet, a távolabb lakó budapestieknek pedig a Naplás-tó miatt önmagában is megér egy kiruccanást. Amúgy a tó olyan nevezetességekről is ismert, mint a mocsári teknős, amely az egyetlen Magyarországon őshonos teknősfaj.
Fotó: www.mozgasvilag.hu
A Mogyoródi úti sportpálya a közösségi célú területfejlesztés szép példája Zuglóban. Az ingyenes, tömegsportra alkalmas helyszín futókörrel, street workout lehetőséggel, pétanque-, mountain bike-, kosár- és gördeszkapályával várja a látogatókat a Rákos-patak mentén. Jövőre műfüves focipálya és mászófal épül, valamint világítást, zárható öltözőket, klubszobákat és büfét is kap a sportpálya.
Fotó: Danyi Balázs – építészfórum
A 2014-ben épült Groupama Aréna idén több meccsen is vizsgázott, valamint megkapta az ingatlanfejlesztési szakma egyik legrangosabb elismerését, a FIABCI-díjat.
Mint arról elsőként beszámoltunk, új futókör létesült a Feneketlen-tó mentén, így a belvároshoz és a Műegyetemhez közel nyílt egy új, mindenki által elérhető és ingyenes sportolási lehetőség.
A városi közlekedés egyfelől egy szükséges rossz. Valljuk be: eljutni ‘A’ pontból ‘B’-be a legtöbb esetben elég unalmas dolog. Ettől függetlenül az életünk része, szóval minden egyes fejlesztés hozzájárulhat ahhoz, hogy tízezrek élete váljon könnyebbé nap mint nap. Az idén elkészült fonódó villamos révén a korábbi 17-es vonal egyesül a 19-es, a 41-es és a 61-es vonalakkal, így észak-déli irányban egész Budát átszelő vonalak jönnek létre.
Óbudáról átszállásmentes, kötött pályás kapcsolat épül a Batthyány tér, a Széll Kálmán tér, a BAH-csomópont, a Móricz Zsigmond körtér, Albertfalva, valamint Kelenföld felé. Összesen 14 980 méter sín, 22 darab akadálymentes peron, 252 db tartóoszlop, 17 500 m2 új betonfelület, 20 600 m2 új térkőburkolat, így készült el a beruházás Széll Kálmán téri és Bem rakparti ágán – tegyük hozzá, határidőre. 82 darab fát, 68 padot és 115 új szemetest helyeztek ki. Szintén ehhez a beruházáshoz kapcsolódott az egyik legforgalmasabb budapesti bicikliút fejlesztése: a jövőre felgyorsuló budai bringaútépítések első elemeként ahol lehet, több helyet és jobb megoldásokat kaptak a dunai úton kerekezők.
Fotó: Juhász Norbert – WLB
Az 1-es villamos fejlesztése a Rákóczi híd megépítése óta váratott magára. A vonal meghosszabbításával Dél-Buda egy fontos közlekedési kapcsolatot kapott, így az itt élők sokkal könnyebben eljuthatnak munkába, Fradi-meccsre, és a Müpa koncertjeire.
Fotó: BKK
A BKK több mint 300 új típusú automatát helyezett ki, ami esetleg jegyet is ad. Korábban nagyon körülményes volt, hogy órákig kellett keresgélni, ha jegyet akartunk venni, a régi automatákból aprót halászó szakmenedzserek pedig külföldre vitték rossz hírünket. Ennek úgy néz ki, vége – a BKK közleménye szerint pedig a jegyeladásokból származó bevétel jelentősen megugrott.
Fotó: BKK
A vicces nevű FUTÁR egy remekül működő, komplex utastájékoztatási rendszer, az alkalmazással kiegészítve pedig az egyik leghasznosabb segítség a közlekedésben.
Fotó: BKK
Piacok és vásárcsarnokok
Korábban beszámoltunk már a Klauzál téri vásárcsarnok megújulásáról. A századforduló idején épült, műemlék jellegű épületben élelmiszerbolt, pékség, termelői tejes, kávézó, halas és őstermelők is helyet kaptak. Kívülről a legszembetűnőbb változás a tető teljes megújulása, valamint a homlokzat nagyobb részét adó téglafal megtisztulása. A csarnokba belépve az első benyomásunk az, hogy a tér világos és rendezett.
