2020.11.07 – octogon.hu

Az elsődleges cél a piac infrastrukturális felfejlesztése és összképének helyreállítása volt.

A Havanna-telep neve szitokszóvá piszkolódott az évek alatt. Szimbóluma lett 70-80-as években emelt városperemi lakótelepeknek, a társadalmi és etnikai szegregációnak, a rossz körülményeknek, az ebből fakadó bűnözésnek. A XVIII. kerületi önkormányzat 2016-ban nyerte el Főpolgármesteri Hivatal TÉR_KÖZ pályázatának támogatását, melynek célja, hogy közösségépítő céllal rehabilitálják a zárványként működő vagy leszakadó közösségi tereket, így épülhetett meg az új piac.

Fotó: Mozaik Építőipari Kft.

A Havanna-telep két ütemben épült, az ötödik ötéves terv időszakában, 1976 és 1981 között, majd 1987-1988-ben a tízemeletes lakótömbök felhúzásával folytatódott, tervezőjük Virág Csaba volt. Területén a 19. században gyártelep és a hozzá tartozó munkástelepek álltak, majd az első világháború után, a trianoni területveszteséget követően a nagyarányú bevándorlást itt is megpróbálta orvosolni az állam a telepszerű lakásépítő akciókkal. A gyár helyén, 1926- ban építették fel az egy- és kétszintes típustervekből álló, komfort nélküli szociális negyedet, mely egészen elbontásáig, 1977-ig állt.

A Havanna lakótelep építéstörténetéből kiolvashatjuk a 20. század szociális építészetének változó tendenciáit: a kertvárosoktól és az angol paternalista gyárosoktól örökölt telepszerű építkezéstől a szovjet blokkban egységesen fellépő paneles beépítésig.

A Havanna-telep egyik ikonikus pontja a telep határán álló holt terület. Csak a hét egy napján, szombaton délelőtt telik meg élettel, A itt működik a telep piaca, a Havanna-hetivásár. A terület hétközben parkolóként funkcionált, itt állnak a lakásokhoz tartozó garázsok. A vásár 1989 szeptembere óta működik stabil árus- és vevőkörrel. Az árusok lakókocsikból, csomagtartókból árultak, infrastrukturálisan elmaradott körülmények között. A piacon csak egyetlen csap működött, mosdó is alig akadt, az áramot generátorral osztották meg egymás között az árusok.
Fotó: Bujnovszky Tamás

A XVIII. kerületi önkormányzat 2016- ban nyerte el Főpolgármesteri Hivatal TÉR_KÖZ pályázatának támogatását, melynek célja, hogy közösségépítő céllal rehabilitálják a zárványként működő vagy leszakadó közösségi tereket. Az önkormányzat önrészéből és a pályázati úton nyert támogatásból épülhetett meg az új piac, melyet Keller Ferenc építész a Modulart építész irodával közreműködésben tervezett meg.

Az elsődleges cél a piac infrastrukturális felfejlesztése és összképének helyreállítása volt.

Beszámolóik alapján az árusok és a vevők is elégedettek az új piaccal. Egy olyan piac helyigénye, ahol autóból vagy mozgósátrak alól árusítanak, irdatlanul nagy. A tervezést megelőzően az önkormányzat közvélemény-kutatást végzett a vásárlók és az árusok között, és rajzpályázatot is hirdetett iskolásoknak, ők hogyan képzelik el az új piacot. Keller Ferenc többször is csak szemlélődni járt a helyszínre, és nagyon megszerette a piac eredeti, kusza látványát.

Első tervében az árusok lakókocsijaira rímelve készített egy megoldást, de a piac élete szempontjából azonban a második terv praktikusabbnak bizonyult. A helyszínen álló garázssorral párhuzamosan és arra válaszolva egy erős gesztusú, hosszú építményt alakítottak ki, melynek két oldalában bérelhető helyiségek nyílnak. Itt helyezkedik el a piacvezetőség irodája, és a vizesblokk is ide lett komponálva. (A piac május végén nyitott, és habár sok minden meg változott a régi viszonyokhoz képest, az üzemeltető nem szabott megfizethetetlen bérleti díjat a fedett árushelyekért.)

