Falu, Város, Régió – 2016/2.

 Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
http://regionalispolitika.kormany.hu/download/e/00/e1000/Vegso_FVR%202016_2%20WEB%20pair.pdf

2016. 09. 26. – Ferencváros

2016. – szomszedokpiaca.hu

A XXII. kerületi Önkormányzat régóta tervezte elöregedett piacának megújítását, és olyan terek kialakítását, mely alkalmas közösségi funkciók betöltésére. Kertész András tervei alapján építették meg Budafok új, modern piacát, melyben üzlethelyiségek is helyet kaptak; a régi, elbontott épület helyén pedig új városi főteret alakítanak ki.

Budafok-Belváros új piac létesítése és közterület rehabilitációs programja a Játék utca térségében

A piacterek kitüntetett szerepe, közösségformáló, identitásteremtő ereje jól ismert tény. Egy piac korántsem csupán kereskedelmi, hanem társadalmi, szociológiai, sőt urbanisztikai szempontból is fontos egy város számára. A XXII. kerületi Önkormányzat már hosszú évek óta tervezte egy, a régihez közeli, új építésű, a városképhez illeszkedő piac és egy hozzá kapcsolódó közösségi tér kialakítását. A Tér_Köz pályázaton támogatást nyert Szomszédok Piacát és a vele szemben kialakított teret nemrégiben vehették birtokba a helyiek ismét, hogy élettel töltsék meg ezt a városrészt.

A környék

Budafok hagyományosan családi házas beépítésű település volt, ám a hetvenes évek lakótelep-építési hullámát követően a belváros sűrűn lakottá, zsúfolttá vált, s idővel hatalmas átmenő forgalom is terhelte. A helyzetet még tovább rontotta, hogy megszűnt a Dunával való közvetlen kapcsolat, idővel a közút és a vasút egyaránt elválasztotta tőle. A városközpont kevés zöldterülettel, nagy számú üzlettel és egy elöregedett piaccal rendelkezett. Hiányoztak azok a pihenést és kikapcsolódást szolgáló terek, amelyek közösségi funkciókat tölthetnek be, találkozási pontként szolgálhatnak a környék lakosai számára, s alkalmanként nyilvános események, programok lebonyolítására is alkalmasak. A beruházást a helyi gazdaság erősítése is indokolta, hiszen a környékbeli bevásárlóközpontok szívóereje miatt a helyi bolthálózat is sorvadásnak, leromlásnak indult.

A Tér_Köz pályázat

A beadott projektterv két elemből állt. Ezek egyike a régi, korszerűtlen, városképbe nem illeszkedő piac teljes megújítása volt, a régi piaccal szemközti önkormányzati tulajdonú, régi épületek bontásával előkészített területen, míg a másik projekt elem a régi piac helyén egy új városi főtér kialakítása. Az új, jelen kor igényeinek is megfelelő korszerű budafoki piac nagyságrendjét tekintve gyakorlatilag a régi piaccal egyenértékű lett, természetesen a rendelkezésre álló terület beépítési paramétereit és előírásait betartva.  A projektterv szerint a piac és tér közötti utcaszakaszt sétálóutcává alakítják, mely későbbi döntés függvényében akár csillapított forgalom átvezetésére is alkalmas lehet. Voltaképpen egy új és vonzó városközpont kialakítása volt a fő cél.

A beruházás a Játék utca két oldalán valósult meg. Ez a kerületrész esik legközelebb Budapest központjához, a tömegközlekedése kiváló, a közelben sok helyi buszjárat megállója és villamosvégállomás is található, sőt a vasútállomás is alig egy kőhajításnyira fekszik. A régi, 41 pavilonból álló piac küllemében elavult volt, de vásárlóköre nem csupán budafokiakból állt, a XI. kerület déli részéből is sokan látogatták.

Az új, a „Budafoki Szomszédok Piaca” névre keresztelt kereskedelmi létesítmény és a vele szemben lévő tér Kertész András tervei alapján valósult meg. Az európai mércével is korszerű épület alapvetően őrzi a piac hagyományait, de jelentősen javítja az itt elhelyezett 25-30 üzlethelyiség, illetve a vevők kiszolgálásának színvonalát.

