Sajtómegjelenés

  • 2018-ban indul a Holdudvar projekt kivitelezése

    2017. 12. 01. – www.obuda.hu

     

    A közösségi tervezés során körvonalazódó projekt munkálatai 2018-ban indulnak el a Hadrianus Fejlesztési Program keretében. A kivitelezést a Fővárosi Önkormányzat TÉR_KÖZ 2016 pályázata támogatja.

    A jövő évben zajlik a Holdudvar park (Vörösvári út – Bécsi út – Váradi utca által határolt terület) közösségi tervezés során megálmodott fejlesztésének kivitelezése, melyre a TÉR_KÖZ 2016 pályázaton 449 millió forintot nyert a III. kerületi önkormányzat. Az Együttműködési Megállapodás már megkötésre került, a fővárossal történő Támogatási Szerződés megkötésére pedig várhatóan 2018 első hónapjaiban kerülhet sor.

    A Támogatási Szerződés után kezdődhet el a kivitelezési munka előkészítése. A jövő év első hónapjaiban egy újabb lakossági fórumot hirdet majd az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő NKft. a projekttel kapcsolatban. Ezen a fórumon ismertetik majd a kiviteli terveket és a fejlesztés organizációját (az építkezések és lezárások ütemezése) alakítják ki a megjelenőkkel közösen.

    A pályázat tervei és látványtervei a képre kattintva érhetők el.

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető: https://obuda.hu/hirek/2018-ban-indul-a-holdudvar-projekt-kivitelezese/

  • Nívós kerület, nívós eredmény – díjat kapott a Kossuth téri fejlesztés

    tovabb18.hu – 2017. 11. 21

    2017-ben a XVIII. kerület egyik kiemelt fejlesztése, a Kossuth téri térmegújítás és az új Pavilonépület nyerte Budapest Építészeti Nívódíját. A rangos elismerés által díjazott épület a Rerrich Béla műépítész által tervezett park rehabilitációja, a Kossuth tér felújítása során, az önkormányzati beruházásával valósult meg.

    A park felújítása és az új pavilonépület létesítése együttesen mintaértékű megoldást ad a jelenkori városi zöld közterek rekonstrukciójára, így alkotva időtálló és maradandó építészeti remekművet Pestszentlőrinc-Pestszentimre ikonikus területén.

    A Budapest Építészeti Nívódíja egy különösen rangos elismerés, ahol magasan van a mérce. A Sagra Építész iroda Sajtos Gábor vezető tervező építész, Virág Péter építész tervező, Páll András építész munkatárs, Kontra Dániel tájépítész tervező közös munkájának eredményeképpen új értékek teremtődtek a XVIII. kerületben. Az önmagán túlmutató tervek a projekt közösségi tartalmát, a lakókkal, térhasználókkal való együttműködést is figyelembe vették. Ez az értékrend és cél inspirálta a kerület vezetését, hogy ilyen sikeres és meghatározó fejlesztést valósítson meg, amely Pestszentlőrinc-Pestszentimre építészeti történetének egyik kiemelt sikerévé vált.

    A díjazott Pavilonépület

    A Kossuth téren a fő közlekedési irányból bevezető sétaút mellett, a park délkeleti bejáratánál helyezkedik el a kiszolgáló új pavilonépület. Az íves útvonalat követő épületkontúr finom vonalvezetése szinte sátorszerűen kifeszíti és lebegővé teszi az épület tömegét. A pavilon a közösségi tér felé nagy üvegfelületekkel, a környező utca felé tömör sötétbarna árnyalatú klinkerlap-burkolattal fordul. A két térrész között fedett-nyitott átjáró teremt izgalmas kapcsolatot. A pavilon nagyvonalúan összefogott tömege négy, önállóan is működtethető funkciót tartalmaz. Az új elemként megjelenő pavilonépület jól használható: sokrétű lehetőséget nyújt az aktív közösségi élet számára. A közpark fás, ligetes, jó arányú, barátságos tere alkotja a térrendszer közösségi magját. Értéke az egyedi, helyi kötődést erősítő Kondor Béla-motívum megjelenése a burkolat mintájában és az innovatív ülőfelületek formáiban.

    Ughy Attila polgármester büszkén nyilatkozta: – Mindig öröm, amikor egy kerületi beruházás nem csak a helyiek számára jelent izgalmas újdonságot, hanem a szakma is elismeri. Nagy kitüntetés a kerületnek, és további lendületet ad a XVIII. kerületnek, és nekünk városvezetőknek is, hogy merjünk álmodni, tervezni, új dolgokat fejleszteni. A Kossuth tér megújítása és a pavilonépület projekt végigment a teljes társadalmi előkészítési, tervezési szakaszokon, hogy a végén a kész mű időt állóan és innovatívan járuljon hozzá a környéken élők mindennapjaihoz. Bebizonyítottuk, hogy távol a belvárostól, peremkerületben is lehet maradandót, modern építészeti és tájépítészeti fejlesztést alkotni.

     

    Elkezdődött a fejlesztés II. üteme

    A XVIII. kerületi Kossuth tér közösségi célú komplex megújításának II. üteme is elkezdődött. A 2018 tavaszáig tartó beruházás a kerület és a Főváros TÉR_KÖZ projektjének támogatásával valósul majd meg, kiegészítve az eddig elkészült díjnyertes területet.

     

     

    Szerző
    Fotók: Ványi Ákos

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://www.tovabb18.hu/nivos-kerulet-nivos-eredmeny-dijat-kapott-a-kossuth-ter/

     

     

     

     

     

  • Csodálatos Duna-parti rekreációs területet hoznak létre Dél-Budán

    pestpilis.hu – 2017.10.30.

    A budafoki folyópart sportpályákkal, piknikező helyekkel és kerékpártárolókkal egészül ki, valamint megoldják a partszakasz megfelelő megközelítését is.

    A lakosság is részt vett a fővárosi önkormányzat TÉR_KÖZ pályázatának köszönhetően megújuló budafoki Duna-part tervezésében. A XXII. kerületi önkormányzat pénteken tette közzé a társadalmi egyeztetés eredményét, a papíralapú és internetes kérdőíveket összesen 340-en töltötték ki.

    A szóban forgó, 6-os főút mögött található, északról a Hosszúréti-patak, délről pedig egy benzinkút által határolt folyóparti rész jelenleg nagyrészt kihasználatlan terület. Most csak egy kerékpárút halad át rajta, körülötte járműipari telephelyek találhatóak. A válaszadók közül a legtöbben a sportolási lehetőségek megteremtését kérték, ezért lesz futópálya, street workout pálya és egy multifunkciós sportpálya is.

    Ez a jelenleg sivár képet mutató terület szépül meg. (maps.google.com)

    A kiülős, ifjúsági területek, valamint piknikező, bográcsozó helyek kialakítása is tervben van, amit a válaszadók 75%-a támogatott. A terveztetés folyamán kiemelt figyelmet fordítanak a zebrás, lámpás átkelőhelyek biztosítására, és új közvilágítás is lesz a területen, ami a közbiztonság miatt is fontos.

    Az önkormányzat ivókutat, padokat, nyilvános mosdót és hulladékgyűjtőket is elhelyez a területen. Elegendő parkolóhely is lesz, a Hajó utcával párhuzamosan. A kérdőívek eredménye szerint a legtöbben gyalogosan és kerékpárral szeretnének majd kijönni az új szabadidős parkba, ezért kerékpártárolókat is kialakítanak. Alapvető szempont a tervezésnél, hogy a Duna közvetlen partszakasza érintetlen maradjon, megfelelő megközelítési lehetőség biztosításával, ugyanakkor a kulturált horgászati lehetőségét is megőrzik.

    budafokteteny.hu

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://pestpilis.hu/helyi/2017/10/csodalatos-duna-parti-rekreacios-teruletet-hoznak-letre-del-budan

  • Indul a kivitelezés a Boldog Sándor István parkban

    onkormanyzat.mti.hu – 2017.11.08.

     

    2015 őszén indult el a Derű utcai „Dombos” park megújítását célzó közösségi tervezés. A helyiek által kigondolt parkfelújítási program alapján 2016-ban a kiviteli terv is elkészült, így a kerületnek lehetősége nyílt arra, hogy a felújítási tervekkel induljon a fővárosi önkormányzat TÉR_KÖZ 2016-os pályázatán. A bírálóbizottság a projektet támogatásra javasolta, és 90 millió forintos fővárosi finanszírozást ítélt meg a kivitelezéshez. A kerületi HADRIANUS program keretein belül 2017 őszén elindul a megújítási munka, így 2018 tavaszán a környékbeliek már birtokba vehetik a megújult közparkot.

    Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat vezetése 2015-ben úgy döntött, hogy új szintre emeli a kerületiek bevonását a helyi ügyekbe. Azóta valamennyi újonnan indított tervezésbe partnernek hívja az érintett lakókat, intézményeket, hogy az ő ötleteik és igényeik már a kezdetek kezdetétől beépülhessenek a megszülető tervekbe. A kerületi polgárok lelkesen fogadták a kezdeményezést, és készek voltak időt áldozni a közös ügyekre. Így indult el 2015. augusztus 27-én a „Milyen legyen a Derű utcai Sportpark?” elnevezésű közösségi tervezési program a III. kerületi Boldog Sándor István park megújítására.
    A közösségi tervezés folyamán hamar kiderült, hogy az egy korábbi internetes felmérés alapján sportfunkcióra kijelölt terület jövőjét az itt lakók nem kizárólagosan sportparkként képzelik el. Az önkormányzat erre a változtatásra is nyitott volt, így a tervezési alkalmakon egy olyan berendezés alakult ki, melyben jutott hely a sport, a játék, a zöldterületek és a kutyások számára is. A közösségi tervezés során a jelenlegi használat problémáira (pl. kutyás konfliktusok, zajos „dühöngő”, leromlott játszótér) a résztvevők olyan kompromisszumos megoldásokat találtak, amelyek elfogadhatóak voltak a park közvetlen környezetében élők és az idelátogatók (pl. kutyasétáltatók, sportolni vágyók) számára is.
    A végleges tervekben a jelenlegi aszfaltos grund gumiburkolatú sportpályává fejlődik, a játszótér központibb helyen teljesen új formában kerül kialakításra, és a közösségi funkciók is helyet kapnak a parkban (sakkasztalok, padok).
    A legnagyobb kompromisszum a kutyával érkezők térhasználatát illetően született meg. A kezdetben éles ellentétben álló „kutyás” és „nem-kutyás” használók csoportjai a közös gondolkodás és a kulturált vita eredményeként megállapodtak abban, hogy jöjjön létre egy jól felszerelt kutyafuttató a park oldalában. A leginkább érintettek, a parkban úszótelken lévő társasház lakói, az ablakaikhoz közel fásítást és a meglévő útvonalak kiépítését, valamint a közvilágítás javítását szorgalmazták, így alakult ki a funkciók elrendezése.
    A kis park legjellegzetesebb eleme a terület majd felét elfoglaló dombocska. A beszélgetések során hamar kiderült, hogy ez egy fontos értéke a területnek, amihez helyiek kötődnek (- és rengeteg történetet meséltek a téli szánkózásokról, és a romantikus csillagválasztásokról). A kivitelezési munkálatok ezért novemberben a domb körüli terület megújításával kezdődnek, hogy az esetlegesen megérkező első hó idején már a megújult sétányokon érkezhessenek a gyerekek szánkózni.
    Az év végének fennmaradó részében, a Szél és Derű utcai járdák felújítása és a park jelenlegi elmeinek bontása kezdődik meg, mely munkák várhatóan a jövő év elejére is átnyúlnak, az ünnepek alatti szünetet követően.
    Mikor az időjárás engedi, az új eszközök elhelyezésével és a burkolatok kialakításával folyhat tovább a beruházás. A tervek szerint 2018. március végére készülhet el a park.

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://onkormanyzat.mti.hu/hir/44342/indul_a_kivitelezes_a_boldog_sandor_istvan_parkban

  • Elindult a Boldog Sándor István park fejlesztése

    Óbuda – 2017.11.11.


  • Lakosok véleményét kérik: megújul a belváros és a Duna-parti sétány Budafokon

    Lokál extra XXII kerület – 2017.09.21.

  • Új központ épült Rákoscsabán

    Lokál extra XVII. kerület – 2017.09.07.

  • Parkolás és sportolás az új téren

    Kispesti Magazin – 2017. 09. 30.

  • Megnyílt a Kossuth téri parkoló és sportpálya

    kispest.info – 2017.09.07.

    Fővárosi támogatással készült el a Kossuth téri piac mögötti parkoló, sportpálya és közösségi tér, amelyet a napokban adott át az önkormányzat. A munkálatok tavasszal kezdődtek meg, mostanra a kátyús, elhanyagolt parkoló helyén egy modern tér fogadja a piacra látogatókat.