Az épület legreprezentatívabb eleme a piac kapuzataként is felfogható felhajló, fedett árkád.

(Itt például kényelmesen el lehet fogyasztani a kifőzdék kínálatát.) A többi térrész egyszerűsége láthatóan egységes esztétikai vezérelv mentén készült, egy kompozíciót képez. Az árusok sátrainak színes paravánjai, illetve az üzletek árnyékolói harmonizálnak az épület nyitórészének színesre festett felületével és az aszfalt színezésével.

Fotó: Bujnovszky TamásFotó: Bujnovszky Tamás

A piac ugyanis nem egy nézetre lett komponálva, hanem azzal is számol, hogy környező tízemeletesek ablakaiból is rálátni. Így területének aszfaltburkolatát a pesterzsébeti születésű művész, Kondor Béla egyik kevésbé ismert, Csendélet című festményének részletéből vett átiratával díszítették. Az ötletet egyrészt az adta, hogy Kondor repülőmodellezéssel is foglalkozott, számos képén visszaköszön ennek szimbolikája. A kép felülnézetre való komponálásához egy geometrikusabb és színesebb művet keresett az építész. Keller Ferencet a tervezés során a panelhez mint környezethez való illeszkedés vezérelte. Egy olyan kompozícióban gondolkodott, mely nem elítéli vagy felülírja a környezet esztétikáját, hanem kortárs módon vinné tovább azt. Elképzelése szerint a lakótelep áradó, nagy, széles gesztusaihoz csak hasonló tulajdonságokkal bíró épület társítható, amely az egy lendülettel létrehozott, egyszerű és erőteljes, geometrikus esztétika feltételeinek meg tud felelni. Mostanában más szelek fújnak, hisz olyan időket élünk, amikor a Havanna-telep kortársait inkább épp lebontásra ítélik.

Az utóbbi hónapok bontási határozatai – például a telep építészének, Virág Csabának a Várban álló Teherelosztója, vagy Szabó István Szervita téri Irodaháza – azt mutatják, hogy sem a közvélemény, de az építész szakma sem igazán néz szembe azzal, hogy ezek az épületek, mindenfajta ideologikus vagy eszmei tartalmuk ellenére is, építészeti múltunk részét képzik. Technológiájuk, formaviláguk megismételhetetlen, és értékkel bír. A következő Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonja, mely az Othernity címet kapta, ugyancsak ezt a kérdéskört vizsgálja modern és posztmodern építészeti emlékeink kapcsán. Még ha hadakozunk is ellene, panelrengetegeink épített örökségünk részei, melyek kulturálisan összekötnek minket számos posztszovjet országgal. Olyanokkal, amelyek ezt a sajátos formavilágot, ezeket a speciális jelentéstartalmakat értékként transzformálják és építik bele a kortárs művészetbe, valamint az építészeti szakirodalomba.

A cikk nyomtatásban az OCTOGON magazin 2020/4. lapszámában jelent meg. 

• Tervezés: 2017-2018
• Kivitelezés: 2019-2020
• Hasznos alapterület: 367 négyzetméter
• Bruttó szintterület: 542 négyzetméter
• Generáltervező: Modulart Kft.
• Felelős tervező: Keller Ferenc (Keller Műterem Kft.) és Láris Barnabás (Modulart Stúdió Kft.)
• Építész tervezők: Bors Eszter, Böröcz Péter
• Környezetrendezés tervező: Kontra Dániel
• Megbízó: Budapest Főváros XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata
• Generálkivitelező: Mozaik Építőipari Kft.

Az eredeti cikk itt olvasható:
https://www.octogon.hu/epiteszet/uj-piac-a-havanna-lakotelepen/

2020.11.16.- octogon.hu

A Vizafogó Óvoda nyerte Budapest Építészeti Nívódíját

Dicséretben részesült a MOME Campus, az OMRRK, a Ligeti-műteremvilla felújítása és a Havanna Hetivásár.