Az eltérő magasságú, egymás mellé sorolt kubusokból álló épületet egyszerű tömegek és érthető felépítés jellemzi. Az acélvázas tetőszerkezet eltérő síkjainak magassági játéka biztosítja az ilyen típusú épületeknél kiemelten fontos átszellőzést, ugyanakkor megfelelő árnyékot nyújt az áruk és a vásárlók számára, így az építmény alatt az időjárás körülményeitől függetlenül, védetten lehet vásárolni. A végeredmény egy klimatikusan kedvező, alacsony energiafelhasználással működő piac. A tetőrendszer alá egy „ház a házban” elv szerint elhelyezhető, előre megtervezett  könnyűszerkezetes pavilon üzletrendszer került. A bérlők a négy változatban elérhető kapszulák közül választhattak ki a számukra legjobban megfelelőt, amelyek között saját vizes blokkal, öltözővel, raktárhelyiséggel ellátottak is szerepeltek. Az utólagosan felállított zárt üzletek egy belső átriumot fognak közre, amely egyben az őstermelők árusító helye is.

A piac épületében integráltan valósítható meg az árufeltöltés, helyet kapnak a piacfelügyelet irodái, az előírásoknak megfelelő hulladéktárolók, a gépészeti helyiségek és a nyilvános mosdók is.

A piac mellett egy 74 férőhelyes felszíni parkolót is kialakítottak, így jelentősen javultak a piac és általában a belváros parkolási lehetőségei is. A parkoló kapacitása idővel bővíthető, hiszen a jelenlegi parkoló terület egy része akár kétszintesre is fejleszthető. A tér egésze akadálymentes, így a fogyatékossággal élők által is könnyen bejárható. A Játék utca érintett szakasza a piac nyitvatartási ideje alatt mozgatható pollerekkel lezárható, de zárás után akár meg is nyitható a forgalom számára, és szükség esetén „csendesített” módon engedélyezhető az áthaladás. A projekthez természetesen szoft elemek is tartoznak, melyek egy részét az Önkormányzat valósítja meg, míg az e célra szolgáló fennmaradó forrásokat a helyi civilek pályázhatják meg projekthez kapcsolódó kulturális és gasztrórendezvények, szabadtéri kiállítások, ismeretterjesztő programok megvalósítására.

A projekt várható eredményei

A fejlesztés hatására várhatóan megélénkül a piac manapság is jelentős forgalma, illetve új lendületet kapnak a környék kereskedelmi és vendéglátó egységei. A magasabb színvonalon, igényesen kialakított új infrastruktúrának köszönhetően magasabb standardok mentén fogalmazódik újra a kerületközpont kereskedelmi kínálata. Ez közvetve hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez, a környékbeli ingatlanok értéknövekedéséhez, egy élhetőbb kerületközpont kialakulásához, és a lakosság elégedettségének növekedéséhez. Egyszerre van szó tehát funkcióbővítő (a közösségi téren kialakítandó közösségi funkciók) és funkcióerősítő (a hagyományos kereskedelmi funkció erősítése) beruházásról, melynek célja élővé és élhetővé tenni a kerület központját. A projekt további erőssége, hogy a fővárosi önkormányzat, a civil szervezetek és a piac bérlőinek együttműködésén alapszik.

forrás: http://epiteszforum.hu/

Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
http://szomszedokpiaca.hu/tortenet/

2016. 05. 27. –  epiteszforum.hu

A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján 2016-tól újabb 3,5 milliárd forintnyi fővárosi forrás – és ennek következtében további legalább 1,5 milliárd kerületi önrész – felhasználására nyílik lehetőség a TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázat keretében a város közösségi tereinek megújítására. A 2013-ban elindított és 2016. május 11-től újra meghirdetett TÉR_KÖZ pályázatra a kerületi önkormányzatok nyújthatnak be meglévő, elhanyagolt vagy alulhasznosított terekre tervezett rehabilitációs projekteket. A pályázat meghirdetését követően a szervezők Programindító Fórumot rendeztek.

A TÉR_KÖZ 2016 Fórumon azok az önkormányzatok, illetve szakmai és civil vállalkozások képviselői mutatkozhattak be, akik összefogásban a városi közösség életét jobbá, könnyebbé, élhetőbbé tevő projekteket terveztek és valósítottak meg. Az eseményt Szalay-Bobrovniczky Alexandra és dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek, valamint Mártonffy Miklós Budapest főépítésze nyitották meg.