     

    Teljesen megújult a Kossuth téri piac mögötti, Trefort Ágoston Szakközépiskola előtti terület. A rendezetlen szakaszt eddig is parkolóként használták a piacra érkezők, ám a szárazságban a por, esőben a kátyúkban felgyülemlett, szinte térdig érő víz és a sár okozott gondot az autósoknak. Négy évvel ezelőtt a Fővárosi Önkormányzat kerületi közösségi terek felújítását, kialakítását segítő Tér_Köz pályázatán 250 millió forintot nyert fejlesztésre az önkormányzat, amely összeget a kispesti önkormányzat 100 millió forint önrésszel toldotta meg. A sportpálya és parkoló terveit az előző ciklusban a Kispesti Önkormányzat készítette el. A Fidesz kispesti választókerületi elnöke, dr. György István még főpolgármester-helyettesként kollégájával, Dódity Gabriella (Fidesz-KDNP) fejlesztéspolitikai tanácsnokkal lobbizott a pályázat sikeréért, amelynek eredményeként megszülethetett a modern parkoló és közösségi tér a Kossuth téri piac mögött. A terület rendezése során a parkoló kialakítása mellett kosárlabdapálya és szabadidőpark is épült, amelyeket tornaeszközökkel is felszereltek, így a környék lakótelepén élők is bátran kimozdulhatnak egy kis mozgásra.

    A kosárlabdapálya zaja miatt korábban néhány lakó aggodalmát fejezte ki, de a sportpályát többnyire az iskolások használják majd, éjszakára pedig kulccsal zárják azt a közelben lakók nyugalma érdekében. Érdemes figyelni, hiszen a piac mögötti parkoló megnyitásával egyidőben megszűnik az egykori Centrum előtti parkolási lehetőség, így hétfőtől, vagyis szeptember 11-től már nem állhatunk arra a területre.

    A kerületben nem ez az egyetlen felújítás, amelyet dr. György István és Dódity Gabriella lobbijának köszönhetően támogat a főváros. A Kispesti Jézus Szíve Templom környezetének rendezésre is közel 20 millió forint pálylázati pénzt nyert a kerület a Fővárosi Önkormányzat Tér_Közvárosrehabilitációs pályázatán.

    Újabb forrás Kispestnek

    A kerületi fejlesztéseket támogató Tér_Köz pályázatot idén is kiírta a Fővárosi Önkormányzat, amelyen Kispest több pályázattal is indult. A baloldali városvezetés azonban nem tervezte az amúgy évek óta elkészült, a wekerlei kispiac felújítását célzó pályázat beadását, mint ahogyan az a testületi ülésen elhangzott, szerintük nem volt értelme. A kispesti Fidesz-KDNP frakció szorgalmazta csak a pályázat benyújtását, amelynek sikeréért Földesi Gyula választókerületi elnökkel közösen lobbiztak is a fővárosban. Nem hiába, hiszen a wekerlei kispiac felújítására beadott pályázat is a nyertesek között szerepelt, így Kispest újabb 110 millió forintos fejlesztési forrást nyert a fővárostól.

     

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://kispest.info/?i=megnyilt_a_kossuth_teri_parkolo_es_sportpalya

     

  • Meghívó

    Józsefváros – 2017. 11. 22.

  • Budapesti Értékvédelmi és Városfejlesztési Támogatások

    Falu, Város, Régió – 2016/2.

              

     Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://regionalispolitika.kormany.hu/download/e/00/e1000/Vegso_FVR%202016_2%20WEB%20pair.pdf

  • Átadták a megújult Nehru partot

    2016. 09. 26. – Ferencváros

  • Milyen legyen a wekerlei kispiac? Adj ötleteket te is!

    2016. 10. 18. – 19.kerulet.ittlakunk.hu

     

    Milyen legyen a kispiac?

    Milyen legyen a kispiac?

    A Fővárosi Önkormányzat ismét meghirdette a Tér_Köz pályázatot a kerületi önkormányzatok számára.

    A kispesti önkormányzat többek között a wekerlei kispiac megújításával is szeretne pályázni. A projekt már bizonyos fokú előkészítettséggel rendelkezik, erre támaszkodva készülhet el a pályázat benyújtásához szükséges módosított koncepcióterv a piactulajdonosok, a bérlők, és a lakosság bevonásával.
    A kispesti önkormányzat közös ötletelésre hívja az érdeklődőket október 20-án, csütörtökre délután 4-től a wekerlei kispiacra!

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://19.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/161018/milyen-legyen-wekerlei-kispiac-adj-otleteket-te

  • Újabb TÉR_Köz pályázatokról az ATV-ben

    2016. 12. 07. – budafokteteny.hu

    A Start Plusz vendége volt Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere.

    Egy élhető, járható Dunapart, egy szép, új játszótér, és egy új közösségi kert a Klauzál Háznál – ezek megvalósulását nevezte a közeljövő legfontosabb városfejlesztési célkitűzéseinek, terveinek a kerület polgármestere. Műsorvezetői kérdésre válaszolva Karsay Ferenc az idei év sikerei közül kiemelte az új budafoki közösségi teret, a Piac teret, mint a leglátványosabb 2016-os fejlesztést a város életében.

    Részletek a videóban.

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://budafokteteny.hu/hir/ujabb-terkoz-palyazatokrol-az-atv-ben

  • Történet – Budafok új, modern piaca

    2016. – szomszedokpiaca.hu

    A XXII. kerületi Önkormányzat régóta tervezte elöregedett piacának megújítását, és olyan terek kialakítását, mely alkalmas közösségi funkciók betöltésére. Kertész András tervei alapján építették meg Budafok új, modern piacát, melyben üzlethelyiségek is helyet kaptak; a régi, elbontott épület helyén pedig új városi főteret alakítanak ki.

    n28490-lead-lead1

    Budafok-Belváros új piac létesítése és közterület rehabilitációs programja a Játék utca térségében

    A piacterek kitüntetett szerepe, közösségformáló, identitásteremtő ereje jól ismert tény. Egy piac korántsem csupán kereskedelmi, hanem társadalmi, szociológiai, sőt urbanisztikai szempontból is fontos egy város számára. A XXII. kerületi Önkormányzat már hosszú évek óta tervezte egy, a régihez közeli, új építésű, a városképhez illeszkedő piac és egy hozzá kapcsolódó közösségi tér kialakítását. A Tér_Köz pályázaton támogatást nyert Szomszédok Piacát és a vele szemben kialakított teret nemrégiben vehették birtokba a helyiek ismét, hogy élettel töltsék meg ezt a városrészt.

    A környék

    Budafok hagyományosan családi házas beépítésű település volt, ám a hetvenes évek lakótelep-építési hullámát követően a belváros sűrűn lakottá, zsúfolttá vált, s idővel hatalmas átmenő forgalom is terhelte. A helyzetet még tovább rontotta, hogy megszűnt a Dunával való közvetlen kapcsolat, idővel a közút és a vasút egyaránt elválasztotta tőle. A városközpont kevés zöldterülettel, nagy számú üzlettel és egy elöregedett piaccal rendelkezett. Hiányoztak azok a pihenést és kikapcsolódást szolgáló terek, amelyek közösségi funkciókat tölthetnek be, találkozási pontként szolgálhatnak a környék lakosai számára, s alkalmanként nyilvános események, programok lebonyolítására is alkalmasak. A beruházást a helyi gazdaság erősítése is indokolta, hiszen a környékbeli bevásárlóközpontok szívóereje miatt a helyi bolthálózat is sorvadásnak, leromlásnak indult.

    A Tér_Köz pályázat

    A beadott projektterv két elemből állt. Ezek egyike a régi, korszerűtlen, városképbe nem illeszkedő piac teljes megújítása volt, a régi piaccal szemközti önkormányzati tulajdonú, régi épületek bontásával előkészített területen, míg a másik projekt elem a régi piac helyén egy új városi főtér kialakítása. Az új, jelen kor igényeinek is megfelelő korszerű budafoki piac nagyságrendjét tekintve gyakorlatilag a régi piaccal egyenértékű lett, természetesen a rendelkezésre álló terület beépítési paramétereit és előírásait betartva.  A projektterv szerint a piac és tér közötti utcaszakaszt sétálóutcává alakítják, mely későbbi döntés függvényében akár csillapított forgalom átvezetésére is alkalmas lehet. Voltaképpen egy új és vonzó városközpont kialakítása volt a fő cél.

    A beruházás a Játék utca két oldalán valósult meg. Ez a kerületrész esik legközelebb Budapest központjához, a tömegközlekedése kiváló, a közelben sok helyi buszjárat megállója és villamosvégállomás is található, sőt a vasútállomás is alig egy kőhajításnyira fekszik. A régi, 41 pavilonból álló piac küllemében elavult volt, de vásárlóköre nem csupán budafokiakból állt, a XI. kerület déli részéből is sokan látogatták.

    Az új, a „Budafoki Szomszédok Piaca” névre keresztelt kereskedelmi létesítmény és a vele szemben lévő tér Kertész András tervei alapján valósult meg. Az európai mércével is korszerű épület alapvetően őrzi a piac hagyományait, de jelentősen javítja az itt elhelyezett 25-30 üzlethelyiség, illetve a vevők kiszolgálásának színvonalát.

    Az eltérő magasságú, egymás mellé sorolt kubusokból álló épületet egyszerű tömegek és érthető felépítés jellemzi. Az acélvázas tetőszerkezet eltérő síkjainak magassági játéka biztosítja az ilyen típusú épületeknél kiemelten fontos átszellőzést, ugyanakkor megfelelő árnyékot nyújt az áruk és a vásárlók számára, így az építmény alatt az időjárás körülményeitől függetlenül, védetten lehet vásárolni. A végeredmény egy klimatikusan kedvező, alacsony energiafelhasználással működő piac. A tetőrendszer alá egy „ház a házban” elv szerint elhelyezhető, előre megtervezett  könnyűszerkezetes pavilon üzletrendszer került. A bérlők a négy változatban elérhető kapszulák közül választhattak ki a számukra legjobban megfelelőt, amelyek között saját vizes blokkal, öltözővel, raktárhelyiséggel ellátottak is szerepeltek. Az utólagosan felállított zárt üzletek egy belső átriumot fognak közre, amely egyben az őstermelők árusító helye is.

    A piac épületében integráltan valósítható meg az árufeltöltés, helyet kapnak a piacfelügyelet irodái, az előírásoknak megfelelő hulladéktárolók, a gépészeti helyiségek és a nyilvános mosdók is.

    A piac mellett egy 74 férőhelyes felszíni parkolót is kialakítottak, így jelentősen javultak a piac és általában a belváros parkolási lehetőségei is. A parkoló kapacitása idővel bővíthető, hiszen a jelenlegi parkoló terület egy része akár kétszintesre is fejleszthető. A tér egésze akadálymentes, így a fogyatékossággal élők által is könnyen bejárható. A Játék utca érintett szakasza a piac nyitvatartási ideje alatt mozgatható pollerekkel lezárható, de zárás után akár meg is nyitható a forgalom számára, és szükség esetén „csendesített” módon engedélyezhető az áthaladás. A projekthez természetesen szoft elemek is tartoznak, melyek egy részét az Önkormányzat valósítja meg, míg az e célra szolgáló fennmaradó forrásokat a helyi civilek pályázhatják meg projekthez kapcsolódó kulturális és gasztrórendezvények, szabadtéri kiállítások, ismeretterjesztő programok megvalósítására.

    A projekt várható eredményei

    A fejlesztés hatására várhatóan megélénkül a piac manapság is jelentős forgalma, illetve új lendületet kapnak a környék kereskedelmi és vendéglátó egységei. A magasabb színvonalon, igényesen kialakított új infrastruktúrának köszönhetően magasabb standardok mentén fogalmazódik újra a kerületközpont kereskedelmi kínálata. Ez közvetve hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez, a környékbeli ingatlanok értéknövekedéséhez, egy élhetőbb kerületközpont kialakulásához, és a lakosság elégedettségének növekedéséhez. Egyszerre van szó tehát funkcióbővítő (a közösségi téren kialakítandó közösségi funkciók) és funkcióerősítő (a hagyományos kereskedelmi funkció erősítése) beruházásról, melynek célja élővé és élhetővé tenni a kerület központját. A projekt további erőssége, hogy a fővárosi önkormányzat, a civil szervezetek és a piac bérlőinek együttműködésén alapszik.

    forrás: http://epiteszforum.hu/

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://szomszedokpiaca.hu/tortenet/

  • TÉR_KÖZ 2016 Fórum – Az élhető budapesti közösségi terekért

    2016. 05. 27. –  epiteszforum.hu

    Május 19-én egy Programindító Fórumra hívták a szervezők az érdeklődőket a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. által működtetett Budapest Projekt Galériába. A szakmai rendezvényen a sikeres 2013-as TÉR_KÖZ projektek mellett bemutatkoztak már megvalósult, példaértékű innovatív városi fejlesztések is.

