2020.11.07 – octogon.hu

Az elsődleges cél a piac infrastrukturális felfejlesztése és összképének helyreállítása volt.

A Havanna-telep neve szitokszóvá piszkolódott az évek alatt. Szimbóluma lett 70-80-as években emelt városperemi lakótelepeknek, a társadalmi és etnikai szegregációnak, a rossz körülményeknek, az ebből fakadó bűnözésnek. A XVIII. kerületi önkormányzat 2016-ban nyerte el Főpolgármesteri Hivatal TÉR_KÖZ pályázatának támogatását, melynek célja, hogy közösségépítő céllal rehabilitálják a zárványként működő vagy leszakadó közösségi tereket, így épülhetett meg az új piac.

Fotó: Mozaik Építőipari Kft.

A Havanna-telep két ütemben épült, az ötödik ötéves terv időszakában, 1976 és 1981 között, majd 1987-1988-ben a tízemeletes lakótömbök felhúzásával folytatódott, tervezőjük Virág Csaba volt. Területén a 19. században gyártelep és a hozzá tartozó munkástelepek álltak, majd az első világháború után, a trianoni területveszteséget követően a nagyarányú bevándorlást itt is megpróbálta orvosolni az állam a telepszerű lakásépítő akciókkal. A gyár helyén, 1926- ban építették fel az egy- és kétszintes típustervekből álló, komfort nélküli szociális negyedet, mely egészen elbontásáig, 1977-ig állt.

A Havanna lakótelep építéstörténetéből kiolvashatjuk a 20. század szociális építészetének változó tendenciáit: a kertvárosoktól és az angol paternalista gyárosoktól örökölt telepszerű építkezéstől a szovjet blokkban egységesen fellépő paneles beépítésig.

A Havanna-telep egyik ikonikus pontja a telep határán álló holt terület. Csak a hét egy napján, szombaton délelőtt telik meg élettel, A itt működik a telep piaca, a Havanna-hetivásár. A terület hétközben parkolóként funkcionált, itt állnak a lakásokhoz tartozó garázsok. A vásár 1989 szeptembere óta működik stabil árus- és vevőkörrel. Az árusok lakókocsikból, csomagtartókból árultak, infrastrukturálisan elmaradott körülmények között. A piacon csak egyetlen csap működött, mosdó is alig akadt, az áramot generátorral osztották meg egymás között az árusok.
Fotó: Bujnovszky Tamás

A XVIII. kerületi önkormányzat 2016- ban nyerte el Főpolgármesteri Hivatal TÉR_KÖZ pályázatának támogatását, melynek célja, hogy közösségépítő céllal rehabilitálják a zárványként működő vagy leszakadó közösségi tereket. Az önkormányzat önrészéből és a pályázati úton nyert támogatásból épülhetett meg az új piac, melyet Keller Ferenc építész a Modulart építész irodával közreműködésben tervezett meg.

Az elsődleges cél a piac infrastrukturális felfejlesztése és összképének helyreállítása volt.

Beszámolóik alapján az árusok és a vevők is elégedettek az új piaccal. Egy olyan piac helyigénye, ahol autóból vagy mozgósátrak alól árusítanak, irdatlanul nagy. A tervezést megelőzően az önkormányzat közvélemény-kutatást végzett a vásárlók és az árusok között, és rajzpályázatot is hirdetett iskolásoknak, ők hogyan képzelik el az új piacot. Keller Ferenc többször is csak szemlélődni járt a helyszínre, és nagyon megszerette a piac eredeti, kusza látványát.

Első tervében az árusok lakókocsijaira rímelve készített egy megoldást, de a piac élete szempontjából azonban a második terv praktikusabbnak bizonyult. A helyszínen álló garázssorral párhuzamosan és arra válaszolva egy erős gesztusú, hosszú építményt alakítottak ki, melynek két oldalában bérelhető helyiségek nyílnak. Itt helyezkedik el a piacvezetőség irodája, és a vizesblokk is ide lett komponálva. (A piac május végén nyitott, és habár sok minden meg változott a régi viszonyokhoz képest, az üzemeltető nem szabott megfizethetetlen bérleti díjat a fedett árushelyekért.)

Az épület legreprezentatívabb eleme a piac kapuzataként is felfogható felhajló, fedett árkád.

(Itt például kényelmesen el lehet fogyasztani a kifőzdék kínálatát.) A többi térrész egyszerűsége láthatóan egységes esztétikai vezérelv mentén készült, egy kompozíciót képez. Az árusok sátrainak színes paravánjai, illetve az üzletek árnyékolói harmonizálnak az épület nyitórészének színesre festett felületével és az aszfalt színezésével.

Fotó: Bujnovszky TamásFotó: Bujnovszky Tamás

A piac ugyanis nem egy nézetre lett komponálva, hanem azzal is számol, hogy környező tízemeletesek ablakaiból is rálátni. Így területének aszfaltburkolatát a pesterzsébeti születésű művész, Kondor Béla egyik kevésbé ismert, Csendélet című festményének részletéből vett átiratával díszítették. Az ötletet egyrészt az adta, hogy Kondor repülőmodellezéssel is foglalkozott, számos képén visszaköszön ennek szimbolikája. A kép felülnézetre való komponálásához egy geometrikusabb és színesebb művet keresett az építész. Keller Ferencet a tervezés során a panelhez mint környezethez való illeszkedés vezérelte. Egy olyan kompozícióban gondolkodott, mely nem elítéli vagy felülírja a környezet esztétikáját, hanem kortárs módon vinné tovább azt. Elképzelése szerint a lakótelep áradó, nagy, széles gesztusaihoz csak hasonló tulajdonságokkal bíró épület társítható, amely az egy lendülettel létrehozott, egyszerű és erőteljes, geometrikus esztétika feltételeinek meg tud felelni. Mostanában más szelek fújnak, hisz olyan időket élünk, amikor a Havanna-telep kortársait inkább épp lebontásra ítélik.