Hétfő délután átadták a Budapest Építészeti Nívódíjakat, melyet a Fővárosi Önkormányzat írt ki nyílt pályázatként, a szakmai lebonyolítást a Budapesti Építész Kamara végezte.

A díj olyan igényesen, magas színvonalon megtervezett és létrejött, új vagy megújított épület, építmény, közterület, belső tér tervezője részére adományozható, amely javítja a főváros építészeti arculatát vagy egy városrész használatát, megjelenését, elősegíti az építészeti és környezeti kultúra fejlődését, formálja a városképet, és mindezek által ösztönzi a további magas színvonalú, innovatív beruházásokat. Cél továbbá elismerni és a nyilvánossággal megismertetni a városképet formáló, legkiemelkedőbb építészeti alkotásokat.

Azt mondani sem kell már, hogy az ünnepélyes díjátadó online zajlott; a Budapest Építészeti Nívódíja elismerésben részesített épület tervezői emlékplakettet, a Dicséret elismerésben részesítettek díszoklevelet, és mindannyian pénzjutalmat vehettek át.

A díjátadó napján jelent meg az összes, 17 pályaművet tartalmazó könyv magyar és külön angol nyelvű kiadása a Budapesti Építész Kamara gondozásában, továbbá szintén minden pályamű látható lesz a FUGA Budapesti Építészeti Központban november 18-30-ig.

„Az építészek minden országban folyamatosan azt kérdezik, hogy állnak vajon Európa többi részéhez képest. Meg vagyok győződve arról, hogy Magyarország lépést tart más európai országokkal. A pályázati terveket nézve kellemes meglepetésként ért nemcsak a tervek magas színvonala, hanem az egyes objektumok megvalósítása is – fogalmazott értékelésében a cseh Jan Stempel, bírálóbizottsági tag. – A kortárs magyar építészeten erősen érződik a nemzetközi befolyás: a versenyben lévő projektek többségénél nehéz lenne megmondani, melyik országban található az épület. Ez akár negatívumként is felfogható, de én szeretem átlépni a határokat, ezért ezt pozitív jelnek tartom. Mindannyian európaiak vagyunk: nem feltétlenül szükséges, hogy minden ország építészetének regionális elemei legyenek.”

Nívódíj: Vizafogó Tagóvoda

Építész felelős tervezők: Nagy Csaba, Pólus Károly
Építész társtervező: Tőrös Ágnes
Építész munkatársak: Batta Miklós, Laczkó Gábor, Urbán Jakab, Várhidi Bence, Zsidai Nikoletta
Építtető: Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzata

Az angyalföldi Vizafogó Óvodában minden együtt van. Adott az építtető Önkormányzat, aki óvodahálózatát progresszíven fejleszti és szisztematikusan megújítja. Adott az óvodavezetés, aki elvárta a tervezőktől az előremutató szemléletet, és valódi partneri viszonyban vált részesévé a megújulásnak. És adott volt az építész csapat, amelyik jól adagolt kísérletezőkedvvel, arányérzékkel, nyitottsággal és frissességgel, ráadásul némi humorral állt a feladathoz. Kitűnően teljesítettek.

Fotók: Bujnovszky Tamás

A 80-as évek paneles építésének termékeként létrejövő eredeti épületet nem lebontották, hanem okos vizsgálat alapján részben megtartották. E tett önmagában üzenetértékű egy középület esetében, itt azonban nyoma sincs az ebből származó esetleges kompromisszumoknak. Az egykori középső traktus kibontásával létrejövő új bejárat és átrium szervezi az új belső térstruktúrát. Az egyszerre otthonos és tágas belső terekhez kétszintes fatornác épült, amely mind a földszinti, mind az emeleti foglalkoztatóknak közvetlen és nagyvonalú szabadtéri kapcsolatot biztosít. Nincs felesleg. Minden akkora és akképp megfogalmazott, hogy arányos maradjon, ugyanakkor a minden részletre kiterjedő figyelem a gyerekek léptéke felől is érezhető gondoskodásként sugárzik mindenhonnan. Példaszerű az a harmónia és kerek egész, amelyet ez az épület megtestesít az építtetői háttértől és elvárásoktól a proaktív építészeti hozzáállásig, s léptéktől függetlenül mintaként állítható az eljövendő fővárosi köz- vagy éppen magánberuházások elé.