    A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján 2016-tól újabb 3,5 milliárd forintnyi fővárosi forrás – és ennek következtében további legalább 1,5 milliárd kerületi önrész – felhasználására nyílik lehetőség a TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázat keretében a város közösségi tereinek megújítására. A 2013-ban elindított és 2016. május 11-től újra meghirdetett TÉR_KÖZ pályázatra a kerületi önkormányzatok nyújthatnak be meglévő, elhanyagolt vagy alulhasznosított terekre tervezett rehabilitációs projekteket. A pályázat meghirdetését követően a szervezők Programindító Fórumot rendeztek.

    A TÉR_KÖZ 2016 Fórumon azok az önkormányzatok, illetve szakmai és civil vállalkozások képviselői mutatkozhattak be, akik összefogásban a városi közösség életét jobbá, könnyebbé, élhetőbbé tevő projekteket terveztek és valósítottak meg. Az eseményt Szalay-Bobrovniczky Alexandra és dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek, valamint Mártonffy Miklós Budapest főépítésze nyitották meg.

    A fórumon bemutatkoztak a 2013-as TÉR_KÖZ pályázat komplex projektjei, megtudhattuk többek között, hogy a VIII. kerületi Palotanegyedben társasházak, belső udvarok és közterületek újultak meg; a XVI. kerületi Szilas-patak mentén csapadékvíztározó, kerékpárút és ügyességi pályák valósultak meg a kapcsolódó civil szervezetek segítségével; a XXII. kerületben megépült a Szomszédok Piaca és egy hatalmas közösségi tér. (Ezekről, illetve más projektekről itt lehet bővebben olvasni.)

    A kisebb és nagyobb TÉR_KÖZ projektek mellett olyan programokról és önkormányzati kezdeményezésekről is lehetett hallani, amelyek hatékonyan és sikeresen működnek. Ilyen pl. a II. kerületben tevékenykedő Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület (FÜGE) Jurányi produkciós közösségi inkubátorháza, amely kulturális, művészeti, azon belül színházi és összművészeti projektek megvalósításával foglalkozik egy kiüresedett önkormányzati iskolaépületben; vagy pl. a III. kerületi Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft., amelynek legfontosabb profilja a közösségi tervezés.

    Bemutatkoztak tervezők és pop-up vállalkozások is, akik szívesen becsatlakoznának a 2016. évi TÉR_KÖZ pályázat kerületi projektjeibe. A Fórum szervezőinek nem titkolt szándéka, hogy a bemutatott projektek, programok, szakemberek valamilyen módon részt vehessenek a pályázatban, és ezáltal segítsék azt, hogy nívós, társadalmilag megalapozott beruházások jöhessenek létre.

    A TÉR_KÖZ pályázat fő célja, hogy Budapest utcái, terei és parkjai egyfajta közösségi helyként is működjenek. A parkok, sétányok, közterek újragondolása, építészeti fejlesztése mind új lehetőség a közösségi élet alakításában. A 21. századi ember életmódjában, városhasználati szokásaiban gyorsan mennek végbe olyan változások, amelyekre a bennünket körülvevő épített és tárgyi környezet csak sokkal lassabban tud reagálni. Szükség van ezért olyan újszerű megoldásokra a városi környezetünkben, amelyek a megjelenő igényekre rugalmasan képesek válaszolni. Ezeknek a szempontoknak megfelelően lettek meghatározva a pályázati kiírás főbb elvárásai: közösségi funkciók bővítése, több zöld felület megteremtése, fenntarthatóság, komplexitás, partnerség, innováció.

    A TÉR_KÖZ pályázat lehetőséget nyújt a civilek, az önkormányzatok, a politikusok és a gazdasági szféra számára is, hogy együttműködhessenek, illetve hogy meglássák az összefogásban és a közös tervezésben, alkotásban rejlő erőt.
    A TÉR_KÖZ az elmúlt 3 év alatt igazi sikertörténet lett. A sikerhez azonban kellett, hogy a fővárosi kerületek maximálisan támogassanak egy újabb TÉR_KÖZ pályázatot, és a Fővárosi Önkormányzat lehetőséget és forrást biztosítson az elindult pályázati keretrendszer folytatására.

    A pályázat kommunikációját a Főváros városarculati cége segíti. A BVA feladata, hogy betöltse a közvetítői szerepet a budapestiek és az önkormányzat között.

    Bővebb információ az alábbi honlapon és a Tér_KÖZ, illetve a BVA facebook oldalán érhető el.

     

    Május 19-én egy Programindító Fórumra hívták a szervezők az érdeklődőket a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. által működtetett Budapest Projekt Galériába. A szakmai rendezvényen a sikeres 2013-as TÉR_KÖZ projektek mellett bemutatkoztak már megvalósult, példaértékű innovatív városi fejlesztések is. A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján 2016-tól újabb 3,5 milliárd forintnyi fővárosi forrás – és ennek következtében további legalább 1,5 milliárd kerületi önrész – felhasználására nyílik lehetőség a TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázat keretében a város közösségi tereinek megújítására. A 2013-ban elindított és 2016. május 11-től újra meghirdetett TÉR_KÖZ pályázatra a kerületi önkormányzatok nyújthatnak be meglévő, elhanyagolt vagy alulhasznosított terekre tervezett rehabilitációs projekteket. A pályázat meghirdetését követően a szervezők Programindító Fórumot rendeztek. A TÉR_KÖZ 2016 Fórumon azok az önkormányzatok, illetve szakmai és civil vállalkozások képviselői mutatkozhattak be, akik összefogásban a városi közösség életét jobbá, könnyebbé, élhetőbbé tevő projekteket terveztek és valósítottak meg. Az eseményt Szalay-Bobrovniczky Alexandra és dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek, valamint Mártonffy Miklós Budapest főépítésze nyitották meg. a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre A fórumon bemutatkoztak a 2013-as TÉR_KÖZ pályázat komplex projektjei, megtudhattuk többek között, hogy a VIII. kerületi Palotanegyedben társasházak, belső udvarok és közterületek újultak meg; a XVI. kerületi Szilas-patak mentén csapadékvíztározó, kerékpárút és ügyességi pályák valósultak meg a kapcsolódó civil szervezetek segítségével; a XXII. kerületben megépült a Szomszédok Piaca és egy hatalmas közösségi tér. (Ezekről, illetve más projektekről itt lehet bővebben olvasni.) A kisebb és nagyobb TÉR_KÖZ projektek mellett olyan programokról és önkormányzati kezdeményezésekről is lehetett hallani, amelyek hatékonyan és sikeresen működnek. Ilyen pl. a II. kerületben tevékenykedő Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület (FÜGE) Jurányi produkciós közösségi inkubátorháza, amely kulturális, művészeti, azon belül színházi és összművészeti projektek megvalósításával foglalkozik egy kiüresedett önkormányzati iskolaépületben; vagy pl. a III. kerületi Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft., amelynek legfontosabb profilja a közösségi tervezés. Bemutatkoztak tervezők és pop-up vállalkozások is, akik szívesen becsatlakoznának a 2016. évi TÉR_KÖZ pályázat kerületi projektjeibe. A Fórum szervezőinek nem titkolt szándéka, hogy a bemutatott projektek, programok, szakemberek valamilyen módon részt vehessenek a pályázatban, és ezáltal segítsék azt, hogy nívós, társadalmilag megalapozott beruházások jöhessenek létre. A TÉR_KÖZ pályázat fő célja, hogy Budapest utcái, terei és parkjai egyfajta közösségi helyként is működjenek. A parkok, sétányok, közterek újragondolása, építészeti fejlesztése mind új lehetőség a közösségi élet alakításában. A 21. századi ember életmódjában, városhasználati szokásaiban gyorsan mennek végbe olyan változások, amelyekre a bennünket körülvevő épített és tárgyi környezet csak sokkal lassabban tud reagálni. Szükség van ezért olyan újszerű megoldásokra a városi környezetünkben, amelyek a megjelenő igényekre rugalmasan képesek válaszolni. Ezeknek a szempontoknak megfelelően lettek meghatározva a pályázati kiírás főbb elvárásai: közösségi funkciók bővítése, több zöld felület megteremtése, fenntarthatóság, komplexitás, partnerség, innováció. a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre A TÉR_KÖZ pályázat lehetőséget nyújt a civilek, az önkormányzatok, a politikusok és a gazdasági szféra számára is, hogy együttműködhessenek, illetve hogy meglássák az összefogásban és a közös tervezésben, alkotásban rejlő erőt. A TÉR_KÖZ az elmúlt 3 év alatt igazi sikertörténet lett. A sikerhez azonban kellett, hogy a fővárosi kerületek maximálisan támogassanak egy újabb TÉR_KÖZ pályázatot, és a Fővárosi Önkormányzat lehetőséget és forrást biztosítson az elindult pályázati keretrendszer folytatására. A pályázat kommunikációját a Főváros városarculati cége segíti. A BVA feladata, hogy betöltse a közvetítői szerepet a budapestiek és az önkormányzat között. Bővebb információ az alábbi honlapon és a Tér_KÖZ, illetve a BVA facebook oldalán érhető el.

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://epiteszforum.hu/ter-koz-2016-forum-az-elheto-budapesti-kozossegi-terekert

  • TÉR_KÖZ: tovább folytatódnak a munkálatok Békásmegyeren

    2016. 05. 11. – obuda.hu

     

    A tervezett ütemben haladnak a parkolófelújítás munkálatai. Május első hetében lezárták a Füst Milán utcai parkolókat.

    Mi épül itt?

    A fővárosi TÉR-KÖZ városrehabilitációs pályázat nyerteseként Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata multifunkciós közösségi teret alakít ki a békásmegyeri piactól északra fekvő, a Heltai Jenő tér – Madzsar József utca – Bálint György utca – Füst Milán utca által határolt lakóterületen. A beruházás eredményeként megújul a lakóépületek közötti park és sétány, már tavaly átadásra került az új idősek klubja a tér északi felén fekvő Szolgáltatóházban, és sor kerül a teret körülvevő parkolók felújítására, zöldfelületi rehabilitációjára is.

    Békásmegyer_TÉR_KÖZ_20160511_2

    Hol tartanak jelenleg a munkálatok?

    A múlt hétvégén fejeződött be a Füst Milán utcai parkolók lezárása. A felújítás csak a járda melletti parkolóhelyeket érinti, vagyis az út közepén és túloldalán fekvő parkolókat a projekt teljes kivitelezése alatt igénybe lehet venni. A Füst Milán utcai új parkolók is térkő borítást fognak kapni, az utca gyalogosrészének megújítására azonban csak később kerül sor.

    A csatorna és a vízvezetékek kiépítése majdnem teljesen elkészült, jelenleg a megújuló zöldterülethez tartozó öntözőrendszer telepítése zajlik. A területen két vízjáték is helyet kap, ezek műtárgyépítési munkálatai is elkészültek. A közvilágítás kiépítése nagy részben szintén befejeződött.

    Milyen további korlátozásokra lehet számítani?

    Hamarosan megújulnak Bálint György utca Szolgáltatóházat érintő szakaszán található járdák is. Ennek munkálatai várhatóan egy-két napot fognak igénybe venni, hogy a területen található boltoknak minél kevesebb ideig kelljen zárva tartaniuk. A munkálatok pontos ütemezéséről rövidesen tájékoztatjuk az érintett boltokat és az itt lakókat.

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    https://obuda.hu/hirek/ter_koz-tovabb-folytatodnak-a-munkalatok-bekasmegyeren/

     

  • Elkészült a békásmegyeri TÉR_KÖZ projekt

    2016. 11. 17. – MTI Önkormányzati sajtószolgálat


    Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata tisztelettel meghívja 2016. november 18-án 15 órára, a békásmegyeri multifunkciós közösségi tér átadóünnepségére.

    Helyszín: Heltai Jenő Idősek Klubja (1039 Budapest, Madzsar József utca 7-11.)

    Ünnepi beszédet mond:
    Bús Balázs polgármester
    dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes

    Az átadóünnepségre szeretettel várjuk!