Az utóbbi hónapok bontási határozatai – például a telep építészének, Virág Csabának a Várban álló Teherelosztója, vagy Szabó István Szervita téri Irodaháza – azt mutatják, hogy sem a közvélemény, de az építész szakma sem igazán néz szembe azzal, hogy ezek az épületek, mindenfajta ideologikus vagy eszmei tartalmuk ellenére is, építészeti múltunk részét képzik. Technológiájuk, formaviláguk megismételhetetlen, és értékkel bír. A következő Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonja, mely az Othernity címet kapta, ugyancsak ezt a kérdéskört vizsgálja modern és posztmodern építészeti emlékeink kapcsán. Még ha hadakozunk is ellene, panelrengetegeink épített örökségünk részei, melyek kulturálisan összekötnek minket számos posztszovjet országgal. Olyanokkal, amelyek ezt a sajátos formavilágot, ezeket a speciális jelentéstartalmakat értékként transzformálják és építik bele a kortárs művészetbe, valamint az építészeti szakirodalomba.

A cikk nyomtatásban az OCTOGON magazin 2020/4. lapszámában jelent meg. 

• Tervezés: 2017-2018
• Kivitelezés: 2019-2020
• Hasznos alapterület: 367 négyzetméter
• Bruttó szintterület: 542 négyzetméter
• Generáltervező: Modulart Kft.
• Felelős tervező: Keller Ferenc (Keller Műterem Kft.) és Láris Barnabás (Modulart Stúdió Kft.)
• Építész tervezők: Bors Eszter, Böröcz Péter
• Környezetrendezés tervező: Kontra Dániel
• Megbízó: Budapest Főváros XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata
• Generálkivitelező: Mozaik Építőipari Kft.

Az eredeti cikk itt olvasható:
https://www.octogon.hu/epiteszet/uj-piac-a-havanna-lakotelepen/

2020.11.16.- octogon.hu

A Vizafogó Óvoda nyerte Budapest Építészeti Nívódíját

Dicséretben részesült a MOME Campus, az OMRRK, a Ligeti-műteremvilla felújítása és a Havanna Hetivásár.

Hétfő délután átadták a Budapest Építészeti Nívódíjakat, melyet a Fővárosi Önkormányzat írt ki nyílt pályázatként, a szakmai lebonyolítást a Budapesti Építész Kamara végezte.

A díj olyan igényesen, magas színvonalon megtervezett és létrejött, új vagy megújított épület, építmény, közterület, belső tér tervezője részére adományozható, amely javítja a főváros építészeti arculatát vagy egy városrész használatát, megjelenését, elősegíti az építészeti és környezeti kultúra fejlődését, formálja a városképet, és mindezek által ösztönzi a további magas színvonalú, innovatív beruházásokat. Cél továbbá elismerni és a nyilvánossággal megismertetni a városképet formáló, legkiemelkedőbb építészeti alkotásokat.

Azt mondani sem kell már, hogy az ünnepélyes díjátadó online zajlott; a Budapest Építészeti Nívódíja elismerésben részesített épület tervezői emlékplakettet, a Dicséret elismerésben részesítettek díszoklevelet, és mindannyian pénzjutalmat vehettek át.

A díjátadó napján jelent meg az összes, 17 pályaművet tartalmazó könyv magyar és külön angol nyelvű kiadása a Budapesti Építész Kamara gondozásában, továbbá szintén minden pályamű látható lesz a FUGA Budapesti Építészeti Központban november 18-30-ig.

„Az építészek minden országban folyamatosan azt kérdezik, hogy állnak vajon Európa többi részéhez képest. Meg vagyok győződve arról, hogy Magyarország lépést tart más európai országokkal. A pályázati terveket nézve kellemes meglepetésként ért nemcsak a tervek magas színvonala, hanem az egyes objektumok megvalósítása is – fogalmazott értékelésében a cseh Jan Stempel, bírálóbizottsági tag. – A kortárs magyar építészeten erősen érződik a nemzetközi befolyás: a versenyben lévő projektek többségénél nehéz lenne megmondani, melyik országban található az épület. Ez akár negatívumként is felfogható, de én szeretem átlépni a határokat, ezért ezt pozitív jelnek tartom. Mindannyian európaiak vagyunk: nem feltétlenül szükséges, hogy minden ország építészetének regionális elemei legyenek.”

Nívódíj: Vizafogó Tagóvoda

Építész felelős tervezők: Nagy Csaba, Pólus Károly
Építész társtervező: Tőrös Ágnes
Építész munkatársak: Batta Miklós, Laczkó Gábor, Urbán Jakab, Várhidi Bence, Zsidai Nikoletta
Építtető: Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzata

Az angyalföldi Vizafogó Óvodában minden együtt van. Adott az építtető Önkormányzat, aki óvodahálózatát progresszíven fejleszti és szisztematikusan megújítja. Adott az óvodavezetés, aki elvárta a tervezőktől az előremutató szemléletet, és valódi partneri viszonyban vált részesévé a megújulásnak. És adott volt az építész csapat, amelyik jól adagolt kísérletezőkedvvel, arányérzékkel, nyitottsággal és frissességgel, ráadásul némi humorral állt a feladathoz. Kitűnően teljesítettek.

Fotók: Bujnovszky Tamás

A 80-as évek paneles építésének termékeként létrejövő eredeti épületet nem lebontották, hanem okos vizsgálat alapján részben megtartották. E tett önmagában üzenetértékű egy középület esetében, itt azonban nyoma sincs az ebből származó esetleges kompromisszumoknak. Az egykori középső traktus kibontásával létrejövő új bejárat és átrium szervezi az új belső térstruktúrát. Az egyszerre otthonos és tágas belső terekhez kétszintes fatornác épült, amely mind a földszinti, mind az emeleti foglalkoztatóknak közvetlen és nagyvonalú szabadtéri kapcsolatot biztosít. Nincs felesleg. Minden akkora és akképp megfogalmazott, hogy arányos maradjon, ugyanakkor a minden részletre kiterjedő figyelem a gyerekek léptéke felől is érezhető gondoskodásként sugárzik mindenhonnan. Példaszerű az a harmónia és kerek egész, amelyet ez az épület megtestesít az építtetői háttértől és elvárásoktól a proaktív építészeti hozzáállásig, s léptéktől függetlenül mintaként állítható az eljövendő fővárosi köz- vagy éppen magánberuházások elé.