A fórumon bemutatkoztak a 2013-as TÉR_KÖZ pályázat komplex projektjei, megtudhattuk többek között, hogy a VIII. kerületi Palotanegyedben társasházak, belső udvarok és közterületek újultak meg; a XVI. kerületi Szilas-patak mentén csapadékvíztározó, kerékpárút és ügyességi pályák valósultak meg a kapcsolódó civil szervezetek segítségével; a XXII. kerületben megépült a Szomszédok Piaca és egy hatalmas közösségi tér. (Ezekről, illetve más projektekről itt lehet bővebben olvasni.)

A kisebb és nagyobb TÉR_KÖZ projektek mellett olyan programokról és önkormányzati kezdeményezésekről is lehetett hallani, amelyek hatékonyan és sikeresen működnek. Ilyen pl. a II. kerületben tevékenykedő Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület (FÜGE) Jurányi produkciós közösségi inkubátorháza, amely kulturális, művészeti, azon belül színházi és összművészeti projektek megvalósításával foglalkozik egy kiüresedett önkormányzati iskolaépületben; vagy pl. a III. kerületi Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft., amelynek legfontosabb profilja a közösségi tervezés.

Bemutatkoztak tervezők és pop-up vállalkozások is, akik szívesen becsatlakoznának a 2016. évi TÉR_KÖZ pályázat kerületi projektjeibe. A Fórum szervezőinek nem titkolt szándéka, hogy a bemutatott projektek, programok, szakemberek valamilyen módon részt vehessenek a pályázatban, és ezáltal segítsék azt, hogy nívós, társadalmilag megalapozott beruházások jöhessenek létre.

A TÉR_KÖZ pályázat fő célja, hogy Budapest utcái, terei és parkjai egyfajta közösségi helyként is működjenek. A parkok, sétányok, közterek újragondolása, építészeti fejlesztése mind új lehetőség a közösségi élet alakításában. A 21. századi ember életmódjában, városhasználati szokásaiban gyorsan mennek végbe olyan változások, amelyekre a bennünket körülvevő épített és tárgyi környezet csak sokkal lassabban tud reagálni. Szükség van ezért olyan újszerű megoldásokra a városi környezetünkben, amelyek a megjelenő igényekre rugalmasan képesek válaszolni. Ezeknek a szempontoknak megfelelően lettek meghatározva a pályázati kiírás főbb elvárásai: közösségi funkciók bővítése, több zöld felület megteremtése, fenntarthatóság, komplexitás, partnerség, innováció.

A TÉR_KÖZ pályázat lehetőséget nyújt a civilek, az önkormányzatok, a politikusok és a gazdasági szféra számára is, hogy együttműködhessenek, illetve hogy meglássák az összefogásban és a közös tervezésben, alkotásban rejlő erőt.
A TÉR_KÖZ az elmúlt 3 év alatt igazi sikertörténet lett. A sikerhez azonban kellett, hogy a fővárosi kerületek maximálisan támogassanak egy újabb TÉR_KÖZ pályázatot, és a Fővárosi Önkormányzat lehetőséget és forrást biztosítson az elindult pályázati keretrendszer folytatására.

A pályázat kommunikációját a Főváros városarculati cége segíti. A BVA feladata, hogy betöltse a közvetítői szerepet a budapestiek és az önkormányzat között.

Bővebb információ az alábbi honlapon és a Tér_KÖZ, illetve a BVA facebook oldalán érhető el.

 