Dicséret: MOME Campusfejlesztés
(Megjelent az OCTOGON 2019/6-os lapszámában, online is több cikkben foglalkoztunk a projekttel)

Építész felelős tervezők: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
Építész tervezők: Kállay Gábor, Békesi Tamás
Munkatársak: Bálint Ábel, Baranyai Balázs, Boromissza Júlia, Dobrányi Ákos, Farkas Ádám jr., Farkas Ádám, Galamb Emese, Garay-Kiss Dorottya, Gyuricza János, Parizán Borbála, Péteri Zsolt, Tari Krisztina
Tájépítészet: Kapás Enikő

A MOME Campus fejlesztésekor minden feltétel rendelkezésre állt ahhoz, hogy magas színvonalú építészet jöjjön létre: nagyvonalú megbízó előretekintő vízióval, a tervezők kiválasztásának demokratikus módszere nyílt tervpályázati versennyel, és a megvalósításhoz szükséges anyagi forrás.

Fotó: Bujnovszky Tamás

A campuson álló oktatási épületeket Farkasdy Zoltán tervezte 1954-ben. A szocreál főépület melletti másik oktatási szárny helyén ma a MOME Base új épülete áll. Az eredeti szándék szerint a főépület túloldalán egy harmadik ház is épült volna, de ez akkor nem valósult meg, most a MOME Up épülete került ide. A tervezők az azonos koordinátarendszerre szerkesztett épületegyüttest egy föld alatti utcára fűzték fel, a teljes campus közlekedőrendszerének csomópontjában pedig létrehozták a „MOME szívét”, a Groundot, amelynek föld alól kikacsintó terei válhatnak az egyetem lüktető központjává.

Az új épületek vállaltan heterogén megjelenésűek, és mindegyik épület sajátos belső világgal rendelkezik. Ezzel együtt számos építészeti gesztus szervezi egységgé őket. A főépület törtfehér színe és a portikusz oszlopainak vertikális ritmusa visszaköszönnek az új épületek megjelenésében is, természetesen kortárs eszközök felhasználásával. Az épületbelsőkben a szokatlan átlátások hoznak létre hasonló téri helyzeteket. A bátor beavatkozások és a nagyvonalú építészet eredményeként a célkitűzésként jelzett új MOME-identitás megteremtése, és egy nyitottabb oktatási struktúra létrehozása is megvalósulni látszik.

Dicséret: Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ és Közép Európai Művészettörténeti Kutatóintézet
(Az épületről az OCTOGON 2020/4-es lapszámában írtunk, online itt foglalkoztunk vele)

Építész felelős tervező: Vasáros Zsolt DLA
Építész társtervezők: Sasvári Áron, Bandur-Juhász Emőke, Nagy Gábor
Belsőépítész munkatársak: Véner Ágnes, Eiszrich Ágnes, Kováts Petra, Vasáros-Lévai Melinda
Munkatársak: Megyesi Zsolt, Somlai Anikó, Gáll András, Kőnig Anna, Krauth Veronika, Molnár Bianka, Nusszer Diána, Szabó Anna, Mayer Tamás, Sági Gergely, Szabó Réka, Bálint Adrienn, Békés Ádám, Tari Bálint, Brotesser Zsuzsanna, Zsarnóczky Renáta, Süveges Gréta
Táj- és kertépítész tervező: Müller Krisztina