Egyre inkább megtelik élettel a Hold utcai vásárcsarnok is, ahol rántott hústól a pho-levesig, olasz sajttól a tengeri halig szinte bármit kapni. Kicsit hiányoljuk a több ülőhelyet és az esti programokat, de abban biztosak vagyunk, hogy fogunk még hallani a piacról. A Rákóczi téri csarnok ugyan még nem épült újjá, de az előtte lévő tér és a környező utcák – nyilván az új metrónak köszönhetően – egyre rendezettebbek.
Még nem írtunk a budafoki Szomszédok Piaca megújulásáról. A félig nyitott, félig fedett épület kifejezetten visszafogott és kulturált lett, minden piacnak így kellene kinézni. Az épület előtti terület homokszínű térkövet kapott és új fákat is találunk itt.
Fotó: Danyi Balázs – építészfórum
Mi minden épült még idén?
A sort sokáig lehetne folytatni, de mindent még csak fölsorolni is nehéz lenne. Nem is szeretnénk. Viszont említsük meg a városi élet olyan műhelyeit, eseményeit vagy kezdeményezéseit, amelyek már évek óta tesznek érte, hogy ez a város jobb hely legyen. Idén ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a – Bartók Béla útra átköltözött – KÉK – Kortárs Építészeti Központ. Tovább folytatja működését a Valyo, nekik köszönhetően idén is szaunázhatunk a Duna-parton. Tavasszal újra megnyílnak az üres üzletek a Nyitva Fesztiválon, a Budapest100-on pedig a 120 éves Nagykörutat ünnepelhetjük. Egyre többen dolgoznak olyan vagány munkahelyeken, mint ez a Károly körút 9. alatt található iroda. A XIII. kerületben felépült az ország legnagyobb passzívháza is – mondanunk sem kell, hogy ha csak ilyen épületek állnának, sokkal tisztább lenne a városi levegő. Rendületlenül szállít a Neked Terem, a Mi készül a városban? honlapján pedig a városi mesterek után kutathatunk. A srácok tovább festik a tűzfalakat, a Hello Wood jobbnál jobb faépítményeket hoz a városba és bármikor beülhetünk a Margitutcakilencbe. Hát ettől szeretjük Budapestet. Lehet még rajta mit javítani, az épületeket száz évig lehetne még felújítgatni, de ez a miénk – és ha dolgozunk rajta, egyre jobb hely lesz.
Föld alatt és föld felett is megkezdték a Nyugati tér átalakítását május közepén. Százhúsz napig nem használhatjuk az aluljáró Skálába vezető szakaszát, illetve máshol áll meg a 9-es busz. Az apró kellemetlenségekért cserébe ősszel európai fővároshoz méltó környezetben találkozhatunk ismét az óra alatt.
A Nyugati pályaudvar a világháború előtt a Berlin térre nézett, a Skála helyén pedig a Magyar–Német Bank Rt. magasodott. Egészen Budapest bombázásáig, azt ugyanis csupán a palota földszintje vészelte át. Megmaradt részében várta vendégeit az Ilkovics büfé, a megannyi változás közepette 1932 óta azonos üzletvezetővel, Sinkovits Jenővel, Sinkovits Imre és Sinkó László édesapjával. A vendéglőt 1949-ben elérte az államosítás réme, utána vált az ellenzéki gondolkodásúak találkozóhelyévé. Nem volt véletlen hát a folytonos rendőrségi molesztálás. De akkorra már a „Marx téri népbüfé” felirat állt a cégéren.
A tér Marx nevét viselte 1961-es átépítésekor és akkor is, amikor a felüljárót emelték 19 évvel később, amelynek a két vége nem ért össze. Utóbb kiderült, politikai nógatás miatt nem várták meg, amíg megköt az elemeket rögzítő ragasztó, ezért mozdult el az úttest. Miközben az emlékezetes malőr történt a magasban, a mélyben átadták a hármas metró újabb szakaszát. Mai formáját a tér a Skála Metró építésekor, 1984-ben nyerte el. Nevét a rendszerváltást követően kapta, pavilonjait pedig 2006-ban. Ezeket nem nézve a tér mit sem változott három évtized alatt, leszámítva, hogy mind lepusztultabb, mind rossz hírűbb lett. Tervek ugyan készültek, miként kellene modernizálni a főváros egyik legforgalmasabb közterét, de valósággá egyik sem vált.
A Terézvárosi Önkormányzat 2013 óta elszántan igyekszik élhető hellyé alakítani a Nyugati teret. Ahogy a háborúhoz, az építkezéshez is pénz kell, amelynek hiánya miatt a szándékot nem követhette tett, mígnem a kerület nyert a TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázaton.