Dicséret: MOME Campusfejlesztés
(Megjelent az OCTOGON 2019/6-os lapszámában, online is több cikkben foglalkoztunk a projekttel)

Építész felelős tervezők: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
Építész tervezők: Kállay Gábor, Békesi Tamás
Munkatársak: Bálint Ábel, Baranyai Balázs, Boromissza Júlia, Dobrányi Ákos, Farkas Ádám jr., Farkas Ádám, Galamb Emese, Garay-Kiss Dorottya, Gyuricza János, Parizán Borbála, Péteri Zsolt, Tari Krisztina
Tájépítészet: Kapás Enikő

A MOME Campus fejlesztésekor minden feltétel rendelkezésre állt ahhoz, hogy magas színvonalú építészet jöjjön létre: nagyvonalú megbízó előretekintő vízióval, a tervezők kiválasztásának demokratikus módszere nyílt tervpályázati versennyel, és a megvalósításhoz szükséges anyagi forrás.

Fotó: Bujnovszky Tamás

A campuson álló oktatási épületeket Farkasdy Zoltán tervezte 1954-ben. A szocreál főépület melletti másik oktatási szárny helyén ma a MOME Base új épülete áll. Az eredeti szándék szerint a főépület túloldalán egy harmadik ház is épült volna, de ez akkor nem valósult meg, most a MOME Up épülete került ide. A tervezők az azonos koordinátarendszerre szerkesztett épületegyüttest egy föld alatti utcára fűzték fel, a teljes campus közlekedőrendszerének csomópontjában pedig létrehozták a „MOME szívét”, a Groundot, amelynek föld alól kikacsintó terei válhatnak az egyetem lüktető központjává.

Az új épületek vállaltan heterogén megjelenésűek, és mindegyik épület sajátos belső világgal rendelkezik. Ezzel együtt számos építészeti gesztus szervezi egységgé őket. A főépület törtfehér színe és a portikusz oszlopainak vertikális ritmusa visszaköszönnek az új épületek megjelenésében is, természetesen kortárs eszközök felhasználásával. Az épületbelsőkben a szokatlan átlátások hoznak létre hasonló téri helyzeteket. A bátor beavatkozások és a nagyvonalú építészet eredményeként a célkitűzésként jelzett új MOME-identitás megteremtése, és egy nyitottabb oktatási struktúra létrehozása is megvalósulni látszik.

Dicséret: Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ és Közép Európai Művészettörténeti Kutatóintézet
(Az épületről az OCTOGON 2020/4-es lapszámában írtunk, online itt foglalkoztunk vele)

Építész felelős tervező: Vasáros Zsolt DLA
Építész társtervezők: Sasvári Áron, Bandur-Juhász Emőke, Nagy Gábor
Belsőépítész munkatársak: Véner Ágnes, Eiszrich Ágnes, Kováts Petra, Vasáros-Lévai Melinda
Munkatársak: Megyesi Zsolt, Somlai Anikó, Gáll András, Kőnig Anna, Krauth Veronika, Molnár Bianka, Nusszer Diána, Szabó Anna, Mayer Tamás, Sági Gergely, Szabó Réka, Bálint Adrienn, Békés Ádám, Tari Bálint, Brotesser Zsuzsanna, Zsarnóczky Renáta, Süveges Gréta
Táj- és kertépítész tervező: Müller Krisztina

Fotó: Danyi Balázs

A Városligetben és vonzáskörzetében megvalósuló, talán már túlzottan is emblematikus terveket megismerve igazán megnyugtató látni az OMRRK komplexumának mértéktartó profizmusát: itt minden az, aminek tűnik. Kiemelendő először is maga a program, az abban rejlő innováció, amely nemzetközi viszonylatban is jelentős múzeumi központot definiált, benne a központosított raktározás és restaurálás magas színvonalú terei mellett a művészetelméleti kutatásnak is helyet biztosítva. Ugyancsak erénye a projektnek, ahogyan a helyszínnel, annak épített örökségével bánik. A gondos analízis után az egykori Szabolcs utcai zsidó kórház Freund Vilmos-féle épületei közül a legértékesebbek nemcsak hogy megmaradtak, de például az egykori imaház megújult tere, a használat korábbi, néha brutális rétegeit megmutató rekonstrukciójával kiemelkedően erős építészeti karaktert adott az egész együttesnek. A főépület magán hordozza a hazai ipari-technológiai építészet legjobb hagyományait, gondoljunk csak a térbeli szerkesztés következetességére, ugyanakkor – összetett funkciójához, annak jelentőségéhez méltó módon – homlokzatformálása igényes középületté nemesíti karakterét. Az OMRRK együttese az utóbbi évtizedek kulturális beruházásainak talán egyik legfontosabbika, amelyben az építtető szándékai és a tervező professzionális, integratív és proaktív szemlélete egyedi értéket teremtett.

Dicséret: Ligeti-műteremvilla felújítása és átalakítása
(Az épületről az OCTOGON 2020/2-es lapszámában írtunk)

Építész felelős tervező: Zombor Gábor DLA
Építész társtervező: Juhász Balázs
Építész munkatárs: Csík Zsolt, Lality Áron
Építész asszisztens: Zsupos Zoltán
Tájépítész tervező: Gyüre Borbála, Lád Gergely

A műteremház a századforduló magas presztízsű útvonalán, a Stefánián, Ligeti Miklós szobrászművész számára épült 1904-ben. Építészei Jámbor Lajos és Bálint Zoltán voltak. Az épület a II. világháború után Kisfaludi Strobl Zsigmond, a Gellért-hegyi Szabadság-szobor alkotóművészeként ismert szobrász műtermeként szolgált. Az épület sorsa az elmúlt évtizedekben a sajnálatosan közismert módon alakult: állapota leromlott, toldalékok éktelenítették, eredeti architektúrája sérült. Helyreállítása a Polgári Magyarországért Alapítvány székházaként történt meg a közelmúltban.