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://onkormanyzat.mti.hu/hir/43354/elkeszult_a_bekasmegyeri_ter_koz_projekt

  • Magadnak építed

    2016. 03. 10. – magyarnarancs.hu

     

    2013 óta kísérleteznek azzal a Városházán, hogy miként lehet a városrehabilitációra szánt pénzeket okosabban elkölteni. A város közösségi tereinek minőségi fejlesztése érdekében 22 projekt készült vagy készül el mostanában – vegyes végeredménnyel.

    A rendszerváltás utáni két évtizedben a város fejlődése fölött bábáskodó politikusok és építészek általában hazai vagy külföldi sztárépítészeket felvonultató, méreteiben és építészeti megfogalmazásában is bombasztikus presztízsberuházásokkal próbálták (volna) nemzetközileg is „láthatóvá lenni” Budapestet. A 2008-as válság aztán elsodorta a szakma nemzetközi csillagainak konzervcsodáit, és jó időre hibernációba kényszerítette a forráshiányos fővárosi ingatlanpiacot. Miközben a tervezői fantázia a felszínre lökött olyan látomásokat, mint a „plázásított” gyaloghíd Lágymányoson, a főépítész hatáskörét úgy szabták méretre, hogy a nagyobb beruházásokba ne legyen érdemi beleszólása. A 2012-ben főépítésznek kinevezett Finta Sándor ebben a helyzetben kezdett a város épületállományának minőségi fejlesztéséről, a helyi közösségek és a hivatalos szervek kooperációjára épülő, kis- és közepes méretű beruházások társadalmi hasznáról beszélni. A Finta főosztályá­hoz tartozó Városmegújító Csoport feladata lett, hogy a Fővárosi Városrehabilitációs Keretből (FVK) lehívható támogatások pályázati rendszerét kidolgozza, és őrködjön a szakmaiság fölött.

    Lehetőség

    Az FVK felhasználásának hatékonyabbá tételére a városházán számos verziót dolgoztak ki, amelyek azonban gyorsan megbicsaklottak az önkormányzatok ellenállásán. A rendszer működőképességét tovább gyengíti a kerületek közötti hagyományos bizalmatlanság. Már a 2014-es önkormányzati reform előtt is erős lobbirendszer épült ki a központi források megszerzésére, de a rendszer végképp eltorzult, amióta a kerületi polgármesterek beülhettek a közgyűlésbe, sőt a bizottságok vezető pozícióiból terelgethetik a forrásokat a saját városrészük (és politikai karrierjük) javára. A TÉR_KÖZ pályázatok esetében például fél évig nem sikerült eredményt hirdetni – ennyi ideig tartott a háttéralkudozás.

    2013-ra az FVK már csak 5,3 milliárd forinttal rendelkezett; ennek egységes szakmai kritériumrendszer szerinti szétosztását indítványozta a Városmegújító Csoport, és az anyag gyorsan zöld jelzést kapott a főváros vezetésétől. A TÉR_KÖZ pályázati kiírásában nemcsak közterület-felújítás, hanem közösségi tér létrehozása vagy rehabilitációja szerepelt. Ez lehetett közterület, épület vagy akár kulturális rendezvény. Az EU-s forrásokat országszerte elsüllyesztő díszburkolatozás helyett a főváros azt várta el a kerületektől, hogy vonják be a helyi civil szervezeteket, és a fizikai infra­­­struktúra-javítás és ingatlankozmetikázás mellett a helyi lakosok és vállalkozások aktív részvételével dolgozzanak ki valós társadalmi többletet nyújtó terveket. A TÉR_KÖZ tétje, hogy meghonosodhat-e egy új együttműködéseken alapuló, hálózatos városfejlesztési modell a fővárosban. Vajon sikerül-e a bürokráciát, a gyengécske civil szférát és a magánberuházókat párbeszédre ösztönözni, és a helyi lakosok igényeit láthatóvá tenni a döntési folyamatokban?

    A pályázat első kiírásakor nagy volt a túljelentkezés, a beérkezett több mint 200 projekt közül végül 22 valósult meg vagy készül el hamarosan. A bíráló csoport törekedett kevesebb, de szakmailag erős pályázatot a szükséges összeggel támogatni, de mivel a végső szót a főpolgármester mondta ki, több potenciálisan sikeres projekt elvérzett a milliók politikai alapú tologatása miatt. A fejlesztések léptékükben, jellegükben és ambícióikban is jelentősen eltérnek egymástól, a listán találunk országos jelentőségű intermodális csomópontot, a helyi nyugdíjasotthon megújítását vagy lakótelepi közösségi kertet is.

    A jelenlegi szabályozás szerint csak az önkormányzatok pályázhatnak a központi forrásokra. Az önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködési kereteit a pályázat nem szabályozta; kedvező esetben az önkormányzatok megértették, hogy a bürokráciának az innováció érdekében szüksége van az egyeztetésre a helyi társadalom szereplőivel, a városlakók kollektívái pedig azt, hogy érdekeiket könnyebben érvényesíthetik a hivatali infra­struktúrán és a pályázati tapasztalatokon keresztül. A kapcsolat minősége és intenzitása kerületenként eltérő: van, ahol a civil szervezetek kiforrott koncepciójával nyerték el a hivatalos támogatást (például a XX. kerületben), és akad olyan is, ahol a civil tartalom csupán papíron létezik. Az üzleti szereplők a megújított terekhez kapcsolódó ingatlanokban működő vállalkozások, bérlők és tulajdonosok véleményezése révén alakították a projekteket.

    Ahol éltek vele

    Adódik a kérdés, hogy az építésztársadalom milyen módon vett, vehetett részt a korábbiaktól eltérő hozzáállást feltételező projektekben. Az építész – ideális esetben – tevékenyen hozzájárul a koncepció és a program kialakításához, illetve azok nyitott, továbbfejleszthető térbeli megfogalmazásához. Ez az alkotó, katalizáló szerep egyes esetekben kiválóan működött, máskor viszont a kerületi főépítészek és a – gyakran pályázat nélkül, politikai vagy haveri alapon kiválasztott – tervezők nem szívesen vállalták a valós döntésekkel járó felelősséget és többletmunkát.

    A pozitív példák között említhetjük a XX. kerület projektjét, a pesterzsébeti Hullám Csónakházakat. A gubacsi Duna-ághoz kapcsolódó komplexum szíve a szerkezetileg és funkcionálisan is megújított, közösségi és vendéglátóhellyé alakított csónakház. Itt részben a tervező BLOKK építészműhely alkotott – a kommunikációval és arculatépítéssel foglalkozó Kunszt Alapítványt bevonva – új építészeti és működési programot, amelynek fenntarthatóságát erősíti a helyi vízisport támogatása, és a környező lakótelepek közelsége. A XIX. kerületi Kossuth térnél hasonló szerepet játszott a Lépték-Terv Tájépítész Iroda, amely közvetített a helyi szereplők között, a tervezésbe bevonva a közeli gimnázium közösségét és a közterülethez potenciálisan kapcsolódó civil szervezeteket is. A III. kerületben – Tarlós István egykori birodalmában – egy másik építészcsapat látványos tájépítészeti megoldásokkal, újhullámos közparkkal állt elő. A terv egyetlen hibája az volt, hogy a zsibongó családi témaparkként elképzelt terület melletti lakótelepen többségében nyugdíjasok laknak. A projekt revíziójának köszönhetően a békásmegyeri sétány- és parkfelújítás mellett a Heltai Idősek Klubja is új helyszínen várja a közönségét. Az önkormányzat sajtóirodájától kapott információink szerint a TÉR_KÖZ-ben szerzett tapasztalatok alapján 2015-től „a közterületek megújulásának tervezési szakaszába a kezdetektől bevonja a környékbeli lakókat, civileket”, ennek fórumaként egy honlapot is létrehoztak.

    A TÉR_KÖZ kiírói a jövőbeni fejlesztéseket is megalapozó új gondolkodásmód elsajátítására ösztönöznék a kerületi szereplőket. Az iroda munkatársai a pályázati szakasz előtt és után is folyamatos konzultációk keretében próbáltak őrködni a szakmai és politikai szempontok egyensúlya fölött – mint láthattuk, változó eredménnyel. Számos esetben nem sikerült áttörni a döntéshozatal rutinját. Az I. kerület például simán kezdeményezte a várbeli Szentháromság tér méltó újraburkolását, mondván, az ő értelmezésükben az számít közösségi térnek, ahol sok ember tartózkodik, a budai turistaskanzen szíve pedig tökéletesen megfelel ennek a kritériumnak. A Nyugati térnél számos kérdés felmerül, elsőként például, hogy vajon az országos jelentőségű intermodális csomópontot biztosan kerületi kompetenciák alapján kell-e megújítani. Ráadásul a tér felújításának közösségi tartalma is erősen problematikus – egyelőre úgy tűnik, az inkább felszámolta a hely társadalmi mikroklímáját (lásd: Magunkat mégsem bonthatjuk el, Magyar Narancs, 2015. december 17.).

    Cseppnyi értelem

    Több értékes projekt csírájában halt el a megfelelő politikai beágyazottság hiányában. A XVIII. kerületi Maros moziban jelenleg is számos helyi egyesület működik, de a spontán szerveződött közösségi ház fejlesztése helyett inkább – „költségkímélően” – egy hipermarket előtti tér kapott új arculatot. A VIII. kerületben egyetemi szakkollégiumok összefogva jelentkeztek be a Vas utcai iskola üresen álló épületének megújítására, az alsóbb szinteken pezsgő kulturális programokkal – sikertelenül. Más kérdés, hogy a Palotanegyed a környező társasházak rehabilitációjára és a Belső-Józsefváros kulturális-civil hálózatainak támogatására fókuszáló projektje ígéretesnek tűnik.

    Az elmúlt hetekben újfent világossá vált, hogy a kormányzat csak akkor hajlandó támogatni nem „irodalmi kérdésekben” a fővárost, ha az éppen a lázas nemzetépítő tevékenység érdekében áll. A kormány a stratégiai jelentőségű budapesti beruházásokat a saját irányítása alá vonta, azokért kormánymegbízottak felelnek. Az olyan infrastrukturális beruházások, mint a Széll Kálmán tér felújítása vagy a Rákóczi út újragondolása, közlekedésfejlesztési projektként a BKK felügyelete alatt áll. A különböző önkormányzati hivatalokban, az éppen feldarabolás előtt álló közlekedésszervező cégnél és a kormányzat berkeiben párhuzamosan, gyakran kooperáció és egyeztetés nélkül dolgoznak a városfejlesztők a város jelenén és jövőjén. Ebben a közegben a TÉR_KÖZ-t mindenképpen sikerként könyvelhetjük el, ha képes volt elindítani egy olyan folyamatot, amelyben a városfejlesztést koordináló bürokrácia, a helyi politika, a civil szféra és egy-egy vállalkozó legalább néhány esetben felismerte egymásra utaltságát, és képes volt a pártpolitikán túlmutató párbeszédre.

    Vegyék, vigyék!

    A 90-es évek elején az állami tulajdonú lakásállomány nagy részét az újonnan létrejött kerületi önkormányzatok között osztották szét, amelyek így lehetőséget kaptak az ingatlanvagyon privatizációjára. Ezzel egy időben a főváros létrehozta a Városrehabilitációs Keretet (VRK), amelynek koncepciója szerint a kerületek az eladásokból származó bevétel felét befizették egy közös kasszába, hogy majd abból a főváros – később kidolgozandó szakmai kritériumrendszer alapján – rehabilitációs beruházásokra osszon vissza pénzt. A rendelet ugyanakkor nem tette egy­ér­tel­mű­vé a vezérelveket, ami az egyre inkább politikai kiskirályságokká alakuló kerületek között torzsalkodáshoz vezetett: a megfelelő politikai összeköttetésekkel vagy nagy politikai haszonnal járó tervekkel rendelkezők kaptak pénzt. E forrásokat elvben a megmaradt lakásállomány minőségi fejlesztésére kellett volna fordítani, amire egyes kerületeknek nem volt koncepciójuk, míg mások szinte teljes egészében kiárusították a megörökölt ingatlanvagyont.

    A cikk a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Narancs közti együttműködésben, az NKA támogatásával jött létre.

     

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:

    https://magyarnarancs.hu/lokal/magadnak-epited-98514

  • A polgármester nem pályázott volna a wekerlei piac felújítására

    2016. 11. 08. – kispest.info

     

  • Egy Kondor Béla-rajz mintájára alakítottak át egy pesti parkot. Klassz lett!

    2015. 11. 12. – index.hu/urbanista

     

     

    Budapest egyik leghosszabb ideje eredeti formáját őrző, a 30-as évek óta változatlan szerkezetű parkját újították fel félig a közelmúltban, s adták át munka első ütemét szerdán Pestszentlőrincen. Kicsit körbenéztünk, milyen is lesz az új Kossuth tér az Üllői út mellett, ahol egy Kondor Béla-rajz elemeivel bolondították meg az összképet. Annyit elöljáróban elárulhatunk, hogy a végeredmény kifejezetten tetszik.