Az önkormányzat elképzelése kezdetektől a tér XXI. századi megújítása volt, amely magában foglalja a térburkolatot, az utcabútorokat, a lámpaoszlopokat, s a most még egyáltalán nem létező zöldfelületeket. Egy közösségi tér látványa lebegett a városrész vezetőinek szeme előtt.
A többek között a Belváros „új főutcáját” jegyző Város-Teampannon koncepciótervét az építési terület közepén állították fel, bárki megszemlélheti. A tervnek megfelelően a jelenlegi háromszintes osztást kettőre csökkentik, ezáltal megnövelve a tér járófelületét. A le-, illetve felfelé vivő lépcsősor mellett, hasonlóan az Erzsébet téri Akváriumhoz, magasabb fokok is épülnek, amelyekre le lehet ülni.
Szeptemberben látványosan megkezdődött a munka: elbontották a régóta kihasználatlanul csúfoskodó gyalogos összekötőt, amely a Skála emeleti terasza és a felüljáró közt ívelt. Ezt követően felszámolták a lépcső mellé települt zegzugos butiksort. Ami marad, az a népszerű találkozási pontként szolgáló óra és a szökőkút. Az az együttes, amely 2011-ig dacolt a múló idővel, míg végre negyvenévnyi szakadatlan működés után felújították.
„Terézváros kapujának hívjuk a teret, azt a teret, amelyet a fővárosban mindenki ismer, sőt a vasúton vidékről érkezők, leszállva a vonatról, itt találkoznak először Budapesttel. Mi tagadás, meglehetősen méltatlan látvány fogadja őket” – mondja Papp László, Terézváros alpolgármestere.
A főváros 2013-ban írta ki a TÉR_ KÖZ pályázatot. Ez végre lehetőséget kínált a Terézvárosi Önkormányzatnak, hogy felújíthassa a Nyugati teret. Az 580 millió forintos pályázatra, amelynek a 20 százalékát önrész tette ki, a kiíró 295 és fél milliót ítélt meg.
„A műszaki tartalmakat nem szerettük volna érdemben csökkenteni, ezért az önkormányzat megemelte az önrész összegét, így a beruházás teljes értéke 509 millió forint lett” – magyarázza az alpolgármester. A városvezetés tavaly decemberben írta ki a közbeszerzési eljárást. A győztes cég a munkaterület átvételétől, vagyis május 11-től számítva 120 nap leteltével adja át a megújult Nyugati teret. A fővárossal kötött támogatási szerződés szerint a projekt lezárásának, a pénzügyi elszámolásnak a határideje december 31.
Százhúsz napig minden arra járó kénytelen lesz elviselni a munkálatokat kísérő kisebb közlekedési nehézségeket, amelyek eleinte kényszerűen egybeesnek a 4-es, 6-os villamospálya felújításával. Ez elkerülhetetlen volt, ugyanis a decemberben kiírt közbeszerzési eljárás eredményét április 13-án hirdették ki, ezt követte a kötelezően előírt 10 nap moratórium – ameddig a pályázat megtámadható –, végül a szerződéskötés.
„Ennek időpontját, amennyire lehetett, kitoltuk, hogy minél kevesebb ideig tartson a párhuzamosság a villamossínek és a tér felújítása között. A kivitelezői szerződés megkötésére a törvény szerinti legkésőbbi időpont az eredményhirdetéstől számított harmincadik nap, ezért kezdődtek a munkák május 11-én” – mondja a kerület alpolgármestere.
Az önkormányzat a tér megújítása miatt mindössze a pályaudvarral szemközti buszmegállót költöztette odébb. Így a 9-es buszra a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkánál, az éjszakai járatra a Podmaniczky utca sarka előtt lehet felszállni. Egyéb módon a beruházás nem érinti a közúti közlekedést.
Matus István főépítész úgy látja: a Nyugati tér felújításának az adja meg igazán az értelmét, ha a környező épületek renoválásával együtt, a felszíni és az aluljárószinten egyszerre zajlik.
Budapest Főváros Önkormányzata által 2013-ban elindított TÉR_KÖZ pályázat 2016-ban újra indul!
Május 19-én egy Programindító Fórumra hívták az érdeklődőket a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. által működtetett Budapest Projekt Galériába a szervezők. A szakmai rendezvényen a sikeres 2013-as TÉR_KÖZ projektek mellett bemutatkoztak már megvalósult, példaértékű innovatív városi fejlesztések is.