Az eredeti épület visszafogott szecessziós kialakításában leginkább a hangsúlyos tetőalakítás, a pártázatos-pergolás tetőterasz és a nagyméretű műteremablakok érvényesültek, szinte premodern egyszerűséggel. A helyreállítás során a tervező az épület fő elemeit tiszteletben tartotta. A terasz szintjének megváltoztatásával, a hátsó és oldalsó homlokzat kiegészítésével az emeleten újabb hasznos területeket alakított ki. A nagyméretű műteremablak az eredeti kialakítás szerint is különös módon metsződött össze a terasszal, ez a motívum most még hangsúlyosabbá vált: az egykori műteremtér sajátos térkialakítást, a terasz karakteres tömegalakítású motívumot kapott.

A belső tér, amelyet a gondosan megőrzött és helyreállított falépcső ural, az alapítvány székházaként, irodaházként szolgál. Példaértékű a kortárs tájépítészeti eszközökkel, mégis az épülettel teljes összhangban kialakított kert.

Dicséret: Havanna Hetivásár
(Az épületről az OCTOGON 2020/4-es lapszámában írtunk, online itt foglalkoztunk vele)

Építész felelős tervezők: Keller Ferenc, Láris Barnabás
Építész társtervező: Bors Eszter
Építész munkatárs: Böröcz Péter
Táj- és kertépítész tervező: Kontra Dániel

A piacépület visszafogott, érzékeny és a feladatot mélyen megértő építészeti megformálása jól mutatja, hogyan lehet egy látszólag kis léptékű beavatkozással jelentős városi és társadalmi többletértéket létrehozni.

Fotó: Bujnovszky Tamás

A Virág Csaba által tervezett Havanna-lakótelep szigorúan szerkesztett alapstruktúrájának egyik legnépszerűbb köztere a Hetivásár. A lakótelep szélén levő parkoló 1989 óta szombatonként piaccá alakult, és az árusok kezdetben autók csomagtartójából, később lakókocsikból árulták termékeiket. A kerületi önkormányzat a fővárosi TÉR_KÖZ pályázaton támogatást nyert a piac intézményesítésére, amelyhez nyílt tervpályázaton kerestek tervezőt. A nyertes építészek szokatlan érzékenységgel nyúltak a feladathoz: a panelházak tövébe egy mértéktartó formálású, a szomszédos garázssorra rímelő, hosszú épületet terveztek, amelybe az üzletek mellett mosdó, piacfelügyeleti iroda és kiállítótér is került. Az egyszerű, monokróm épülettömeget az üzletek szálcement kapuinak sora alkotja. Az egyetlen hangsúlyosabb kortárs gesztus a tetőt adó betonlemez végének felhajtása, ami kiemeli a bejárati helyzetet. A hétköznapokon üres aszfaltfelületet a tervezők a pestszentlőrinci születésű Kondor Béla 1962-es “Csendélet” című művének absztrakciójával tették izgalmassá. Ezzel egy Roberto Burle Marx köztérfestményeire emlékeztető, üresen is életteli aszfaltfelület jött létre, amely felülről, a házakból nézve a piac napfényrolóival együtt köztéri műalkotássá áll össze.

Az eredeti cikk itt olvasható:
https://www.octogon.hu/epiteszet/a-vizafogo-ovoda-nyerte-budapest-epiteszeti-nivodijat?fbclid=IwAR3hKFt7Lau_t4k_K1HGRr3rYpuz0Bqd6tBbpFv_CRcwqi-JMgH2CQdVgGU

2018.10.26.- budafokteteny.hu

Az eredeti bejegyzés itt olvasható:
https://budafokteteny.hu/hir/kepzomuveszeti-es-helytorteneti-galeria

2019.08.02. – welovebudapest.com

Pesterzsébeten a Kis-Duna-partján a jódos-sós fürdőtől egészen Soroksár határáig egy majd egykilométeres szakaszon épül összefüggő sétány. Cél, hogy a folyó könnyebben megközelíthető legyen, a vízközeli élmények növeléséhez stégek, part menti gyalogutak és piknikezőhely is épül, amelyeknek a koncepcióját a 2018-ban elnyert TÉR_ KÖZ pályázat elnyerése után közösségi tervezéssel alakították ki.

A Duna Budapesten belüli szerepéről, ki (nem) használtságáról, a part menti rekreációs, sport-, gasztro- és szórakozóhelyekről, és az ezeket érintő tervekrőlés már nagyon sokat és sokszor írtunk, hiszen szuper adottságokból és izgalmas lehetőségekből nincs hiány.

Ez igaz a Kis-Duna pesterzsébeti szakaszára is, ahol az önkormányzat tervei szerint már jövő nyárra egy 900 méteres sétány épülne ki, amely a frissen átadott, különleges vizű jódos-sós gyógyfürdőtől Soroksárig húzódna – írja a PestBuda a pestrezsébeti lapra hivatkozva. A környéken nemcsak a fürdő és a strand bővítése hozott nagy változásokat az utóbbi időben, de a Hullám Csónakházak közül is több megújult változatos funkciókkal.

Bár a szakaszon található egy elavult, gyomos sétaút, ez viszont nem járható át végig a Duna felé, mivel a partot több helyen kerítések szabdalják fel. A tervezett sétány a csónakházak és éttermek előtt fut majd, ám a mostaninál több helyen, és egyszerűbben lesz megközelíthető a folyó a Vízisport utca felől, úgynevezett „vízi sétányokkal”: ezek olyan stégek lennének, amelyek a part menti gyalogútból nyúlnak ki, és pár tíz méter után vissza is kapcsolódnak abba.