    Ha valami régihez nyúlnak hozzá, azt mindig kicsit gyanakodva fogadom. Mikor azt olvastam a parkról, hogy az eredetileg a Szegedi Dóm terét is tervező Rerrich Béla munkája, ami gyakorlatilag 1931 óta nem esett át átfogó rehabilitáción, nekem nem az ugrott be, hogy fú de jó, hogy végre megszépül, hanem az, hogy

    jaj mi lesz vele?

    Mert egy park épp úgy alkotás, mint egy épület.

    Aztán a helyszínen megnyugodtam. Egyrészt mert bár tényleg felfrissült, nem forgatták fel gyökerestül az egészet. Ami a legfontosabb: a fák a helyükön maradtak, vagyis az új koncepció nem azt jelenti, hogy mondjuk kivágtak egy fasort, és inkább keresztbe ültettek egy másikat, mert az úgy korszerű. Főleg, hogy itt vitán felül értékes öreg fák is vannak, nem csak nyárak, amelyek felett gyorsan eljár az idő. Ráadásul kifejezetten finom módszerekkel nyúltak a parkhoz (egy pontot kivéve, de arról majd később).

     

    Felvonulási út gyöngykavicsból

    A 30-as évek elején eszeveszett pörgésben volt Szentlőrinc. Alig húsz éve nyerte el a függetlenségét Kispesttől, már arra hajtott, hogy megyei város lehessen, és csupán az állami bürokrácián múlt, hogy csak pár évvel később, 1936-ban kapta meg a címet. Ekkor tervezték ide a parkot is. Szép geometrikus formák, nagy és széles felvezető utakkal, melyek amúgy nem mindig futnak ki fontos pontokhoz, de azért többnyire igen, például a templomhoz.

    Egy igazi nagyvárosi főtér akart lenni, bár akkoriban többnyire földszintes nyaralók vették körbe, melyek közül pár még ma is megvan. Úgy volt, hogy ide költözik majd a közigazgatás is, és két oldalról emeletes közintézmények zárják majd közre, ebből végül nem lett semmi. Jött a háború.

    A saccra mintegy nyolc méter széles utak nagyon szépen nézhettek ki egykor, amikor tényleg csak annyi volt egy park funkciója, hogy szépen nézzen ki. De ma már csak arra jó az ilyen, hogy míg a padon az anyukák beszélgetnek a szélén,

    a gyerekek a cipőjükkel mintákat rajzolnak bele, vagy por&kavics várat építenek.

    A gyöngykavics fénykorában még valószínűleg kevesebben jártak szandálban korzózni és alighanem babakocsiból sem volt ennyi.

    Ma már az ember a parktól inkább intimitást vár. Nyugit, kuckós helyeket ahol leülhet és egy normális vécét, ahol pisilhet. Az a helyzet, hogy ez utóbbit egész egyszerűen ma már nem lehet megoldani máshogy, csak ha egybekötik valamilyen pénztermelő tevékenységgel, leginkább egy büfével. Ehhez viszont kell egy épület, ami mindig érzékeny pont egy parkban.

    Szóval lássuk, mi minden változott a SAGRA Architects (Sajtos Gábor, Virág Péter, Páll András és Vastagh Gabriella) tervei nyomán.

    Kezdjük a neuralgikus ponttal, az épülettel

    Ha nem tudnám, hogy eredetileg nem volt ott egy ekkora létesítmény, gond nélkül elfogadnám. Kifejezetten tetszetős, finom íve követi az ösvényét, közben a belső kanyarulatával körbeölel egy másik kis parkocskát. Jó, hogy át lehet sétálni rajta, tetszik, hogy sok benne az üveg (bár azt majd tavasszal kellene csekkolni, hogy a közeli bokrok visszatükröződése hány madár halálát okozza, reméljük egyét sem). Nekem az anyagválasztás is tetszik, szépen rímel az Üllői út túloldalán álló téglaépületre.

    Viszont nem volt itt előtte korábban, csak egy kis lepukkant trafik, szóval felmerül a kérdés, hogy megbocsájtható-e, ha egy parkba épületet emelünk. Sokat tűnődtem rajta, és inkább afelé hajlok, hogy itt igen. Ami miatt a Városligetben nem tudom lenyelni a megalomán ingatlanfejlesztői álmokat, az az, hogy egyrészt fákat vágnak ki és nem szimplán bozótot vagy gyomfákat. A másik, ami sokkal fontosabb: a Városligetet most használják az emberek, rengeteg infrastruktúra van benne. Az állapotuk ugyan csapnivaló, de a megoldás ott egyszerű karbantartás, korszerűsítés lenne, nem még nagyobbak építése.

    Lőrincen a Kossuth térnek hívott park viszont, ha hinni lehet a tapasztalatoknak, nem igazán működött így, vagyis kifejezetten hiányzott egy ilyen funkciójú épület. Hogy aztán a vécéken és a közeli iskolák által használható galérián kívül milyen vendéglátóegység lesz benne, és azt ki fogja hasznosítani, az már egy másik történet, ez a poszt most a parkról szól.

    A többinek minden ellenérzés nélkül örültem

    Először is több lett a zöldfelület, azon egyszerű oknál fogva, hogy keskenyebbek lettek a sétautak. Az anyaguk vízáteresztő aszfalt lett, az ösvényeket pedig a szigorú mértani vonalak helyett kicsit organikusabban vezették végig, és ahol kell ott kis terekké szélesítették azokat.

    Kondor Béla: Rajz

    Kondor Béla: Rajz

    Fotó: epiteszforum.hu

    Tulajdonképpen ennek a szervesülésnek a részei azok a kis dombok is, amelyek az egész parkban kinőttek a földből, mintha csak őszi levélkupacok lennének. A céljuk mindössze annyi, hogy kicsit oldják a terep lejtését, mely egészen nagy, majd egy méter a park két oldala között.

    Használható bringatárolók vannak, ráadásul értelmes pontokon elhelyezve, a park bejáratánál, ahol valóban otthagyja az ember a cangát.

    Lett egy csomó klassz utcabútor, egységes arculattal a behajtásgátlóktól a szemetesekig. Ráadásul akármennyire is ott leendő a kereskedelmi egység, lettek új ivóvízkutak is. A park legizgalmasabb és legmarkánsabb eleme azonban sok fura emberke. Ez köszön vissza mindenhol a sétautak burkolatán, de ezeket a formákat tükrözik az ülőkék is.

    A kerület egyik leghíresebb lakójának, Kondor Bélának az alkotásáról van szó, melynek egyszerűen annyi a címe, hogy Rajz. Innen vették a tervezők a kis figurákat és nagyították fel a park „emblémájává”. Az eredeti tervet sok illusztrációval itt nézhetitek meg.

    A park hangulatát talán a legjobban úgy lehetne megfogni, hogy tulajdonképpen a már meglevő japánkert hangulatát terjesztették ki az egészre. Lehet, hogy nem volt tudatos, de nagyon jól sikerült!

    rült!

    Fotó: Ajpek Orsi / Index

    A Kossuth tér „belső”, Üllői úttól távolabb eső része még a régi arculatot tükrözi, szóval aki szeretné összehasonlítani, hogy milyen volt, milyen lett, az most megteheti. Egy kicsit amúgy ez a parkrész is megváltozott: a Valyo és a D1618 Műhely segítségével a szomszédban tanuló gimnazisták egy variálható, aranyos lelátót (vagy mit), megy egy tök jó kis fűszerkertet, amiben még lekvárrecept is van!

     

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://index.hu/urbanista/2015/11/12/egy_kondor_bela-rajz_mintajara_alakitottak_at_egy_pesti_parkot._klassz_lett/

  • Újra régi fényében a Szent Anna templom

    2015. 01. 17. – Mai Belváros

  • Megszépül a Jézus Szíve-templom környezete

    2015. 05. 19. – 19.kerulet.ittlakunk.hu

     

    Megszépül a templom előtti tér is

    Kispest önkormányzata 19,7 millió forintot nyert a Kispesti Jézus Szíve-templom környezetének megújítására a Fővárosi Önkormányzattól a TÉR_KÖZ pályázaton. A támogatási szerződést idén januárban kötötték meg, a kivitelező kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történt.

    A kivitelező május 19-én megkezdte a munkát, amely maximum 4 hónapot vesz igénybe. Ennek során rendezik a templom előtti teret, akadálymentessé építik a feljáratot, átalakítják a kriptalejárat körüli részt, rendezik a közösségi ház körüli területet.

    A kiviteli munkálatok összköltsége közel 26 millió forint, amelyhez a támogatáson felül szükséges önrészt teljes egészében Kispest önkormányzata biztosítja.

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://19.kerulet.ittlakunk.hu/templom/150519/megszepul-jezus-szive-templom-kornyezete

     

  • TÉR_KÖZ-ben

    2015. 12. 31. – epiteszforum.hu

     
    Az év utolsó napján “leszámolunk” az év legfontosabb városépítészeti projektjével is. Cikksorozaton keresztül mutattuk be a TÉR_KÖZ egyes projektjeit, most az ötletgazdák és szakmai irányítók – Finta Sándor, Deák Krisztina Erzsébet, Jani Anna, Bokányi Imre, Gaál Anna Eszter, Homonyik Dóra Timea, Koller-Posztós Ágnes, Keresztes-Sipos Andrea, Kozma Kinga Kata, Hámori Péter (Főpolgármesteri Hivatal – Városmegújító Csoport) hitét és lelkesedését megalapozó elveket és gondolatokat vesszük sorra egy összefoglalóban.

    Annyiféle a köztér, ahányféle arcát mutatja egy társadalom. A köztér egy lakóközösség és átutazó vendégeinek nappalija, éppen most zajló életének kirakata, amelyben jól dekódolhatók egy adott társadalom, illetve közösség mentális állapotáról árulkodó jelek is. A köztér egy lakmuszpapír, ami megmutatja, hogy közösségi életünkben hogyan állunk olyan elvont fogalmakkal, mint tisztesség, nyitottság, szeretet, elfogadás, törődés, életöröm, tisztelet. Milyen akarat formálja köztereinket és hogyan? Ad hoc vagy céltudatosan, maguktól vagy az éppen aktuális befolyás által alakulnak-e? Miért és hogyan változtak meg köztérhasználati szokásaink a posztindusztriális társadalmi környezetben, mit jelentenek a különféle kulturális és politikai hatások, és hogyan kell minderről úgy beszélgetni, hogy a diskurzusba minél szélesebb körben bekapcsolódhassanak maguk a helyben lakó érintettek is?

    Az urbanista-, építész-, tájépítész-, településtervező szakmák java felkészült, a tervezők és szakértők ismerik a fontosabb nemzetközi trendeket, a fiatalabb és a középgeneráció egy-egy tehetségesebb tagja részese a nemzetközi szakmai diskurzusnak is. Se szeri, se száma a köztérrel és a participációval kapcsolatos nemzetközi tanulmányoknak, jó példáknak, izgalmas projekteknek, fontos kezdeményezéseknek. De nagyrészt csak külföldön. Itthon is elindult egy szakmai diskurzus, amihez mind ez idáig kevés civil, illetve hivatali és gazdasági szervezet csatlakozott önként. S bár Magyarországon is hozzáférhető több jó külföldi példa, tudjuk, hogy itt minden másképp működik, hogy más a hozott anyag, az egyes szereplők együttműködési hajlandósága, és még számtalan, jelentőséggel bíró részlet. Hiányoztak a magyarországi, konkrét helyi történetekből leszűrhető tanulságok. Ebben jelent óriási előrelépést a TÉR_KÖZ.

    A főváros Városépítési Főosztályának szakmai vezetője – Finta Sándor főépítész – és a Városmegújító Csoport vezetője – Deák Krisztina építész –, illetve munkatársaik által professzionálisan megszervezett és összefogott formában 27 kisebb-nagyobb projekt indult el, amelyekben egyenként átlag legalább félszáz nagyon különböző érdekeltségi körhöz tartozó ember – sokszor olyanok, akik között korábban nem volt kommunikáció – kezdett el együtt pályázni, gondolkozni, tervezni, s a legfontosabb, hogy végre (!) egymás különbözőségét megtapasztalni.