Május 19-én egy Programindító Fórumra hívták a szervezők az érdeklődőket a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. által működtetett Budapest Projekt Galériába. A szakmai rendezvényen a sikeres 2013-as TÉR_KÖZ projektek mellett bemutatkoztak már megvalósult, példaértékű innovatív városi fejlesztések is. A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján 2016-tól újabb 3,5 milliárd forintnyi fővárosi forrás – és ennek következtében további legalább 1,5 milliárd kerületi önrész – felhasználására nyílik lehetőség a TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázat keretében a város közösségi tereinek megújítására. A 2013-ban elindított és 2016. május 11-től újra meghirdetett TÉR_KÖZ pályázatra a kerületi önkormányzatok nyújthatnak be meglévő, elhanyagolt vagy alulhasznosított terekre tervezett rehabilitációs projekteket. A pályázat meghirdetését követően a szervezők Programindító Fórumot rendeztek. A TÉR_KÖZ 2016 Fórumon azok az önkormányzatok, illetve szakmai és civil vállalkozások képviselői mutatkozhattak be, akik összefogásban a városi közösség életét jobbá, könnyebbé, élhetőbbé tevő projekteket terveztek és valósítottak meg. Az eseményt Szalay-Bobrovniczky Alexandra és dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek, valamint Mártonffy Miklós Budapest főépítésze nyitották meg. a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre A fórumon bemutatkoztak a 2013-as TÉR_KÖZ pályázat komplex projektjei, megtudhattuk többek között, hogy a VIII. kerületi Palotanegyedben társasházak, belső udvarok és közterületek újultak meg; a XVI. kerületi Szilas-patak mentén csapadékvíztározó, kerékpárút és ügyességi pályák valósultak meg a kapcsolódó civil szervezetek segítségével; a XXII. kerületben megépült a Szomszédok Piaca és egy hatalmas közösségi tér. (Ezekről, illetve más projektekről itt lehet bővebben olvasni.) A kisebb és nagyobb TÉR_KÖZ projektek mellett olyan programokról és önkormányzati kezdeményezésekről is lehetett hallani, amelyek hatékonyan és sikeresen működnek. Ilyen pl. a II. kerületben tevékenykedő Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület (FÜGE) Jurányi produkciós közösségi inkubátorháza, amely kulturális, művészeti, azon belül színházi és összművészeti projektek megvalósításával foglalkozik egy kiüresedett önkormányzati iskolaépületben; vagy pl. a III. kerületi Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft., amelynek legfontosabb profilja a közösségi tervezés. Bemutatkoztak tervezők és pop-up vállalkozások is, akik szívesen becsatlakoznának a 2016. évi TÉR_KÖZ pályázat kerületi projektjeibe. A Fórum szervezőinek nem titkolt szándéka, hogy a bemutatott projektek, programok, szakemberek valamilyen módon részt vehessenek a pályázatban, és ezáltal segítsék azt, hogy nívós, társadalmilag megalapozott beruházások jöhessenek létre. A TÉR_KÖZ pályázat fő célja, hogy Budapest utcái, terei és parkjai egyfajta közösségi helyként is működjenek. A parkok, sétányok, közterek újragondolása, építészeti fejlesztése mind új lehetőség a közösségi élet alakításában. A 21. századi ember életmódjában, városhasználati szokásaiban gyorsan mennek végbe olyan változások, amelyekre a bennünket körülvevő épített és tárgyi környezet csak sokkal lassabban tud reagálni. Szükség van ezért olyan újszerű megoldásokra a városi környezetünkben, amelyek a megjelenő igényekre rugalmasan képesek válaszolni. Ezeknek a szempontoknak megfelelően lettek meghatározva a pályázati kiírás főbb elvárásai: közösségi funkciók bővítése, több zöld felület megteremtése, fenntarthatóság, komplexitás, partnerség, innováció. a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre A TÉR_KÖZ pályázat lehetőséget nyújt a civilek, az önkormányzatok, a politikusok és a gazdasági szféra számára is, hogy együttműködhessenek, illetve hogy meglássák az összefogásban és a közös tervezésben, alkotásban rejlő erőt. A TÉR_KÖZ az elmúlt 3 év alatt igazi sikertörténet lett. A sikerhez azonban kellett, hogy a fővárosi kerületek maximálisan támogassanak egy újabb TÉR_KÖZ pályázatot, és a Fővárosi Önkormányzat lehetőséget és forrást biztosítson az elindult pályázati keretrendszer folytatására. A pályázat kommunikációját a Főváros városarculati cége segíti. A BVA feladata, hogy betöltse a közvetítői szerepet a budapestiek és az önkormányzat között. Bővebb információ az alábbi honlapon és a Tér_KÖZ, illetve a BVA facebook oldalán érhető el.

Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
http://epiteszforum.hu/ter-koz-2016-forum-az-elheto-budapesti-kozossegi-terekert

2016. 05. 11. – obuda.hu

A tervezett ütemben haladnak a parkolófelújítás munkálatai. Május első hetében lezárták a Füst Milán utcai parkolókat.

Mi épül itt?

A fővárosi TÉR-KÖZ városrehabilitációs pályázat nyerteseként Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata multifunkciós közösségi teret alakít ki a békásmegyeri piactól északra fekvő, a Heltai Jenő tér – Madzsar József utca – Bálint György utca – Füst Milán utca által határolt lakóterületen. A beruházás eredményeként megújul a lakóépületek közötti park és sétány, már tavaly átadásra került az új idősek klubja a tér északi felén fekvő Szolgáltatóházban, és sor kerül a teret körülvevő parkolók felújítására, zöldfelületi rehabilitációjára is.

Hol tartanak jelenleg a munkálatok?

A múlt hétvégén fejeződött be a Füst Milán utcai parkolók lezárása. A felújítás csak a járda melletti parkolóhelyeket érinti, vagyis az út közepén és túloldalán fekvő parkolókat a projekt teljes kivitelezése alatt igénybe lehet venni. A Füst Milán utcai új parkolók is térkő borítást fognak kapni, az utca gyalogosrészének megújítására azonban csak később kerül sor.

A csatorna és a vízvezetékek kiépítése majdnem teljesen elkészült, jelenleg a megújuló zöldterülethez tartozó öntözőrendszer telepítése zajlik. A területen két vízjáték is helyet kap, ezek műtárgyépítési munkálatai is elkészültek. A közvilágítás kiépítése nagy részben szintén befejeződött.

Milyen további korlátozásokra lehet számítani?

Hamarosan megújulnak Bálint György utca Szolgáltatóházat érintő szakaszán található járdák is. Ennek munkálatai várhatóan egy-két napot fognak igénybe venni, hogy a területen található boltoknak minél kevesebb ideig kelljen zárva tartaniuk. A munkálatok pontos ütemezéséről rövidesen tájékoztatjuk az érintett boltokat és az itt lakókat.

Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
https://obuda.hu/hirek/ter_koz-tovabb-folytatodnak-a-munkalatok-bekasmegyeren/

2016. 11. 17. – MTI Önkormányzati sajtószolgálat

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata tisztelettel meghívja 2016. november 18-án 15 órára, a békásmegyeri multifunkciós közösségi tér átadóünnepségére.

Helyszín: Heltai Jenő Idősek Klubja (1039 Budapest, Madzsar József utca 7-11.)

Ünnepi beszédet mond:
Bús Balázs polgármester
dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes

Az átadóünnepségre szeretettel várjuk!

Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
http://onkormanyzat.mti.hu/hir/43354/elkeszult_a_bekasmegyeri_ter_koz_projekt

2016. 03. 10. – magyarnarancs.hu

2013 óta kísérleteznek azzal a Városházán, hogy miként lehet a városrehabilitációra szánt pénzeket okosabban elkölteni. A város közösségi tereinek minőségi fejlesztése érdekében 22 projekt készült vagy készül el mostanában – vegyes végeredménnyel.

Lehetőség

Az FVK felhasználásának hatékonyabbá tételére a városházán számos verziót dolgoztak ki, amelyek azonban gyorsan megbicsaklottak az önkormányzatok ellenállásán. A rendszer működőképességét tovább gyengíti a kerületek közötti hagyományos bizalmatlanság. Már a 2014-es önkormányzati reform előtt is erős lobbirendszer épült ki a központi források megszerzésére, de a rendszer végképp eltorzult, amióta a kerületi polgármesterek beülhettek a közgyűlésbe, sőt a bizottságok vezető pozícióiból terelgethetik a forrásokat a saját városrészük (és politikai karrierjük) javára. A TÉR_KÖZ pályázatok esetében például fél évig nem sikerült eredményt hirdetni – ennyi ideig tartott a háttéralkudozás.