Fotó: Danyi Balázs

A Városligetben és vonzáskörzetében megvalósuló, talán már túlzottan is emblematikus terveket megismerve igazán megnyugtató látni az OMRRK komplexumának mértéktartó profizmusát: itt minden az, aminek tűnik. Kiemelendő először is maga a program, az abban rejlő innováció, amely nemzetközi viszonylatban is jelentős múzeumi központot definiált, benne a központosított raktározás és restaurálás magas színvonalú terei mellett a művészetelméleti kutatásnak is helyet biztosítva. Ugyancsak erénye a projektnek, ahogyan a helyszínnel, annak épített örökségével bánik. A gondos analízis után az egykori Szabolcs utcai zsidó kórház Freund Vilmos-féle épületei közül a legértékesebbek nemcsak hogy megmaradtak, de például az egykori imaház megújult tere, a használat korábbi, néha brutális rétegeit megmutató rekonstrukciójával kiemelkedően erős építészeti karaktert adott az egész együttesnek. A főépület magán hordozza a hazai ipari-technológiai építészet legjobb hagyományait, gondoljunk csak a térbeli szerkesztés következetességére, ugyanakkor – összetett funkciójához, annak jelentőségéhez méltó módon – homlokzatformálása igényes középületté nemesíti karakterét. Az OMRRK együttese az utóbbi évtizedek kulturális beruházásainak talán egyik legfontosabbika, amelyben az építtető szándékai és a tervező professzionális, integratív és proaktív szemlélete egyedi értéket teremtett.

Dicséret: Ligeti-műteremvilla felújítása és átalakítása
(Az épületről az OCTOGON 2020/2-es lapszámában írtunk)

Építész felelős tervező: Zombor Gábor DLA
Építész társtervező: Juhász Balázs
Építész munkatárs: Csík Zsolt, Lality Áron
Építész asszisztens: Zsupos Zoltán
Tájépítész tervező: Gyüre Borbála, Lád Gergely

A műteremház a századforduló magas presztízsű útvonalán, a Stefánián, Ligeti Miklós szobrászművész számára épült 1904-ben. Építészei Jámbor Lajos és Bálint Zoltán voltak. Az épület a II. világháború után Kisfaludi Strobl Zsigmond, a Gellért-hegyi Szabadság-szobor alkotóművészeként ismert szobrász műtermeként szolgált. Az épület sorsa az elmúlt évtizedekben a sajnálatosan közismert módon alakult: állapota leromlott, toldalékok éktelenítették, eredeti architektúrája sérült. Helyreállítása a Polgári Magyarországért Alapítvány székházaként történt meg a közelmúltban.

Az eredeti épület visszafogott szecessziós kialakításában leginkább a hangsúlyos tetőalakítás, a pártázatos-pergolás tetőterasz és a nagyméretű műteremablakok érvényesültek, szinte premodern egyszerűséggel. A helyreállítás során a tervező az épület fő elemeit tiszteletben tartotta. A terasz szintjének megváltoztatásával, a hátsó és oldalsó homlokzat kiegészítésével az emeleten újabb hasznos területeket alakított ki. A nagyméretű műteremablak az eredeti kialakítás szerint is különös módon metsződött össze a terasszal, ez a motívum most még hangsúlyosabbá vált: az egykori műteremtér sajátos térkialakítást, a terasz karakteres tömegalakítású motívumot kapott.

A belső tér, amelyet a gondosan megőrzött és helyreállított falépcső ural, az alapítvány székházaként, irodaházként szolgál. Példaértékű a kortárs tájépítészeti eszközökkel, mégis az épülettel teljes összhangban kialakított kert.

Dicséret: Havanna Hetivásár
(Az épületről az OCTOGON 2020/4-es lapszámában írtunk, online itt foglalkoztunk vele)

Építész felelős tervezők: Keller Ferenc, Láris Barnabás
Építész társtervező: Bors Eszter
Építész munkatárs: Böröcz Péter
Táj- és kertépítész tervező: Kontra Dániel

A piacépület visszafogott, érzékeny és a feladatot mélyen megértő építészeti megformálása jól mutatja, hogyan lehet egy látszólag kis léptékű beavatkozással jelentős városi és társadalmi többletértéket létrehozni.