A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján 2016-tól újabb 3,5 milliárd forintnyi fővárosi forrás – és ennek következtében további legalább 1,5 milliárd kerületi önrész – felhasználására nyílik lehetőség a TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázat keretében a város közösségi tereinek megújítására. A 2013-ban elindított és 2016. május 11-től újra meghirdetett TÉR_KÖZ pályázatra a kerületi önkormányzatok nyújthatnak be meglévő, elhanyagolt vagy alulhasznosított terekre tervezett rehabilitációs projekteket. A pályázat meghirdetését követően a szervezők Programindító Fórumot rendeztek.
A TÉR_KÖZ 2016 Fórumon azok az önkormányzatok, illetve szakmai és civil vállalkozások képviselői mutatkozhattak be, akik összefogásban a városi közösség életét jobbá, könnyebbé, élhetőbbé tevő projekteket terveztek és valósítottak meg. Az eseményt Szalay-Bobrovniczky Alexandra és dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek, valamint Mártonffy Miklós Budapest főépítésze nyitották meg.
A fórumon bemutatkoztak a 2013-as TÉR_KÖZ pályázat komplex projektjei, megtudhattuk többek között, hogy a VIII. kerületi Palotanegyedben társasházak, belső udvarok és közterületek újultak meg; a XVI. kerületi Szilas-patak mentén csapadékvíztározó, kerékpárút és ügyességi pályák valósultak meg a kapcsolódó civil szervezetek segítségével; a XXII. kerületben megépült a Szomszédok Piaca és egy hatalmas közösségi tér. (Ezekről, illetve más projektekről itt lehet bővebben olvasni.)
A kisebb és nagyobb TÉR_KÖZ projektek mellett olyan programokról és önkormányzati kezdeményezésekről is lehetett hallani, amelyek hatékonyan és sikeresen működnek. Ilyen pl. a II. kerületben tevékenykedő Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület (FÜGE) Jurányi produkciós közösségi inkubátorháza, amely kulturális, művészeti, azon belül színházi és összművészeti projektek megvalósításával foglalkozik egy kiüresedett önkormányzati iskolaépületben; vagy pl. a III. kerületi Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft., amelynek legfontosabb profilja a közösségi tervezés. Bemutatkoztak tervezők és pop-up vállalkozások is, akik szívesen becsatlakoznának a 2016. évi TÉR_KÖZ pályázat kerületi projektjeibe. A Fórum szervezőinek nem titkolt szándéka, hogy a bemutatott projektek, programok, szakemberek valamilyen módon részt vehessenek a pályázatban, és ezáltal segítsék azt, hogy nívós, társadalmilag megalapozott beruházások jöhessenek létre.
A TÉR_KÖZ pályázat fő célja, hogy Budapest utcái, terei és parkjai egyfajta közösségi helyként is működjenek. A parkok, sétányok, közterek újragondolása, építészeti fejlesztése mind új lehetőség a közösségi élet alakításában. A 21. századi ember életmódjában, városhasználati szokásaiban gyorsan mennek végbe olyan változások, amelyekre a bennünket körülvevő épített és tárgyi környezet csak sokkal lassabban tud reagálni. Szükség van ezért olyan újszerű megoldásokra a városi környezetünkben, amelyek a megjelenő igényekre rugalmasan képesek válaszolni. Ezeknek a szempontoknak megfelelően lettek meghatározva a pályázati kiírás főbb elvárásai: közösségi funkciók bővítése, több zöld felület megteremtése, fenntarthatóság, komplexitás, partnerség, innováció.
A TÉR_KÖZ pályázat lehetőséget nyújt a civilek, az önkormányzatok, a politikusok és a gazdasági szféra számára is, hogy együttműködhessenek, illetve hogy meglássák az összefogásban és a közös tervezésben, alkotásban rejlő erőt.
A TÉR_KÖZ az elmúlt 3 év alatt igazi sikertörténet lett. A sikerhez azonban kellett, hogy a fővárosi kerületek maximálisan támogassanak egy újabb TÉR_KÖZ pályázatot, és a Fővárosi Önkormányzat lehetőséget és forrást biztosítson az elindult pályázati keretrendszer folytatására.
A pályázat kommunikációját a Főváros városarculati cége segíti. A BVA feladata, hogy betöltse a közvetítői szerepet a budapestiek és az önkormányzat között.