2013-ra az FVK már csak 5,3 milliárd forinttal rendelkezett; ennek egységes szakmai kritériumrendszer szerinti szétosztását indítványozta a Városmegújító Csoport, és az anyag gyorsan zöld jelzést kapott a főváros vezetésétől. A TÉR_KÖZ pályázati kiírásában nemcsak közterület-felújítás, hanem közösségi tér létrehozása vagy rehabilitációja szerepelt. Ez lehetett közterület, épület vagy akár kulturális rendezvény. Az EU-s forrásokat országszerte elsüllyesztő díszburkolatozás helyett a főváros azt várta el a kerületektől, hogy vonják be a helyi civil szervezeteket, és a fizikai infra­­­struktúra-javítás és ingatlankozmetikázás mellett a helyi lakosok és vállalkozások aktív részvételével dolgozzanak ki valós társadalmi többletet nyújtó terveket. A TÉR_KÖZ tétje, hogy meghonosodhat-e egy új együttműködéseken alapuló, hálózatos városfejlesztési modell a fővárosban. Vajon sikerül-e a bürokráciát, a gyengécske civil szférát és a magánberuházókat párbeszédre ösztönözni, és a helyi lakosok igényeit láthatóvá tenni a döntési folyamatokban?

A pályázat első kiírásakor nagy volt a túljelentkezés, a beérkezett több mint 200 projekt közül végül 22 valósult meg vagy készül el hamarosan. A bíráló csoport törekedett kevesebb, de szakmailag erős pályázatot a szükséges összeggel támogatni, de mivel a végső szót a főpolgármester mondta ki, több potenciálisan sikeres projekt elvérzett a milliók politikai alapú tologatása miatt. A fejlesztések léptékükben, jellegükben és ambícióikban is jelentősen eltérnek egymástól, a listán találunk országos jelentőségű intermodális csomópontot, a helyi nyugdíjasotthon megújítását vagy lakótelepi közösségi kertet is.

A jelenlegi szabályozás szerint csak az önkormányzatok pályázhatnak a központi forrásokra. Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködési kereteit a pályázat nem szabályozta; kedvező esetben az önkormányzatok megértették, hogy a bürokráciának az innováció érdekében szüksége van az egyeztetésre a helyi társadalom szereplőivel, a városlakók kollektívái pedig azt, hogy érdekeiket könnyebben érvényesíthetik a hivatali infra­struktúrán és a pályázati tapasztalatokon keresztül. A kapcsolat minősége és intenzitása kerületenként eltérő: van, ahol a civil szervezetek kiforrott koncepciójával nyerték el a hivatalos támogatást (például a XX. kerületben), és akad olyan is, ahol a civil tartalom csupán papíron létezik. Az üzleti szereplők a megújított terekhez kapcsolódó ingatlanokban működő vállalkozások, bérlők és tulajdonosok véleményezése révén alakították a projekteket.

Ahol éltek vele

Adódik a kérdés, hogy az építésztársadalom milyen módon vett, vehetett részt a korábbiaktól eltérő hozzáállást feltételező projektekben. Az építész – ideális esetben – tevékenyen hozzájárul a koncepció és a program kialakításához, illetve azok nyitott, továbbfejleszthető térbeli megfogalmazásához. Ez az alkotó, katalizáló szerep egyes esetekben kiválóan működött, máskor viszont a kerületi főépítészek és a – gyakran pályázat nélkül, politikai vagy haveri alapon kiválasztott – tervezők nem szívesen vállalták a valós döntésekkel járó felelősséget és többletmunkát.

A pozitív példák között említhetjük a XX. kerület projektjét, a pesterzsébeti Hullám Csónakházakat. A gubacsi Duna-ághoz kapcsolódó komplexum szíve a szerkezetileg és funkcionálisan is megújított, közösségi és vendéglátóhellyé alakított csónakház. Itt részben a tervező BLOKK építészműhely alkotott – a kommunikációval és arculatépítéssel foglalkozó Kunszt Alapítványt bevonva – új építészeti és működési programot, amelynek fenntarthatóságát erősíti a helyi vízisport támogatása, és a környező lakótelepek közelsége. A XIX. kerületi Kossuth térnél hasonló szerepet játszott a Lépték-Terv Tájépítész Iroda, amely közvetített a helyi szereplők között, a tervezésbe bevonva a közeli gimnázium közösségét és a közterülethez potenciálisan kapcsolódó civil szervezeteket is. A III. kerületben – Tarlós István egykori birodalmában – egy másik építészcsapat látványos tájépítészeti megoldásokkal, újhullámos közparkkal állt elő. A terv egyetlen hibája az volt, hogy a zsibongó családi témaparkként elképzelt terület melletti lakótelepen többségében nyugdíjasok laknak. A projekt revíziójának köszönhetően a békásmegyeri sétány- és parkfelújítás mellett a Heltai Idősek Klubja is új helyszínen várja a közönségét. Az önkormányzat sajtóirodájától kapott információink szerint a TÉR_KÖZ-ben szerzett tapasztalatok alapján 2015-től „a közterületek megújulásának tervezési szakaszába a kezdetektől bevonja a környékbeli lakókat, civileket”, ennek fórumaként egy honlapot is létrehoztak.