Fotó: Bujnovszky Tamás

A Virág Csaba által tervezett Havanna-lakótelep szigorúan szerkesztett alapstruktúrájának egyik legnépszerűbb köztere a Hetivásár. A lakótelep szélén levő parkoló 1989 óta szombatonként piaccá alakult, és az árusok kezdetben autók csomagtartójából, később lakókocsikból árulták termékeiket. A kerületi önkormányzat a fővárosi TÉR_KÖZ pályázaton támogatást nyert a piac intézményesítésére, amelyhez nyílt tervpályázaton kerestek tervezőt. A nyertes építészek szokatlan érzékenységgel nyúltak a feladathoz: a panelházak tövébe egy mértéktartó formálású, a szomszédos garázssorra rímelő, hosszú épületet terveztek, amelybe az üzletek mellett mosdó, piacfelügyeleti iroda és kiállítótér is került. Az egyszerű, monokróm épülettömeget az üzletek szálcement kapuinak sora alkotja. Az egyetlen hangsúlyosabb kortárs gesztus a tetőt adó betonlemez végének felhajtása, ami kiemeli a bejárati helyzetet. A hétköznapokon üres aszfaltfelületet a tervezők a pestszentlőrinci születésű Kondor Béla 1962-es “Csendélet” című művének absztrakciójával tették izgalmassá. Ezzel egy Roberto Burle Marx köztérfestményeire emlékeztető, üresen is életteli aszfaltfelület jött létre, amely felülről, a házakból nézve a piac napfényrolóival együtt köztéri műalkotássá áll össze.

Az eredeti cikk itt olvasható:
https://www.octogon.hu/epiteszet/a-vizafogo-ovoda-nyerte-budapest-epiteszeti-nivodijat?fbclid=IwAR3hKFt7Lau_t4k_K1HGRr3rYpuz0Bqd6tBbpFv_CRcwqi-JMgH2CQdVgGU

2020.08.03 – rakosmente.hu

Augusztus 1-jén, a délelőtti órákban hamar benépesült a Bakancsos utcai Nyúldomb (a Vigyázó Sándor Művelődési Központ mögötti zöld terület), ahol Horváth Tamás polgármester átadta a gyermekeknek Rákosmente új csúszdaparkját és helytörténeti sétaútját.

A projekt megvalósítását és hivatalos átadását a koronavírus okozta pandémiás helyzet megnehezítette, de hétvégén végre birtokba vehették a gyermekek Rákosmente legújabb óriási játszóterét, a csúszdaparkot és a helytörténeti sétautat.

A városvezetés már régóta szerette volna hasznosítani a Vigyázó Sándor Művelődési Központ mögötti területet, mely kerületünk fontos városközponti elhelyezkedésű zöldfelülete, hangsúlyozta a polgármester. A projekt a Budapest Főváros Városrehabilitációs Keretből a 2018. évi TÉR-KÖZ pályázaton nyert támogatás felhasználásával valósult meg. A beruházás célkitűzése volt a zöldfelület élettel való megtöltése, figyelemmel a terület helytörténeti vonatkozásaira, hangzott el. A Pesti út – Bakancsos utca – Gyökér utca által körül határolt területen elhelyezkedő csúszdaparkon belül információs pontok és ismeretterjesztő táblákkal ellátott helytörténeti sétaút, footgolf pálya, szabadtéri rekreációs elemek, játszóvárakból kiinduló 10 csúszda (kicsiknek és nagyobbaknak), felújított színpad és különböző hangulatos játszóhelyek várják úgy a kerületi, mint a környező települések családjait. Köszönet illeti mindezért a Tarlós István vezette Fővárosi Önkormányzatot, amely 155 millió forint vissza nem térítendő támogatással tette lehetővé a projekt megvalósítását, hangsúlyozta a polgármester.  Rákosmente Önkormányzata további 100 millió forinttal járult hozzá a megvalósításhoz, így jöhetett létre ez a fantasztikus gyermekparadicsom. Horváth Tamás továbbá köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a park kialakításában, fejlesztésében. Hozzátette, a jövőben nem számíthatunk ilyen TÉR-KÖZ pályázatokra, mivel a jelenlegi fővárosi vezetés megszüntette ezt a programot. Rákosmente Önkormányzata a jövőben saját erőből kívánja megújítani a kerületi parkokat, zöldfelületeket. „Kívánom mindenkinek, hogy jó szívvel vegyék birtokba a rákosmenti csúszdaparkot és helytörténeti sétautat, azt kérve, vigyázzanak rá, hogy még nagyon sokáig maradjon meg ilyen szép állapotában” – zárta ünnepi megnyitó beszédét a polgármester.