Tarlós István (j1) emléktáblát ad át Kubala László fiainak: Carlos Kubalának (b1) és Ladislau Kubalának (j2), valamint Pau Vilanovának (b2), az FC Barcelona igazgatótanácsa tagjának a Kubala László emlékpark “alapkövének” leleplezésén

Fotó: Majtényi Mihály, budapest.hu

Ünnepélyesen leleplezték a Kubala Lászlóról, az 1950-es évek világklasszis labdarúgójáról, az FC Barcelona néhai játékosáról elnevezett park “alapkövét” Budapest XIII. kerületében, a Vasas Sport Club Fáy utcai sporttelepe mögött, a Tahi utca és a Rákos-patak közötti területen csütörtökön. Az ünnepség után a Vasas Fáy utcai sporttelepén megkoszorúzták Kubala László szobrát.
​Az alábbiakban olvashatják Tarlós István főpolgármesternek az eseményen elmondott beszédét:

Tisztelt Jelenlévők!

„Ma győzni fogunk!” – jósolta Kubala László bajnoki mérkőzései előtt, és ezzel a kijelentésével ritkán tévedett. Ott állt a kapussal szemben, és oda lőtte a labdát, ahová csak akarta. Rendszerint gól lett belőle.

Úgy bánt a labdával, mintha az testének része lenne. Okosan futballozott, „látott” a pályán, miközben az eszét is használta. Irányító középpályásként és csatárként is állandó veszélyt jelentett az ellenfél kapujára.

Kubala László szenvedélye a futball volt.

„Akarni, tudni, bírni. Egy futballistának kötelessége ennek a három feltételnek megfelelni” – hangoztatta gyakran.

A magyar legenda volt a csapat lelke, esze, irányítója. Ő volt a szív, amely életre keltette a játékot.

A legendás FC Barcelona centenáriumának évében 1999-ben a szurkolók Kubala Lászlót választották meg a valaha élt legjobb Barcelona-futballistának, az évszázad játékosának. Igaz, olyan világklasszisok közt is játszott, mint az egykori magyar Aranycsapat két erőssége, Kocsis Sándor és Czibor Zoltán. Talán ő volt a Barcelona lelke. A szurkolóknál még olyan kiemelkedő egyéniségeket is megelőz, mint Johann Gruyff vagy Diego Maradona.

Hazánkban ma talán méltatlanul kevesen ismerik, de Katalóniában úgy tekintenek rá, mint a „legnagyobb magyarra”, egy halhatatlan legendára, egy mítoszra. A Camp Nou stadion publikuma éltette kórusban hétről-hétre, majd milliók búcsúztatták. 2002-ben a legenda távozott, de az emléke a mai napig él. Barcelonában utcát neveztek róla, szobrot avattak a tiszteletére, a mai napig különleges tisztelet övezi egész Spanyolországban.

Eljött az ideje, hogy Magyarországon is méltó emléket állítsunk a világklasszis sportolónak.

Nekünk, itt Budapesten, Kubala László szülővárosában az a feladatunk, hogy emlékét megőrizzük, szellemét pedig tovább vigyük, és emlékeztessünk mindenkit arra, hogy élt Katalóniában egy kiváló magyar sportember, aki évtizedek múltán is öregbíti Barcelona és Magyarország hírnevét egyaránt.

A Főváros TÉR_KÖZ pályázatán nyertes tervek szerint egy és egynegyed kilométer hosszú öntöttgumi-futókör, önálló kerékpárút és a hozzájuk tartozó közvilágítás épül meg itt 2019-ig.

Tisztelt Hallgatóság!

A Kubala László Emlékpark alapkőletétele a kezdete annak a közel két éves fejlesztési folyamatnak, amelyben az itt látható terület egy tömegsportot támogató helyszínné, valódi közösségi térré válik, a XIII. kerületiek nagy örömére.

A Főváros TÉR_KÖZ pályázatán nyertes tervek szerint egy és egynegyed kilométer hosszú öntöttgumi-futókör, önálló kerékpárút és a hozzájuk tartozó közvilágítás épül meg itt 2019-ig.

Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a 21. századi ember életmódjában, városhasználati szokásaiban olyan gyors változások mennek végbe, amelyekre az épített és tárgyi környezet sokkal lassabban tud reagálni.

Szükség van olyan újszerű városépítészeti megoldásokra, amelyek a felgyorsult világunkban megjelenő igényekre képesek rugalmasan válaszolni.

A fő cél, hogy Budapest utcái, terei és parkjai közösségi térként is jól működjenek. A közterek funkciójának újragondolása, a sorra induló építészeti fejlesztések új lehetőségeket teremtenek a minőségi életterek kialakításában.

A Kubala László Emlékpark tervei megfelelnek az új feltételeknek: itt bővülnek a közösségi funkciók, több zöldfelület lesz, fenntartható és komplex fejlesztés jön létre, miközben a program lehetőséget nyújt az önkormányzatoknak, a politikusoknak és a gazdasági szereplőknek, hogy együttműködhessenek, és meglássák az összefogásban, a közös tervezésben, az alkotásban rejlő erőt.

A Béke utca – Göncöl utca közötti szakasz komplex közparki felújítására a Főváros 100 millió Ft támogatást ítélt meg. Ez a hozzájárulás lehetőséget teremt arra, hogy egy fővárosi, kerületi és állami tulajdonú területeket felölelő komplex közparkmegújítási mintaprogram jöhessen létre.

A Rákos-patak térségének revitalizációja kiemelt feladat. Ez a jól előkészített felújítás a kezdő lépése lehet annak a nagy fejlesztésnek, amely jó példaként szolgálhat a kisvízfolyás egész fővárosi szakaszát érintő jövőbeni beruházásoknak.

„Akarni, tudni, bírni” – mondta Kubala László. A mai ünnepélyes alapkőletétellel kezdetét veszi egy olyan fejlesztési program, amely akarással, tudással és kitartással megvalósul, és ezzel tiszteleg a sport legnagyobbjai előtt.

Köszönetet mondok Tóth József polgármester úrnak, hogy kezdettől aktív támogatója a park létesítésének és Kubala László emléke méltó ápolásának.