    A TÉR_KÖZ egy parányi rést nyitott, amin keresztül civilek, önkormányzati hivatalnokok, politikusok, cégvezetők lehetőséget kaptak arra, hogy megláthassák, a köztéralkotási folyamat nem más, mint egy együttműködőbb, egy egymást sokkal inkább tiszteletben tartó közösség építése. Igen, voltak ügyetlenkedések, volt vita, és volt kudarcélmény is. De volt és lesz még sok siker. Ma már a civilek és az önkormányzatok lelkesen folyatni szeretnék, mert ráéreztek az ízére, hogy kevesebből sokkal többet tudnak kihozni, hogy értelmet kap az egész azzal, hogy mindenki számára láthatóvá válnak a pozitív hozadékok. Az „ezt mi teremtettük, együtt” élménye a TÉR_KÖZ közpolitika-formáló erejét mutatja, azt, hogy öt milliárdból mennyi minden születhet a fizikai térben, de legfőképpen azon túl, az együttműködés terében is. Ez pedig sokszorosa annak, amire a nagy, kiemelt projektek sokszor-ötmilliárdjai képesek. Cikksorozatunk nem titkolt célja, hogy szakmai háttéranyagokkal támogassuk a TÉR_KÖZ folytatását, hiszen most már van a hátunk mögött tapasztalás, amire építkezve finomítani lehet a városfejlesztés eszköztárát, s ezzel együtt a mindenkori várospolitikát.

    Pásztor Erika Katalina
    főszerkesztő, epiteszforum.hu


    A TÉR_KÖZ pályázat célja a megváltozott köztérhasználati szokásainkhoz igazított élhető város megteremtése volt. Ehhez először is tisztában kell lenni azzal, hogy hogyan, milyen irányba változtak ezek a szokások. A társadalmi és gazdasági környezet, az életmód és a munka világának teljes átalakulásában óriási szerepet kapott a virtuális közösségi terek használata is. Megszoktuk, hogy a virtuális térben akadálytalanul érjük el közösségi tereinket, barátainkat, akadálytalanul vásárolhatunk, és láthatunk világot. A fizikai tér másodlagossá vált az új generációk számára, akik szinte beleszülettek a virtuális térbe. Az épített köztereknek versenyezniük kell a virtuális terek átjárhatóságával, a virtuális közösségek szervezői erejével, a közösségi szolgáltatások minőségével.

    social architecture, mint a társadalmi háló, aktivitás és kommunikáció környezete tehát messze nem csak építészeti feladat, hanem olyan programozás, ami az épített környezet megteremtése mellett életmódváltásra, az élet minőségének javítására szolgál. Ezért szükséges az érintett csoportok bevonása mind a tervezésbe, mind pedig a működtetésbe és a fenntartásba. A 21. század urbanisztikája egy olyan összetett társadalmi, gazdasági, politikai és szolgáltatási funkciókkal is foglalkozó terület, amelyben az építészeken kívül formatervezők, városszociológusok, pszichológusok, közgazdászok dolgoznak a jövőt formáló városi design megteremtésén.

    Budapest alulhasznosított, amortizálódott, funkcióját vesztett terei és épületei már nem felelnek meg az új igényeknek. Nagyrészt a múlt század közepe táján keletkeztek és azóta semmilyen fejlesztésen nem estek át. A városok életében a közösségi élet lehetőségét megteremtő agóra, a piac mindig is kitüntetett szerepet kapott. Az agórafunkció 21. századi meghatározása, újratöltése a legfontosabb feladat a város társadalmi revitalizációjának elindításához. A parkok, sétányok, közterek újragondolása, építészeti fejlesztése mind egy-egy új lehetőség a közösségi élet alakításában, a közterek iránt érzett felelősség megerősítésében. Az új szokások, életmód és ritmus megköveteli, hogy az épített környezet jelen legyen a hétköznapi rutin elvégzésében, legyen szó akár közlekedésről, kerékpározásról, vagy a munka utáni sportolásról, illetve a hétvégi kikapcsolódásról.

    Interjúink során megkérdeztük az egyes projektek vezető tervezőit, hogy mi a különbség egy köztér és egy ház megtervezése között? A válasz minden esetben az volt, hogy egy sportpálya, egy parkoló vagy egy közpark megtervezése sokkal komplexebb feladat, hiszen sokkal több, egymástól távolinak tűnő komponenst kell optimalizálniuk. Egy ház tereit konkrét funkciókra tervezik, míg egy köztérnek mindig nyitottnak kell maradnia a lehetséges fejlesztésekre.

    A TÉR_KÖZ szakmai irányítása számos külföldi példát tanulmányozott, amelyek eredményeit igyekeztek figyelembe venni a kiírásokban is, de sokszor a pályázók maguk is ötletet merítettek a jó példákból, amelyeket a helyi viszonyokhoz adaptálva, kreatívan valósítottak meg. A TÉR_KÖZ első ötmilliárdos programja még nincs lezárva, de az eddig megvalósult munkák már átadásuk után rövid idővel is visszaigazolták az előzetes várakozásokat, s népszerűségük indokolja az igényt a folytatásra.

    Közösségi funkciók bővítése

    Budapest egyes kerületei nem bővelkednek olyan helyszínekben, amelyeket a lakók rendszeres közösségi programok szervezésére használatba vehetnének. Legyen szó akár egy 1931-ben tervezett parkról, amely a szomszédos iskola diákjainak már nem vonzó szabadidős lehetőség és a gyerekes családok sem szívesen használják, vagy egy patakpartról, amely egy kerület több részét is összeköti, de a patakparton mindeddig lehetetlenség volt eljutni egyik kerületből a másikba. Minden esetben 40-50, de akár 80 éves városszerkezeti megoldásokkal kellett szembenézni, amelyek saját korukban megállták a helyüket, de mára alkalmatlanná váltak feladatuk betöltésére. A TÉR_KÖZ pályázat keretén belül, a közösségi funkciók bővítése során főleg a szabadtéri sportolási lehetőségek megteremtése vált fontossá. Legyen zöldövezeti vagy lakótelepi beruházás, a szabad hozzáférés fontos szempont volt a street workout és a kosárlabda pályák elhelyezésénél. Az önkormányzatok és a tervezők az idősebb korosztályra is gondoltak, így a megújult terepek nem csak a fiatalok számára kínálnak aktív szabadidős mozgási lehetőségeket. A különböző korosztályok találkozási helyének megteremtése kötelező elemként futott át a projekteken, és ez minden esetben az érintettek bevonásával történt.

     

    Zöldfelületek

    Az egyik legizgalmasabb és mindenkit egyaránt foglalkoztató kérdés a városi zöldfelületek megtartása, a fák és a növényzet helyzete. Ahogy haladunk a városközpont felé, annál több „planténerbe”, különböző anyagú és formájú tartályba ültetett fát látunk. A felújított tereket érintő kritikák többsége is velük kapcsolatos. A legtöbb esetben az a probléma, hogy nincs árnyékot adó lombkorona. A TÉR_KÖZ cikksorozat nagy tanulsága, hogy bármekkora szakértelemmel is rendelkezünk a minket körülvevő környezet megtervezésében, kedvenc tereink és parkjaink rendezése sok esetben nem a földfelszínen vagy fölötte, hanem alatta történik.

    Budapest kaotikus közműrendszere akadályozza az értelmes köztérfejlesztést, mert jelentősen korlátozza a fák lehetséges helyét. Szeretünk zöld Budapestről álmodni, a zöldfelületek növelése az egyik kitűzött nagy cél, de a belvárosi projektekből az derül ki, hogy a fák ültetésekor fizikailag lehetetlen megtartani az előírt biztonsági távolságot a csövektől, vezetékektől, vagy éppen régészeti emlékektől. Nem marad más, mint az épített elemekbe ültetett növényzet. Ez azt is jelenti, hogy a még meglévő fákra másképpen kell tekintenünk, és nagyon vigyáznunk kell rájuk.

    Nyitott építészet + közösség = fenntarthatóság

    A pihenőhelyek megközelítése okozza gyakran a legnagyobb problémát. A TÉR_KÖZ projektek központi szervezőereje a hozzáférés biztosításában, a helyi közösségek akadálytalan közlekedési útvonalainak kidolgozásában és a köztéri komfortérzet növelésében rejlik. Idézve az építészeket, egy megtervezett köztér élettartama mintegy 30 év. Ez alatt az idő alatt utcabútorai megkopnak, formájuk elavulttá válik, közlekedési útvonalai, struktúrája átgondolásra szorul. A mai koncepciókat a nyitottság és a továbbfejlesztés lehetőségének megtartása jellemzi. A végzetes amortizáció folyamatos karbantartással elkerülhető, amelyben a helyi közösségek is fontos szerepet vállalhatnak.

    A közterek felújításának nagyon különböző céljai voltak. Hol reprezentáció, hol használatközpontúság, hol állagmegóvó jelleg, de a tervezők minden esetben az adott közösség igényeire kívántak időszerű választ adni. Ez ma a fenntarthatóságban rejlik, amely a múlt századból itt maradt konstrukciók újrafogalmazásának köszönhetően teret enged a kisebb helyi csoportok szerveződésének és aktivitásának, egyúttal a lokális problémák közös megoldásának is. Miközben a város szakadozott szövete, az épített környezet kiegészül, a közösség is újraszerveződik.

    Komplexitás

    A TÉR_KÖZ pályázatok központi eleme az egyes programok elvárt komplexitása volt, amely a legtöbb esetben azt jelentette, hogy ha egy épület – intézmény, kereskedelmi létesítmény, lakóingatlan, stb. – megújul, akkor a környező közterület is újuljon meg, illetve a fizikai szintű megújítás mellett legalább ugyanekkora hangsúlyt kapjanak a közösségépítés különféle lehetőségei is azért, hogy a megújulás után valódi élettel teljenek meg az épületek és a közterek. A TÉR_KÖZ messze túlmutat az építészet akadémikus társadalmi funkcióin, célja tehát olyan – a civil szféra és az önkormányzat érdekközösségét erősítő – projektek beindítása volt, ahol a civil kezdeményezések összekapcsolódnak az önkormányzatok hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel, hogy a projektekben helyet kapjanak különféle társadalmi programok, helyi civil kezdeményezések, továbbá a működtetésben a környék lakói is részt vállaljanak, így alakítva ki egyfajta felelős törődést, érzelmi kapcsolatot.

    Partnerség

    A pályázatokban általában vegyes használatú terekről volt szó, amelyeknél a tervezett programok jellege miatt az önkormányzat mellett magánvállalkozások, társadalmi szervezetek, illetve civil egyesületek is megjelenhettek szervezőként. Így nem csak a működtetés és fenntartás, hanem már a programszervezés kezdeti szakaszában is fontos szerepet szántak a magánszférának, és sok esetben már a fejlesztés stádiumában is bevonták a helyi vállalkozókat, kivitelezőket, akikre esetleg befektetőként is számíthattak. Az alulról és felülről jövő kezdeményezések összehangolásában nagy jelentőséget kapott a helyi érdekek partneri szintű kezelése, ami sok esetben éppen a projektek későbbi sikerességének zálogát is jelentette.

    A projekt ötletgazdáinak egyik lényeges előfeltevése volt, hogy az önkormányzatok igazán hatékonyan a városlakókkal együtt gondolkodva tudnak cselekedni. A városfejlesztés ugyan elsősorban egy központi akaraton múlik (a főváros vagy az egyes önkormányzatok mint fő aktorok részvételével), de a közös terek igazán akkor kapnak értelmet, válnak jól használhatóvá, akkor válaszolnak valós igényekre, ha már a tervezési szakaszban is figyelembe veszik a használók elképzeléseit, és jelentőséget tulajdonítanak észrevételeiknek. A tervezés így valódi közösségi tevékenységgé válhat, amelynek egyik kiváló példája a budafoki piac megvalósítása, ahol a kivitelezésben és a későbbi fenntartásban is jelentős szerephez jutottak a piac régi-új bérlői.

    Social architecture – társadalom építés és innováció

    Az ember egyik alapvető vágya, hogy a dolgok körülötte változatlanok legyenek, jól kiismerhető, biztonságos közeget kínálva. A könnyű tájékozódás egyszerűvé és rutinszerűvé teszi a mindennapi életet. A minket körülvevő épített környezet azonban nem állandó, alakul, formálódik, még ha lassan is. Használói sokkal gyorsabban és látványosabban változnak, és változik a térhez való viszonyuk is. Az 1990-es években egyre népszerűbb köztéri művészet (public art) egyik lényeges hozadéka volt, hogy ráébresztette a köztérhasználókat ennek a viszonynak a változására azzal, hogy olyan közeget teremtett, amely felfedezésre, kísérletezésre, új helyzetek kipróbálására csábított. A közönség újragondolhatta, újraértelmezhette viszonyát a térhez, amelyet újra belakhatott. Itt azonban nem csak művészeti alkotásokkal, formatervezett tereptárgyakkal találkozhatott, hanem a másik emberrel is.