TÉR_KÖZ Kossuth tér megújítása. A TÉR_KÖZ fővárosi városrehabilitációs pályázaton 2013. szeptemberében támogatást nyert a Kossuth tér megújításának koncepciója.
A mai Kossuth tér az – 1910-ben még piac területnek szánt – területen az 1929februárjában a község akkori vezetősége által meghirdetett tervpályázaton nyertes Rerrich Béla műépítész tervei alapján került kialakításra. A teret északi és nyugati irányból főként központi/intézményi funkcióval bíró épületek határolják közvetlenül és közvetve. Így az Új Tündérkert Étterem Nosztalgia Kávéház és Cukrászda, Sztehlo Gábor Gimnázium, Evangélikus és Református templomok, a Thököly út mentén a Zsebők Zoltán Szakrendelő, Szabó Ervin Könyvtár, Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Sportcsarnok. Déli irányból a Kerület egyik ütőerét jelentő Üllői út a park határoló egysége.
A tér jelenleg ünnepi rendezvények helyszínéül, az iskolába menő vagy hazatartó fiatalok találkozó-, a környéken lakó kismamák sétáló helyéül, lakosok pihenőkertjéül is szolgál, de időnként láthatunk a futásnak, biciklizésnek hódoló embereket is áthaladni a parkon.
Jelen állapotában a Kossuth tér – a (155 422) hrsz-ú ingatlan – környezetétől négy utca által elválasztott közterület. A cél, hogy a tér szigetszerű léte megszűnjön és egy élő, használható térkapcsolatokkal rendelkező, XXI. századi követelményeknek megfelelő városi park jöjjön létre. A megújuló tér a szomszédos intézményekhez és azok életéhez (iskola és egyházi intézmények) kapcsolódjon.
A tér fejlesztésére 2011-ben kiírt országos szabadtér-építészeti ötletpályázaton nyertes terv alapján került kidolgozásra a fővárosi TÉR_KÖZ pályázatra beadott koncepció. A lakosságtól és a helyi intézményektől begyűjtött véleményeknek megfelelően mára a terv többször átdolgozásra került. A tervezők által készített koncepciót a helyi származású grafikusművész, Kondor Béla grafikája ihlette, a tér egyedi berendezésében visszaköszönnek a Kondor-grafika ihlette elemek.
A projekt keretében első ütemben a park Üllői út felöli része – a hősi emlékmű és környezete – újul meg. A „járhatatlan” gyöngykavics burkolat helyett a sétautak szilárd burkolatot kapnak, a többszintű növényállomány megújul, a park szabadterei – a hely szellemét megőrizve – minőségi megújuláson mennek át. A park északi oldalán az intézmények előtti teresedések rendeződnek. A parkban automata öntözőhálózat kerül kialakításra és a parkhoz tartozó funkciókat kiszolgáló pavilonépület kerül elhelyezésre. Az épületben nyilvános illemhely, a szabadtéri eseményekhez, színpadhoz kapcsolódó raktárhelyiség, egy kávézó és egy közösségi galériahelyiség kerül elhelyezésre. A közösségi galériát a környékbeli iskolák, gimnázium diákjai alkotásaik bemutatására közösségi térként használhatják.
A projekt keretében közösségfejlesztő programok, lakossági bevonással megvalósuló fa-bútor workshop, iskolák által művelt közösségi fűszerkert kerül megvalósításra. A megújítás folyamatát rendezvények kísérik 2014. őszétől 2015. tavaszáig.
Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdetett 2013-ban a főváros közösségi tereinek fejlesztésére: közterületek komplex megújítására és közösségi célú városrehabilitációs programok megvalósítására. Pályázatot az egyes kerületi önkormányzatok nyújthattak be, projektgazdaként együttműködve a helyi magánszférával és civil szervezetekkel.
A támogatás alapvető célja a város közösségi tereinek megújítása, amelyek keretében
a városképi látvány, a fenntartható használat által felértékelődik a közösségi tér, ami így a környék társadalmi folyamataira is pozitív hatást gyakorol;
a közterületeken új gazdasági és közösségi funkciók jelennek meg helyi kezdeményezés alapján;
innovatív, energiahatékony, környezettudatos és gazdaságilag fenntartható közösségi terek jönnek létre;
a megvalósuló program a helyi társadalmi kohéziót erősíti;
az alulhasznosított területek, foghíjak, üres ingatlanok átmeneti hasznosítása által új közösségi terekkel bővül a városrész.