Hálával emlékezem Kubala Lászlóra és azokra a társaira is, akik a futballt még világszínvonalon játszották, és akiknek nevével a magyar emberek még büszkélkedtek szerte a világban. Ez az idő messze van már. Eszébe sem jut senkinek, hogy a következő 25-30 évben a Barcelonának vagy a Real Madridnak magyar sztárjátékosa lehetne. De ők, Kubala és több társa azok voltak, és az ő emlékük nagyon sokáig tovább él.

Az 1927. június 10-én, Budapesten született Kubala László pályafutása során háromszor szerepelt a magyar, hatszor a csehszlovák és tizenkilencszer a spanyol válogatottban. Magyarországon a Ferencváros és a Vasas színeiben egyaránt pályára lépett. Játékosként az FC Barcelonával 1950 és 1961 között egyebek mellett négy bajnoki címet és két Vásárvárosok Kupáját nyert, majd klubedzőként az Espanyol, a Málaga, a Murcia és az Elche kispadján is ült a Barcelonáé mellett. Irányításával 1978-ban, tizenkét évnyi szünet után szerepelt ismét világbajnokságon a spanyol válogatott, amelyet 68 mérkőzésen vezérelt. Ez 2014-ig nemzeti rekordnak számított. A 2002. május 17-én elhunyt Kubala Lászlót 1999-ben, az FC Barcelona alapításának 100. évfordulóján a csapat történetének legjobb játékosává választották a szurkolók.

Az eredeti bejegyzés itt olvasható:
https://budapest.hu/Lapok/2017/elhelyeztek-a-kubala-laszlo-park-alapkovet-a-xiii-keruletben.aspx

2018.12.31. – obuda.hu

TÉR_KÖZ 2018
Százmilliók Kaszásdűlőre és a Kiscelli parkra

2018-ban a Fővárosi Önkormányzat ismét kiírta a Tér_Köz városrehabilitációs pályázatát. A korábbi évek Tér_Köz pályázataiból valósulhatott meg a Traianus tér, a Boldog Sándor István park és a Holdudvar park (jelenleg is tartó) felújítása.

A kerület több projektjavaslattal pályázott az idei kiírásra, amin végül két fejlesztés kapott támogatást: a Kiscelli park funkcióbővítése és Kaszásdűlő központi részének fejlesztése. A pályázat érdekessége, hogy nem konkrét terveket, hanem csupán fejlesztési javaslatokat kellett benyújtani. Erre azért volt szükség, mert így lesz lehetőség arra, hogy a tervek maguk közösségi tervezéssel, a környékbelieket bevonva készüljenek el. A közösségi tervezés várhatóan mindkét fejlesztésnél jövő tavasszal kezdődik majd el.

A Kiscelli parkra vonatkozó fejlesztési irány a zöldfelület rehabilitációját, a szabadtéri funkciók bővítését és a gyalogos közlekedés javítását fogalmazta meg. Ehhez a Főváros 100 millió forinttal, a Kerület 43,4 millió forinttal járul hozzá, amiből a tervezésen és a kivitelezésen túl a pályázatban vállalt közösségi és edukációs programokat is meg kell valósítani.

Kaszásdűlőn a fejlesztés nagyjából a Pethe Ferenc tértől az általános iskola mellett a Huszti útig tartó területet érinti. Itt a megvalósítás olyan elemeket tartalmaz majd, mint a közterületek rehabilitációja, multifunkciós sportpálya kialakítása, gyalogos kapcsolatok fejlesztése, zöldfelületek megújítása, köztéri berendezések, bútorok kihelyezése. A pályázatban elnyert 300 millió forint mellé a kerületi önkormányzat további 124 millió forint önrészt biztosít.

Bízunk abban, hogy a jövő tavaszi közösségi tervezésen sok kerületi vesz részt, és ezáltal a következő években (2020-21-ben) közösen megálmodott tervek valósulhatnak majd meg.

Boldog Sándor István Park

A Boldog Sándor István park a közösségi tervezéstől jutott el a megvalósításig, mely nagy siker a III. kerületi a környékbeli lakosok és az Önkormányzat számára. A park lakossági bevonású tervezése 2015-ben kezdődött, majd a teljes fejlesztés 2018 első hónapjaiban, a Tér_Köz 2016 pályázat támogatásával valósult meg.

A parkban teljesen megújult a korábbi sportpálya, emellett pedig helyet kapott egy kreatív, új játszótér, néhány fitneszeszköz és egy ping-pong asztal is. A központi területen közösségi tér létesült, ahol sakkasztal és padok várják a pihenni és találkozni vágyókat. A parkot körbeveszi egy rekortán futópálya. Mivel korábban is sokan használták kutyasétáltatásra a területet, kialakításra került egy zárt kutyafuttató, ahol kutyás itatót is találnak az ide látogatók. A park sétányai szórt, stabilizált burkolatúak, melyek vízáteresztő, környezetbarát módon segítik a közlekedést. A parkban 27+7 új fa került ültetésre.

Holdudvar Park

2018. májusban kezdődött a HOLDUDVAR PARK Tér_Köz 2016 pályázati támogatással történő fejlesztése, mely várhatóan egy éven át tart majd. Az idei évben a park külső területeinek és burkolatainak megújítása zajlott, és elkezdődött a vízjáték, valamint a közösségi terek kialakítása is. 2019 első hónapjaiban a központi tér, a csúszdapark és a holdbéli tájat idéző kreatív játszótér nyeri el végső állapotát. Amennyiben minden a tervek szerint alakul, a park átadása júniusra várható.

Budai Polgár – A II. kerületi Önkormányzat Lapja – XXVIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM – 2019. február 2

Jól halad Máriaremetén a Gyarmati Dezső Uszoda építése, határidőre – 2019 nyarára – történő befejezéséhez rendelkezésre áll minden szükséges forrás. További jó hír, hogy nemcsak uszodával bővül a Szabadság utcai sport- és szabadidőközpont: a II. Kerületi Önkormányzat a kormány és a főváros támogatásával a jelenlegi közösségi teret is jelentősen továbbfejleszti.