    A public art tér- és közösségformáló erejét azóta városépítészek, építészek, de designerek is tanulmányozták, eredményeit sikeresen fel is használták. A TÉR_KÖZ pályázat egyik fontos célkitűzése volt, hogy olyan projekteket támogasson, amelyek nem csupán újragondolnak egy helyet, de olyan, a későbbi működést, fenntartást, használatot modellező folyamatokat is számításba vesznek, amelyek megtervezésébe bevonják az adott környéken tevékenykedő civil szervezetek és kulturális egyesületek tagjait is. A tervekből így olyan projektek születtek, amelyek valós igényekre építenek, s tényleges használatra, felfedezésére invitálnak, és az itt létrejövő találkozási pontok minőségét pedig maguk a használók alakíthatják.

    social architecture 21. századi fogalma magában foglalja a virtuális közösségi terek építését is. A smart city (okos város) ideájának technológiára épített kommunikációs rendszere is mutatja, hogy szükséges a technológiai és fizikai tér összhangjának és egyensúlyának megteremtése. A TÉR_KÖZ projektek nagy erénye, hogy olyan dolgot kínálnak, ami a virtuális térben lehetetlen: szabad levegőn végzett testmozgást és az ehhez kapcsolható tevékenységeket (kertészkedést, sportolást, kutyasétáltatást, stb.), a városi ember természettel való kapcsolatának, valós örömét. A TÉR_KÖZ újragondolt köztereinek legnagyobb sikere abban rejlik, hogy megteremtik a virtuálishoz hasonló, könnyű hozzáférést ahhoz, ami csak a fizikai térben lehetséges. A 21. század technológiai fejlődése eredményezte azt is, hogy innentől kezdve nem gondolkodhatunk a fizikai terekről ugyanúgy, mint eddig. Az elmúlt húsz évben óriási vargabetűt tettünk a fizikai világból vissza a fizikai világba a virtuális világon keresztül. Az új generációnak meg kell keresnünk azokat a dolgokat, amik csak ebben a dimenzióban működnek, és ez lesz ennek a századnak az egyik nagy kihívása.
    Rothman Gabriella, Szabó Eszter Ágnes


    TÉR_KÖZ pályázat kiíró: Budapest Főváros Önkormányzata

    Szakmai irányító: Főpolgármesteri Hivatal – Városmegújító Csoport
    Finta Sándor, Deák Krisztina Erzsébet, Jani Anna, Bokányi Imre András, Gaál Anna Eszter, Homonyik Dóra Timea, Koller-Posztós Ágnes, Keresztes-Sipos Andrea, Kozma Kinga Kata, Hámori Péter
    Közreműködők: Erő Zoltán, Horváth Dániel, Rácz Ákos, Bartus Tamás, Fegyverneki Rita, Kendrella Bettina, Ancza Krisztina, Deák Emese, Helmeczi Zsófia, Somogyi Dávid és még sokan mások

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://epiteszforum.hu/ter-koz-ben

  • Tér_Köz – Kossuth tér

    2015. – sagra.hu

     

     
    Tér_Köz – Kossuth tér
    tervpályázat 1. díj
    Kossuth tér környezetrendezése, köztér, kávézó, galéria
    Budapest, XVIII. kerület Kossuth Lajos tér
    2011-2015

     

    2011-ben a Kossuth Lajos tér rendezésére kiírt ötletpályázaton pályaművünk első díjat nyert, melynek folytatásaként a koncepciótervünkkel a Budapest XVIII. kerület Önkormányzat a Tér-Köz pályázaton sikeresen vett részt és támogatást nyert a megvalósításra.A koncepció kilakításánál a szándékainkat a hely szelleme és a kor szelleme kíséri.Fontosnak tartottuk az olyan kialakítás létrehozását, amely elősegíti a közpark élettel való megtöltését, a közösségi funkciók erősítését. A Rerrich Bélaáltal tervezett parkrésznek az iskola illetve a Református templom tengelyében lévő útjaihoz szervesen kapcsolódik a déli térrész mai, kortárs építészetieszközök használatával tervezett kialakítandó területe. A közpark a térkialakításával az Üllői út felé “városiasodik”. A közpark fás, ligetes tere alkotja atérrendszer közösségi magját oly módon, hogy átmenetet teremt és ezzel szerves egységet hoz létre az Üllői úttal, a kapcsolódó közterekkel ésa Rerrich-féle parkkal. A kialakítás finoman igazodik a kialakult fő közlekedési irányokhoz, befogad és elosztja a forgalmat. A “közösségi tér” fás, ligeteskialakítása révén, ülőfelületeivel, virágágyásaival, kávézójával és teraszaival egy befogadó, barátságos, maradásra ösztönző hely, mely arányostérkínálatával alkalmas közösségi élet színterévé válni.A tér déli szegletében helyezkedik el a fő közlekedési irányból bevezető, a szegélyező zöldfelület szélére feszített áttört pavilonépület. A pavilon tömegétüvegfalú, átlátható tömegek és fedett nyitott teraszok alkotják. A pavilonban közösségi galériát, kávézót, nyilvános illemhelyet és raktárat – mely azépület mellett felállítható szabadtéri szinpadot kiszolgáló helyiségként ill. kerti bútorok tárolására szolgál – alakítottunk ki. A pavilon fontos térképzőelem, funkciójával és építészeti kialakításával fontos szerepet játszik a tér hétköznapi közösségi életében.Az épület szervesen kapcsolódik a térhez és a kávézó kültéri fogyasztótereként szolgáló faburkolatos teraszhoz illetve a szabadtéri szinpadfelállítására is alkalmas területhez is. A térburkolat a kerület híres művésze Kondor Béla egy 1963-as grafikájának motívumait kölcsönzi.A burkolat síkjában megjelenő emberfigurák finoman utalnak a városi létre és a tér közösségformáló szerepére.www.archdaily.com

     Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://www.sagra.hu/kossuth%20ter.htm

  • Hamarosan újra lehet közlekedni az Újhegyi sétányon

    2015. 12. 14. – kobany.info

     

    Az Újhegyi sétány átalakítása a kerület jelenlegi legnagyobb fejlesztése. A munkálatok javában zajlanak, és már látni az alagút végét! Egyre kevesebb ugyanis a nagy zajjal járó bontási munka, és egyre jobban látható az építkezés eredménye: a Szőlővirág parkban lévő utak már járhatók, míg a sétányon néhány héten belül – várhatóan már Karácsonyra – hosszában is lehet közlekedni.

    A munkálatok az építkezés befejezéséig folyamatosan, minden nap zajlanak annak érdekében, hogy a megújult sétányt minél hamarabb átadhassák az újhegyieknek. Ez azt jelenti, hogy szombaton és vasárnap is dolgoznak – ahogy ezt eddig is tették. Csak a „piros napos” ünnepnapokon, vagyis december 25-én és 26-án, illetve január 1-én fog szünetelni a munka.

    Újhegyi sétány felújításával kapcsolatos legfrissebb információk szerint a sétány mellett lévő üzletek megközelíthetőségét a felújítás alatt is biztosítja a kivitelező cég. A Harmat utca felőli részen elkezdték, és folyamatosan cserélik a régi burkolatot, azok a gyalogos forgalom számára – az új burkolat lerakását követően – azonnal igénybe vehetők. A kétirányú forgalom, vagyis a sétányon való keresztközlekedés sajnos még mindig nehézkes, az időjárás miatt pedig jelentős sár van, ezért az orvosi rendelő bejáratához ideiglenesen fém sárfogót fognak elhelyezni. Az Éltes Mátyás iskola elé ideiglenesen áthelyezett buszmegálló várhatóan Karácsonyra visszakerül az eredeti helyére.

    A sétány felújításáról készült legfrissebb képek EBBEN a galériában érhetőek el.

    A kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg.

    Forrás: Pro-koord, Kőbánya.info

     Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:

  • Üzenet a jövőnek – alapkőletétel az Újhegyi sétányon

    2015. 11. 27. – kobanya.info

     

    A kerület jelenlegi legnagyobb beruházása a TÉR_KÖZ projekt keretében, fővárosi támogatással zajlik. A Kőbányai Önkormányzat önrészével együtt mintegy 712 millió forintból újul meg Budapest egyik legnagyobb lakótelepének főutcája és újulnak meg közösségi terei. Kovács Róbert polgármester és Szabó László, a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója 2015. november 26-án helyezték el az alapkövet az Újhegyi sétányon, ünnepélyes ceremónia keretében a projektben közreműködők és az érdeklődő helyiek közönsége előtt. 

    Kovács Róbert az eseményen elmondta, hogy száz évvel ezelőtt szőlőtőkéket találnánk ott, ahol 40 éve 25.000 embernek otthont adó lakótelep épült. Ami akkor korszerű volt, ma már nem az. A tervezők nem gondoltak arra sem, hogy egyszer megöregszenek az ide költöző fiatalok és a lépcsők gátolni fogják a közlekedésüket. Az új sétány tervezésénél éppen ezért kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy az akadálymentes legyen, és a mozgásukban korlátozottak is problémák nélkül érhessék el úti céljukat. A polgármester szólt arról, hogy négy évtizeddel ezelőtt a városrészben nem alakítottak ki közösségi tereket sem, amit most orvosolnak: korszerű közösségi házat építenek, kibővítik az újhegyi könyvtár épületét, lesznek új parkok és játszóterek. Beszéde végén megköszönte mindazok munkáját, akik részt vesznek a sétány megújításában. Megköszönte az itt élő emberek türelmét is, valamint reményét fejezte ki, hogy az átmeneti időszak bosszúságait és nehézségeit feledteti majd az új és szép Újhegyi sétány.

     

    A köszöntő után a jövőnek, azaz a majdani kőbányaiaknak üzent a kerület. Egy időkapszulába kerületi újságok, forgalomban lévő pénzérmék, és egy olyan pendrive került, amelyen az Újhegyi sétány megújításával kapcsolatos videók, tervdokumentációk, és Kovács Róbert leendő polgármesternek szóló videó-üzenete kapott helyet. A jelennel megtöltött időkapszulát a polgármester és a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója közösen helyezte, majd építette bele az újjáépülő sétány alapjába.

     

    A Fővárosi Önkormányzat által meghirdetett, a közösségi terek fejlesztésére, a közterületek komplex megújítására és közösségi célú városrehabilitációs programok megvalósítására kiírt pályázaton a Kőbányai Önkormányzat 516 865 000 Ft támogatást nyert el. A támogatáshoz az kerületi önkormányzat mintegy 200 millió forint önerőt tett hozzá.

    A megújítás során akadálymentesítik a sétány jelentős részét, létrehozzák az idősebbek találkozó helyét. Külön játszóteret alakítanak ki a 3-6 éveseknek, a 6-12 éveseknek. A felnőtteknek lehetőségük lesz kültéri fitnesz eszközök használatára is. Megújul és kibővül az Újhegyi Közösségi Ház, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókja, valamint multifunkciós piacteret építenek. Új parkokat, zöldfelületeket alakítanak ki. Az építkezés során 40, zömében öreg, beteg fát szükséges kivágni, helyettük 160 új, egészségeset ültetnek. A nyári melegben nem csak szépsége, hanem hűsítő hatása miatt is kedveltté válhat az épülő szökőkút, a párásító és a csobogó.

    Az eseményről készült képgaléria az újhegyi Facebook oldalon érhető el EZEN a linken, míg a PocketTV által készített videó-felvétel a cikk alatt, valamint a képre kattintva tekinthető meg.

    A kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg.

     

    Forrás: Kőbánya.hu, Kovács Róbert Facebook oldala, Pro-koord, Kőbánya.info

     

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:

    http://www.kobanya.info/index.php/kozelet/item/11888-%C3%BCzenet-a-j%C3%B6v%C5%91nek-alapk%C5%91let%C3%A9tel-az-%C3%BAjhegyi-s%C3%A9t%C3%A1nyon

     

  • Zajlik az Újhegyi sétány felújítása

    2015. 11. 17. – kobanya.info

     

    Zajlik a kerület jelenlegi legnagyobb fejlesztése, az Újhegyi sétány átalakítása: a beruházás révén mostanra alig maradt valami a 40 éves Újhegyi sétány rossz állapotban lévő épületeiből, járdáiból és lépcsőiből. Az önkormányzat tervei alapján a kivitelezők az itt élők igényei szerint alakítják át a köztereket.

    A kerület vezetői, valamint a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. és a kivitelező Everling Kft. munkatársai bejárást tartottak az Újhegyi sétányon november 11-én. A munkálatokat Kovács Róbert polgármester, dr. Pap Sándor, Radványi Gábor és Weeber Tibor alpolgármesterek, valamint dr. György István kormánymegbízott is megtekintette.