A Tér_Köz pályázat díjazottai között
A kerületi önkormányzatok 61 pályázatot nyújtottak be a Tér_Köz elnevezésű pályázatra 16 milliárd 697 millió forint értékben. A kiírás szerint a főváros 5,1 milliárd forintot használhat fel támogatásra, így a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében összesen 29 kerületi projekt kap támogatást.
A Tér_Köz pályázat támogatott projektje között van a XVIII. kerületi Önkormányzat és a Lakatos úti 2. sz. Lakásszövetkezet által készített “Lakatos lakótelep közösségi célú város rehabilitációs programja”.
A nyertes pályaművet Vágvölgyi Erika (okl. táj-, és kertépítészmérnök, kertészmérnök) tervezte.
A pályázat előtt a tervek 2013. július 26-án, míg végül a nyertes pályamű 2014. január 22-án lakossági fórumon került ismertetésre.
A Tér_Köz pályázat kivitelezési munkálataiban, illetve a közösségi kert üzemeltetésében már a megalakult Agora Lokálpatrióta Egyesület vesz részt.
Lakatos lakótelep közösségi célú városrehabilitációs programja
Projekt leírása
A terv a pestszentlőrinci Lakatos lakótelep kihasználatlan zöld területeit fogalmazza újra, olyan közösségi tereket létrehozva, melyek a lakótelepen élők társas szabadidő eltöltési lehetőségeit szélesítik. Az 1963-ban épített minta-lakótelep 4 emeletes panelházakból áll. Az egykori játszóterekből, ágyásokból és sétányokból mára csak cserjefoltok maradtak fenn, és a hajdan szépen ápolt környezet az idő múltával elhanyagolódott, kihasználatlanná vált. Növekvő generációs ellentétek, fellazult társadalmi kapcsolatok jellemzik az elmúlt időket.
Projektelemek
63-as emlékpark: korhű köztéri bútorokkal és rendezvényekkel a 60-as évek hangulatának megidézése
Központi Agóra: ágyás, dekoratív növénydézsák, többfunkciós bútorok elhelyezése, tancélú növénykiültetés (őshonos és külhoni fajokkal)
Közösségi kert: az egykori kézilabda pálya helyén körbekerített kert, egyedi kiemelt ágyásokkal, pihenőhelyekkel, komposztáló részleggel, barkács sarokkal és a díszes közös fűszerkerttel.
Szakmai értékelés
Az egykor mintaprojektnek számító, 2013-ban 50 éves lakótelep közterületi megújításának aktualitását adja az évforduló. A ma is aktív lakóközösség nagy része az idősebb generációhoz tartozik, az ő igényeiknek megfelelően alakították ki a pályázati program elemeit. A helyzethez jól illeszkedő, egyedi kezdeményezés a hatvanas évek világát visszaidéző ’63-as emlékpark létrehozása. A közösségi kertek lakótelepi környezetben való létrehozása megalapozott fejlesztési koncepció, melyre napjainkban egyre erősödő társadalmi igény mutatkozik. A projekt összességében jól tükrözi a közösségi célú városrehabilitációs pályázati programok esetében megfogalmazott célt, melynek lényege a kis költségvetésű beavatkozások által nagy társadalmi hatást generáló projektek megvalósítása. Javasolt, hogy a kültéri elemek mellett beltéri közösségi funkciók befogadására alkalmas terek is létrejöjjenek, az épületek kihasználatlan földszinti helyiségeinek bevonásával.
Projekt összköltség: 20,000 millió Ft
Elnyert támogatás: 15,760 millió Ft
(A projekt megvalósításához az önrészt az önkormányzat biztosítja.)
2017. április 8-án 16:30-kor a KÖZ/TÉR HÓNAP rendezvénysorozat keretében a budapesti TÉR_KÖZ pályázati rendszer tablóit állítják ki Budaörsön.
Ez egy olyan fővárosi támogatási-pályázati rendszer, ahol az induló projektek társadalmi támogatottsága különös hangsúllyal bír, így a pályázat célja szerint nem az önkormányzati presztízsberuházások, hanem az alulról kezdeményezett, a városhasználói szándékokból táplálkozó fejlesztések kapnak támogatást.
A pályázat eredményeiről és tapasztalatairól a tablók mellett Mártonffy Miklós, Budapest főépítésze és Deák Krisztina Erzsébet, a Városmegújító Csoport vezetője mesél majd.