A pesthidegkútiak évtizedek óta sportolásra és kikapcsolódásra használják a Máriaremetei út– Áchim András utca–Kadarka utca–Szabadság utca által határolt tömböt. A II. Kerületi Önkormányzat 2013-ban indított sportcélú fejlesztéseinek köszönhetően ma már itt működik a Pokorny József Sport- és Szabadidőközpont, amely műfüves labdarúgópályákat, salakos teniszpályákat, az ezeket kiszolgáló létesítményeket és egy közösségi célokat szolgáló, ingyenesen használható szabadidőparkot foglal magában; valamint itt épül a jövőben vízilabdautánpótlás-bázisként működő Gyarmati Dezső Uszoda is, szintén az önkormányzat beruházásában. A városrész vezetésének célkitűzése ezzel kapcsolatban a kezdetektől változatlan: a vízilabdautánpótlás-nevelésen alapuló, az iskolai és óvodai úszáslehetőség biztosítása mellett a hatalmas lakossági igényt is kiszolgáló, megfelelő kapacitással bíró, jól üzemeltethető uszoda építése.

Közösségi liget is épül

Miközben 2018 márciusában a fenti szempontok alapján megkezdődött a Gyarmati Dezső Uszoda kivitelezése, felmerült az igény az érintett terület közösségi használatának fejlesztésére. Az önkormányzat ezért társadalmi egyeztetést kezdeményezett a területet az utóbbi években leginkább használó három civil szervezet, a Hidegkúti Sport Club, a Hidegkúti Családi Iránytű Egyesület és a Pétanque Egyesület vezetőségével. A már meglévő közösségi funkciók és a még kialakítandó uszodafunkció elemeinek összehangolását célul kitűző környezeti koncepcióterv készítése során figyelembe vették a civil szervezetektől érkező javaslatokat, így a valós társadalmi igények közvetlenül megjelenhettek a fejlesztési elképzelések között.

A közös munka olyan sikeresnek bizonyult, hogy önkormányzatunk eredményesen indulhatott a fővárosi TÉR_KÖZ 2018 Városrehabilitációs pályázaton: a Fővárosi Közgyűlés 2018 szeptemberében a „Közösségi Liget megvalósítása” című pályázatot 300 millió forintos támogatásban részesítette. Ezt követően év végén a magyar kormány további egymilliárd forinttal támogatta a projektet, amelynek keretében jelentősen bővülnek a terület használatának lehetőségei. A fejlesztés eredményeként meghosszabbított futókör és kültéri fitneszelemek (a már meglévők megtartásával); kerékpáros KRESZ-tanpálya (a környékbeli iskolák, óvodák számára), játszótér és multifunkcionális „tinidomb”; szabadtéri „tantermek”, kiülőhelyek; pingpong- és sakkasztalok, pétanque-, röplabda- és focipályák, valamint egy klubhelyiséget és rendészeti jelenlétet biztosító pavilonépület várja majd a helyieket.

A fentiek közül több elem is a civil szervezetekkel való együttműködés eredménye: a KRESZ-tanpálya, a sakkasztalok vagy a pétanque-pálya világítása is az ő javaslatukra került be a projektbe.

Rendelkezésre áll minden szükséges forrás

A fentiekkel párhuzamosan jó ütemben halad az uszoda építése. A nagytömegű földmunkák, az épület teljes alaplemezének és pinceszinti szerkezeteinek kialakítása után a teljes vasbetonszerkezet építése még 2018-ban befejeződött. Jelenleg a projekt leglátványosabb eleme, az íves acéldonga tetőszerkezet helyszíni összeszerelése és felállítása zajlik, így hamarosan bezárul az épület és megkezdődhetnek a belső szakipari munkálatok.

Megnyugtató a beruházás költségvetési helyzete is. Az építőipari áremelkedések és a szükséges műszaki bővítések megvalósítása miatt jelentkező többletköltségek finanszírozására az önkormányzat kérelmet nyújtott be a felhasználható társasági adó- (tao-) keret megemelésére, amit a Magyar Vízilabda Szövetség jóváhagyott. Így a korábban megítélt és már sikeresen összegyűjtött kb. 2,8 milliárd forinton túl, a megemelt keret erejéig, további mintegy 2,2 milliárd forint összegű céges tao-felajánlást tudott fogadni a II. Kerületi Sport- és Szabadidősport Nonprofit Kft. A cégek által felajánlott tao-keret mellett természetesen az önkormányzat is jelentős szerepet vállal a helyi közösség szempontjából kiemelt fontosságú fejlesztésben. Az önkormányzat által biztosítandó önerő mértéke meghaladja a bruttó 2 milliárd forintot, amit – az 1 milliárd forint értékű telek biztosításán túlmenően – az elmúlt évek felelős gazdálkodásának köszönhetően az önkormányzat a képviselő-testület jóváhagyásával vállalni is tud.

Tehát az uszoda megépítéséhez, annak határidőre történő befejezéséhez és a környezetét alkotó közösségi liget fejlesztéséhez rendelkezésre áll minden szükséges forrás.

A 2019 szeptemberében induló tanévben a környékbeli iskolák, óvodák számára így látogathatóvá válik az új sportuszoda, és elindulhat a vízilabda-utánpótlás nevelése is. Ez utóbbi megvalósítását fogja segíteni a háztól házig vízilabdaprogram, amely megkönnyíti majd az iskoláskorú gyermekek uszodába való eljutását. Mindemellett jól érzékelhető a felfokozott lakossági érdeklődés is. Az önkormányzat valamenynyi igényt szeretné kielégíteni, sőt – az eredeti koncepciót maradéktalanul teljesítve – elindítja az uszoda orvosi rehabilitációs programját is.