Az átadó ünnepségen jelen voltak Dunai Mónika országgyűlési képviselő, dr. Füzesi Péter alpolgármester, valamint Petrőczy Dániel és Rózsahegyi Péter önkormányzati képviselők.

A folytatásban – ki ne ismerné a történetet, melyben a fedél nélkül maradt állatok elindulnak szerencsét próbálni – a színpadon a Magyar Népmese Színház előadásában A brémai muzsikusok című produkciónak tapsoltak a fűben helyet foglaló gyermekek. A nap folyamán még fellépett a Bogár Muzsika zenekar, a Csodamalom Bábszínház, valamint a Búgócsiga Zenede. A parkban felállított sátrakban kora délutánig kalligráfiával, a díszes írás művészetével ismerkedhettek a gyerekek, de igen népszerű volt a csillámtetoválás, a fotókabin és a Bazsarózsa népi játszóháza.

Tájékoztatjuk továbbá a tisztelt lakosságot, hogy a Rákosmenti csúszdapark és helytörténeti sétaút tavasszal és nyáron 8 órától napnyugtáig, de legfeljebb 20 óráig, ősszel és télen 8 órától napnyugtáig látogatható.

Az eredeti bejegyzés itt olvasható:
http://www.rakosmente.hu/Hirek/Hir.aspx?NewsId=791af894-c470-4eb5-855f-5b327bc8db9c&PrevUrl=/Hirek.aspx

Hírhozó – Rákosmente XVII. kerület önkormányzatának lapja -30. évfolyam 10. szám / 2020.08.14.

Augusztus 1-jén hamar benépesült a Vigyázó Sándor Művelődési Központ mögötti zöld terület, ahol Horváth Tamás polgármester átadta a gyermekeknek Rákosmente új csúszdaparkját és helytörténeti sétaútját. A tervezett, május végi, gyermeknapi átadást a koronavírus megakadályozta, de a mai napon végre birtokba vehették a gyermekek Rákosmente legújabb óriási játszóterét, a csúszdaparkot és a helytörténeti sétautat. A városvezetés már régóta szerette volna hasznosítani a Vigyázó Sándor Művelődési Központ mögötti területet, amely kerületünk fontos városközponti elhelyezkedésű zöldfelülete, hangsúlyozta a polgármester.

A projekt a Budapest Főváros Városrehabilitációs Keretből a 2018. évi TÉR-KÖZ pályázaton nyert támogatás felhasználásával valósult meg. A beruházás célkitűzése volt a zöldfelület élettel való megtöltése, figyelemmel a terület helytörténeti vonatkozásaira, hangzott el. A Pesti út – Bakancsos utca – Gyökér utca által körül határolt területen elhelyezkedő csúszdaparkon belül információs pontok és ismeretterjesztő táblákkal ellátott helytörténeti sétaút, lábgolfpálya, szabadtéri rekreációs elemek, játszóvárakból kiinduló 10 csúszda (kicsiknek és nagyobbaknak), felújított színpad és különböző hangulatos játszóhelyek várják a családokat.

Köszönet illeti mindezért a Tarlós István vezette Fővárosi Önkormányzatot, amely 155 millió forint vissza nem térítendő támogatással tette lehetővé a projekt megvalósítását, hangsúlyozta a polgármester. Rákosmente Önkormányzata további 100 millió forinttal járult hozzá a megvalósításhoz, így jöhetett létre ez a fantasztikus gyermekparadicsom. Horváth Tamás továbbá köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a park kialakításában, fejlesztésében. A jövőben nem számíthatunk ilyen KÖZTÉR pályázatokra, ismertette a polgármester, mivel a jelenlegi fővárosi vezetés ezt megszüntette.

Rákosmente Önkormányzata a jövőben saját erőből kívánja megújítani a kerületi parkokat, zöldfelületeket. „Kívánom mindenkinek, hogy jó szívvel vegyék birtokba a rákosmenti csúszdaparkot és helytörténeti sétautat, azt kérve, vigyázzanak rá, hogy még nagyon sokáig maradjon meg ilyen szép állapotában” – zárta ünnepi megnyitó beszédét a városvezető. Az eseményen jelen volt Dunai Mónika országgyűlési képviselő, dr. Füzesi Péter alpolgármester, valamint Petrőczy Dániel és Rózsahegyi Péter képviselő.