A TÉR_KÖZ kiírói a jövőbeni fejlesztéseket is megalapozó új gondolkodásmód elsajátítására ösztönöznék a kerületi szereplőket. Az iroda munkatársai a pályázati szakasz előtt és után is folyamatos konzultációk keretében próbáltak őrködni a szakmai és politikai szempontok egyensúlya fölött – mint láthattuk, változó eredménnyel. Számos esetben nem sikerült áttörni a döntéshozatal rutinját. Az I. kerület például simán kezdeményezte a várbeli Szentháromság tér méltó újraburkolását, mondván, az ő értelmezésükben az számít közösségi térnek, ahol sok ember tartózkodik, a budai turistaskanzen szíve pedig tökéletesen megfelel ennek a kritériumnak. A Nyugati térnél számos kérdés felmerül, elsőként például, hogy vajon az országos jelentőségű intermodális csomópontot biztosan kerületi kompetenciák alapján kell-e megújítani. Ráadásul a tér felújításának közösségi tartalma is erősen problematikus – egyelőre úgy tűnik, az inkább felszámolta a hely társadalmi mikroklímáját (lásd: Magunkat mégsem bonthatjuk el, Magyar Narancs, 2015. december 17.).

Cseppnyi értelem

Több értékes projekt csírájában halt el a megfelelő politikai beágyazottság hiányában. A XVIII. kerületi Maros moziban jelenleg is számos helyi egyesület működik, de a spontán szerveződött közösségi ház fejlesztése helyett inkább – „költségkímélően” – egy hipermarket előtti tér kapott új arculatot. A VIII. kerületben egyetemi szakkollégiumok összefogva jelentkeztek be a Vas utcai iskola üresen álló épületének megújítására, az alsóbb szinteken pezsgő kulturális programokkal – sikertelenül. Más kérdés, hogy a Palotanegyed a környező társasházak rehabilitációjára és a Belső-Józsefváros kulturális-civil hálózatainak támogatására fókuszáló projektje ígéretesnek tűnik.

Az elmúlt hetekben újfent világossá vált, hogy a kormányzat csak akkor hajlandó támogatni nem „irodalmi kérdésekben” a fővárost, ha az éppen a lázas nemzetépítő tevékenység érdekében áll. A kormány a stratégiai jelentőségű budapesti beruházásokat a saját irányítása alá vonta, azokért kormánymegbízottak felelnek. Az olyan infrastrukturális beruházások, mint a Széll Kálmán tér felújítása vagy a Rákóczi út újragondolása, közlekedésfejlesztési projektként a BKK felügyelete alatt áll. A különböző önkormányzati hivatalokban, az éppen feldarabolás előtt álló közlekedésszervező cégnél és a kormányzat berkeiben párhuzamosan, gyakran kooperáció és egyeztetés nélkül dolgoznak a városfejlesztők a város jelenén és jövőjén. Ebben a közegben a TÉR_KÖZ-t mindenképpen sikerként könyvelhetjük el, ha képes volt elindítani egy olyan folyamatot, amelyben a városfejlesztést koordináló bürokrácia, a helyi politika, a civil szféra és egy-egy vállalkozó legalább néhány esetben felismerte egymásra utaltságát, és képes volt a pártpolitikán túlmutató párbeszédre.

A cikk a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Narancs közti együttműködésben, az NKA támogatásával jött létre.

Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:

https://magyarnarancs.hu/lokal/magadnak-epited-98514

2016. 11. 08. – kispest.info

http://kispest.info/?i=a_polgarmester_nem_palyazott_volna_a_wekerlei_piac_felujitasara