2019.09.26. – magazinlapok.hu

A Fővárosi Közgyűlés mai döntése alapján Kispest 100 millió forintot nyert a 2018. évi Tér_Köz Városrehabilitációs pályázaton. Ebből a KöKi melletti egykori KRESZ-park területe újulhat majd meg – tudtuk meg Gajda Péter polgármestertől a mai közgyűlési szavazás után.

Gajda Péter polgármester a pozitív döntés hátteréről elmondta azt is, hogy az eredeti előterjesztésben Kispest nem kapott volna támogatást, ám a közgyűlés megemelte 500 millió forinttal a támogatási összeget, így jutott a kispesti projektre is.

Kispest három pályázatot nyújtott be a 2018. évi Tér_Köz Városrehabilitációs felhívásra, amelyből a mai közgyűlési döntés alapján a Vak Bottyán utcai garázssor – Kosárfonó utca – Teleki utca – Eötvös utca által határolt területen lévő a KRESZ-park kialakítását támogatja a Fővárosi Önkormányzat 100 millió forinttal – válaszolta kérdésünkre Vadon Etelka, aki évek óta gondozza az önkormányzat különböző pályázatait, így ennek a tervnek is a gazdája. Mint Vadon Etelka elmondta, a pályázatra készült koncepciótervek még 2016-ban készültek közösségi tervezéssel, az ott élők bevonásával. Most az lesz a feladat, hogy az önkormányzat megvizsgálja, ebből a támogatási összegből és a kötelező önerőből (53 millió forint) a park mely elemei újulhatnak, illetve a korábbi tervekből milyen elemek valósulhatnak meg.

A fővárosi előterjesztésből kiderült az is, hogy a pályázatok beadásának határideje 2018. július 4-e volt, 17 kerületi önkormányzat összesen 26 projekttel pályázott. A projektek támogatására a kiírás szerint Budapest Főváros Önkormányzata 2018. évi költségvetésében 2 milliárd forint állt rendelkezésre, ezt „toldotta” meg a közgyűlés.

2020.08.03 – rakosmente.hu

Augusztus 1-jén, a délelőtti órákban hamar benépesült a Bakancsos utcai Nyúldomb (a Vigyázó Sándor Művelődési Központ mögötti zöld terület), ahol Horváth Tamás polgármester átadta a gyermekeknek Rákosmente új csúszdaparkját és helytörténeti sétaútját.

A projekt megvalósítását és hivatalos átadását a koronavírus okozta pandémiás helyzet megnehezítette, de hétvégén végre birtokba vehették a gyermekek Rákosmente legújabb óriási játszóterét, a csúszdaparkot és a helytörténeti sétautat.

A városvezetés már régóta szerette volna hasznosítani a Vigyázó Sándor Művelődési Központ mögötti területet, mely kerületünk fontos városközponti elhelyezkedésű zöldfelülete, hangsúlyozta a polgármester. A projekt a Budapest Főváros Városrehabilitációs Keretből a 2018. évi TÉR-KÖZ pályázaton nyert támogatás felhasználásával valósult meg. A beruházás célkitűzése volt a zöldfelület élettel való megtöltése, figyelemmel a terület helytörténeti vonatkozásaira, hangzott el. A Pesti út – Bakancsos utca – Gyökér utca által körül határolt területen elhelyezkedő csúszdaparkon belül információs pontok és ismeretterjesztő táblákkal ellátott helytörténeti sétaút, footgolf pálya, szabadtéri rekreációs elemek, játszóvárakból kiinduló 10 csúszda (kicsiknek és nagyobbaknak), felújított színpad és különböző hangulatos játszóhelyek várják úgy a kerületi, mint a környező települések családjait. Köszönet illeti mindezért a Tarlós István vezette Fővárosi Önkormányzatot, amely 155 millió forint vissza nem térítendő támogatással tette lehetővé a projekt megvalósítását, hangsúlyozta a polgármester.  Rákosmente Önkormányzata további 100 millió forinttal járult hozzá a megvalósításhoz, így jöhetett létre ez a fantasztikus gyermekparadicsom. Horváth Tamás továbbá köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a park kialakításában, fejlesztésében. Hozzátette, a jövőben nem számíthatunk ilyen TÉR-KÖZ pályázatokra, mivel a jelenlegi fővárosi vezetés megszüntette ezt a programot. Rákosmente Önkormányzata a jövőben saját erőből kívánja megújítani a kerületi parkokat, zöldfelületeket. „Kívánom mindenkinek, hogy jó szívvel vegyék birtokba a rákosmenti csúszdaparkot és helytörténeti sétautat, azt kérve, vigyázzanak rá, hogy még nagyon sokáig maradjon meg ilyen szép állapotában” – zárta ünnepi megnyitó beszédét a polgármester.

Az átadó ünnepségen jelen voltak Dunai Mónika országgyűlési képviselő, dr. Füzesi Péter alpolgármester, valamint Petrőczy Dániel és Rózsahegyi Péter önkormányzati képviselők.

A folytatásban – ki ne ismerné a történetet, melyben a fedél nélkül maradt állatok elindulnak szerencsét próbálni – a színpadon a Magyar Népmese Színház előadásában A brémai muzsikusok című produkciónak tapsoltak a fűben helyet foglaló gyermekek. A nap folyamán még fellépett a Bogár Muzsika zenekar, a Csodamalom Bábszínház, valamint a Búgócsiga Zenede. A parkban felállított sátrakban kora délutánig kalligráfiával, a díszes írás művészetével ismerkedhettek a gyerekek, de igen népszerű volt a csillámtetoválás, a fotókabin és a Bazsarózsa népi játszóháza.

Tájékoztatjuk továbbá a tisztelt lakosságot, hogy a Rákosmenti csúszdapark és helytörténeti sétaút tavasszal és nyáron 8 órától napnyugtáig, de legfeljebb 20 óráig, ősszel és télen 8 órától napnyugtáig látogatható.

Az eredeti bejegyzés itt olvasható:
http://www.rakosmente.hu/Hirek/Hir.aspx?NewsId=791af894-c470-4eb5-855f-5b327bc8db9c&PrevUrl=/Hirek.aspx