A folytatásban – ki ne ismerné a történetet, amelyben a fedél nélkül maradt állatok elindulnak szerencsét próbálni – a színpadon a Magyar Népmese Színház előadásában A brémai muzsikusok című előadásnak tapsoltak a fűben helyet foglaló gyerekek. A nap folyamán még fellépett a Bogár Muzsika zenekar, a Csodamalom Bábszínház és a Búgócsiga Zenede. A parkban felállított sátrakban kora délutánig kalligráfiával, a díszes írás művészetével ismerkedhettek a gyerekek, de igen népszerű volt a csillámtetoválás, a fotókabin és a Bazsarózsa népi játszóháza.

A Rákosmenti csúszdapark és helytörténeti sétaút tavasztól őszig reggel 8.00 órától napnyugtáig, illetve 20.00 óráig látogatható, míg ősszel és télen napnyugtáig tart nyitva.

Újpesti Napló – XIV. ÉVFOLYAM., 14. SZÁM, 2020. AUGUSZTUS 13–26

Megint szebb lett egy kicsivel a kerület. Ezúttal 3500 négyzetméternyi zöldfelület újult meg a Munkásotthon – Kassai – Lebstück Mária utca határolta részen. A lakótelepek közé zárt részen korábban egy leharcolt focipálya, egy funkció nélküli betonplacc és egy beton szegélyű homokozó állt, most egy gyönyörű park és egy többfunkciós, modern sportpálya fogadja az újpestieket.

A 148 millió forintba került beruházást a TÉR_KÖZ-projekt 50 millió forint pályázati pénzzel támogatta, a többit az önkormányzat állta – mondta el az Újpest Médiának Medve Regina, az Újpesti Pályázati Projekmenedzsment Zrt. vezérigazgatója. A munkák során a régi sportpálya burkolatát felújították, és a területen görkorcsolya- és gördeszkapályát alakítottak ki, amely sötétedés után is biztonságosan használható. A parkot minden oldalról átjárhatóvá tévő sétányok új, a zöldfelületet óvó nyomvonalat kaptak, kialakítottak egy kulturált, másfél méter magas kerítéssel határolt kutyafuttatót és egy pihenőparkot is, ahol a pingpongasztal mellett modern utcabútorok várják az újpestieket. A megszépült területen kapott helyet Detkovics Anikó szobrászművész Hit, remény, szeretet című térplasztikája is.

2020. június 15. -ujpestmedia.hu

A Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztályán 2013-ban elindított TÉR_KÖZ-pályázat keretében zajlik a Dinamik Park városrehabilitációs célú környezetrendezése. Elkészültek a bontási és az alapvető tereprendezési munkálatok, földmunkák.

A jobb és biztonságosabb használat érdekében térvilágítás kiépítésével, kandeláberek elhelyezésével az esti világítás megoldódott.

Megtörtént a növénytelepítés, a füvesítés, valamint ki lett építve az öntözőhálózat. A zárt kutyafuttató a Park nyugati oldalára került. A sportpálya egy új aszfalt kopóréteget kapott, mely díszítőfestéssel lett ellátva, a gördeszka és görkorcsolya pályaelemeket erre helyezték el. Kihelyeztek továbbá egy asztalt, két lócát, egy széket, valamint egy pingpongasztalt.

A negyedév végére a fenti munkálatok elkészültek. Kihelyezték a „Hit, remény, szeretet!” című térplasztikát is.

Az eredeti nyomvonalakat lényegileg megtartva a műgyantával kevert kavicsburkolatot kiváltják, helyette Semmelrock Citytop térkövet fektetnek le, melyhez az eredetileg tervezett fémszegély helyett betonszegély lett beépítve.

Az eredeti bejegyzés az alábbi linken megtekinthető:
https://ujpestmedia.hu/megujul-a-dinamik-park/