    Kovács Róbert polgármester a látottak kapcsán a következőket nyilatkozta a Kőbánya.hu portálnak: „Ha ki kell emelnem valamit, akkor a legkomolyabb eredmény az akadálymentesítés. A korábbinál lényegesen könnyebb lesz majd a közlekedés, nem beszélve persze a vadonatúj közösségi házról, ami nagyon nagy változást jelent majd az eddigi meglehetősen szerény körülményekhez képest. Lesz új ügyfélszolgálat, ide költözik a közterület felügyelet, kibővül a könyvtár. A sétány 40 éves növényzete is teljesen megújul, 40 fát vágunk ki, de helyébe 160 új kerül.” A polgármester köszönetet mondott az itt élők türelméért.

    Dr. György István kormánymegbízott a beruházásról a Facebook oldalán osztotta meg gondolatait: “Örülök, hogy a Fővárosi Önkormányzat Tér_Köz pályázatán elnyert mintegy 500 millió forintos támogatásnak és kőbányai városvezetés munkájának köszönhetően hatalmas fejlesztés valósulhat meg az Újhegyi lakótelep központjában. Még főpolgármester-helyettesként magam is részt vettem a Fővárosi Önkormányzat pályázatának kialakításában. Elismerés illeti Kovács Róbert polgármester urat, a képviselő-testületet és mindenkit, aki részt vesz a felújítás érdekében végzett munkában. Tudjuk, hogy az itt élők számára sok kellemetlenséggel jár az építkezés, de higgyék el, hogy a végeredmény – várhatóan 8 hét múlva – kárpótolja majd őket.

    A bejárásról a PocketTV videó-felvételt is készített, amely a cikk alatt, vagy a képre kattintva tekinthető meg.

    A változásokat sokan nem élik meg könnyen, főleg a felbontott utak, a por és a zaj miatt. Az Újhegyi sétány felújításában részt vevők ezért mindent megtesznek, hogy a környéken lakó emberek, és az intézmények dolgozói tájékoztatást kapjanak az őket érintő eseményekről. A kerületi újságok, az internetes felületek, valamint a házakban és az építkezés mentén kihelyezett tájékoztató táblák és plakátok segítségével folyamatosan közzéteszik a fontos információkat.

     

    A felújítás legfrissebb hírei

    A Újhegyi sétány felújításával kapcsolatos legfrissebb hírek szerint a munkálatok következő fázisaként megkezdődik az üzletek előtti járdaszakasz felbontása. A kivitelező cégnek szerződéses kötelessége, hogy a munkálatokat oly módon végezze, hogy az üzletek a felújítás ideje alatt is nyitva tarthassanak, az oda való bejutás valamilyen módon mindig biztosított legyen. Ezért a bejáratok előtti részen ideiglenes térkövek, esetleg padlók lesznek. Ez az állapot várhatóan a projekt befejezéséig fog tartani.

    A kivitelező ígéretet tett arra, hogy a sétány világítását megoldja, azaz a gyalogos forgalom útvonalán lámpákat fog felszerelni. Ez nem lesz olyan minőségű, mint a közterületi világítás, de a jelenlegi állapotnál jobb lesz a helyzet. A kivitelező azt is megígérte, hogy kiszélesíti a sétány – jelenlegi egyetlen – átjárójától a gyógyszertár felé vezető kijelölt ideiglenes gyalogos ösvényt.

    Kiderült, hogy a Bányató utcában lévő buszmegálló felépítményét, vagyis a beállót leszerelik, ugyanakkor a buszmegálló a helyén marad még egy ideig. A változás a menetrendet nem érinti: a buszok továbbra is a megszokott módon és gyakorisággal fognak közlekedni. Amikor az építési fázis már abba a szakaszba ér, hogy a buszmegálló forgalma azt gátolja, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szakemberei a buszmegállót kb. 50 méterrel távolabb, az Éltes Mátyás Iskola elé fogják áthelyezni. Erről a BKK megfelelő módon tájékoztatni fogja az utasokat.

    A kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg.

     

     

     

     

     

    Forrás: Pro-koord, Kőbánya.hu, Dr. György István Facebook oldala

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:

    http://www.kobanya.info/index.php/kozelet/item/11864-zajlik-az-%C3%BAjhegyi-s%C3%A9t%C3%A1ny-fel%C3%BAj%C3%ADt%C3%A1sa

  • Újjászületik Kőbánya legnagyobb lakótelepének főutcája

    2015. 10. 08. – kobanya.info

     

    Negyven év után újjászületik Kőbánya legnagyobb lakótelepének főutcája! Összesen 712 millió forintos beruházással újulnak meg a kőbányai Újhegyi lakótelep közösségi terei, illetve főutcája. A bontási, átépítési munkák a napokban kezdődtek. A Kőbányai Önkormányzat gyorsított ütemben végezteti a munkálatokat, így már január végén barátságosabb, biztonságosabb és kényelmesebb körülmények várják az itt élőket.

    Kőbánya legnagyobb lakótelepe 1974 és 1976 között épült. A negyed 6.502 lakásában közel 17 ezren élnek. A városrész 40 éve átadott főutcáját, illetve az ahhoz kapcsolódó közösségi tereket érintő fejlesztést a Kőbányai Önkormányzat 195 millió forintos saját forrásból valósítja meg, a beruházást a fővárosi önkormányzat városrehabilitációs keretéből további 517 millió forinttal támogatja. Az Újhegyi lakótelepen körülbelül egy hónapig tartanak majd a bontási munkálatok. Az építkezés idejére szakaszosan lezárják az Újhegyi sétányt, de az üzletek, intézmények továbbra is megközelíthetőek lesznek.

    Az építési munkálatok 2016. január végére befejeződnek, és jövő tavasszal a zöld növények telepítésével fejeződik be a beruházás. A projekt eredményeként a Bányató utcától a Harmat utcáig újjászületik a sétány és környéke. A Kőbányai Önkormányzat tervei nyomán akadálymentessé válik a közlekedés, felújítják, illetve az itt élők által használt útvonalakra helyezik át a járdákat, megújul a közösségi ház, kibővítik a könyvtárat. Új piacteret és új önkormányzati ügyfélszolgálati irodát alakítanak ki, új játszótér épül a gyerekeknek, fitnesz park a felnőtteknek, szabadidő park az időseknek. A lakótelepet új utcabútorokkal, megújított növényzettel, szökőkutakkal, csobogókkal teszik élhetőbbé, barátságosabbá.

    A beruházás eredményeként az Újhegyi sétány nem csak szebb lesz, de új közösségi funkciókkal is gazdagodik, és sokkal jobban alkalmazkodik majd az itt élők szokásaihoz, igényeihez.

    A kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása” projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg.

     

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:

    http://www.kobanya.info/index.php/kozelet/item/11809-%C3%BAjj%C3%A1sz%C3%BCletik-k%C5%91b%C3%A1nya-legnagyobb-lak%C3%B3telep%C3%A9nek-f%C5%91utc%C3%A1ja

  • Elkezdődött az Újhegyi sétány komplex megújítása

    2015. 10. 01. – kobanya.info

     

    Elkezdődött a “kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása” projekt, amely során megszépül a városrész főutcája. Összesen 712 millió forintos beruházással újulnak meg a kőbányai Újhegyi lakótelep közösségi terei, illetve főutcája. A bontási, átépítési munkák a napokban kezdődtek. A Kőbányai Önkormányzat gyorsított ütemben végezteti a munkálatokat, így már január végén barátságosabb, biztonságosabb és kényelmesebb körülmények várják az itt élőket.

    Az építési munkálatok 2016. január végére befejeződnek, és jövő tavasszal a zöld növények telepítésével fejeződik be a beruházás. A projekt eredményeként a Bányató utcától a Harmat utcáig újjászületik a sétány és környéke.

    A kőbányai Újhegyi sétány komplex megújítása projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg.

     

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:

    http://www.kobanya.info/index.php/kozelet/item/11795-megkezd%C5%91d%C3%B6tt-az-%C3%BAjhegyi-s%C3%A9t%C3%A1ny-komplex-meg%C3%BAj%C3%ADt%C3%A1sa-lakoss%C3%A1gi-f%C3%B3rum-okt%C3%B3ber-5-%C3%A9n

  • Pesti Mese: Szédületes beszámoló a Szervita téri templom megújulásáról

    2014. 10. 04 – pestisracok.hu

     SZILÁGYI BUNDI ANDRÁS- Pesti Mese/ Nullahategy Facebook- csoport

    A megújuló Belváros közepén, a Deák mögött van egy tér, a Szervita tér, amely egykor Budapest egyik gyöngyszeme volt. A második világháborúban azonban szétbombázták, és megsemmisült. Sokáig bódék, csonkká bontott épületek voltak rajta, majd a hetvenes években, az akkor dívó brutalista betonépítészet nevében „újult meg”.

    A második világháború előtt a Szervita téren találkozott a régi és az új Budapest. A Teleki-palota (aminek a helyén évek óta kong üresen az egykori Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság irodaháza) és a Szervita kolostor-együttes képviselte a szemközti klasszicista háztömbbel a „régi”, míg a Lajta Béla tervezte Rózsavölgyi Zeneműbolt az „új” Budapestet, melynek így legszebb ékszerdobozai nézhettek egymásra a hangulatos téren.

    Szervita_t_r_1945._janu_r_k_zepe_www.kepfeltoltes.hu_

    A háború a Szervita teret is megtépázta Fotó: kepfeltoltes.hu

    A háború azonban közbeszólt, és bár az „új” térfal megmaradt, a Teleki palota és a tér Bécsi utcával szemközti fala teljesen megsemmisült.

    adxs

    A templom felújítása 1950-ben Fotó: budapestcity.org

    Idővel a –rend elűzése után – az egykori kolostor épületét is elbontották, és 1976-ban ide épült fel a korában korszerűnek és újítónak számító, de mára szintén elkopott egykori Távbeszélő Központ.

    szervita4n

    Egykor és most Fotó: varoskepp.blog.hu

    A tér egyik fele a “Belváros Új Főutcája” projekt keretében az utóbbi pár évben már korábban megújult, a Rózsavölgyi épületében hangulatos kulturális kávézó üzemel, ám ebből kipillatva, szemben még mindig a késő szoci lepukkanás mementói éktelenkednek. Ennek remélhetőleg  hamarosan teljesen vége lesz. Elsőként a tér egyik megmaradt ékszerdoboza, a minden ízében különleges szervita templom újul meg kívülről.

    Aztán sürgető változásra lesz szüksége az OMFB irodaháznak és a betonkolosszus parkolóháznak, melynek helyén egyébként a korábbi városvezetés Zaha Hadid posztmodern épületét képzelte el. 

    1486898_10205002284003096_7828117627738149018_n

    Zaha Hadid által tervezett épület a betondzsungel helyett

    Szerdán Szentgyörgyvölgyi Péterrel, Belváros- Lipótváros alpolgármesterével nézhette meg a Pesti Mese/ Nullahategy stábja, hogyan szépül a homlokzat?  Több érdekes részletet megtudtunk a felújítással kapcsolatban, majd a rekonstrukciós munkálatokat végző ALAKart-jóvoltából megmásztuk a templomot körbeölelő állványzatot, egészen a keresztig, ahonnan olyan csodálatos kilátás nyílik a városra, amit idén decembertől, a munkálatok befejeztével újra csak a madarak élvezhetnek.

    Figyelem: tériszonyosoknak kifejezetten ajánljuk.

    A videó készítésében közreműködött: Kozmi

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://pestisracok.hu/pesti-mese-szeduletes-beszamolo-a-szervita-teri-templom-megujulasarol-exkluziv-video/

  • Ilyen a Szervita téri templom homlokzatfelújítás közben

    2014. 08. 21. – 5.kerület.ittlakunk.hu

    (forrás: Város Szíve)

    A Szervita téri templom homlokzatát épp felújítják, és olyan ponyvával takarják a munkákat, amin a templom homlokzatának rajza van. Ez nem új megoldás, viszont elég ritka Budapesten – írja a Város5zíve is. Kár, mert szerintünk elég jól néz ki. Több országban bevett gyakorlat, hogy ilyen építési védőhálókat húznak a felújítások köré.

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://5.kerulet.ittlakunk.hu/templom/140821/ilyen-szervita-teri-templom-homlokzatfelujitas-kozben

  • A felújított homlokzatú Belvárosi Szent Anna Templomban jártunk

    2014. 12. 28. – hirek18.hu

     

    2014. december 28-án, vasárnap. A 9 órakor kezdődött szentmisén – amelyet Szabó László atya mutatott be – vehettünk részt. A szentmise után alkalmunk nyílt arra, hogy a celebráns pappal beszégethessünk.
    Megtudtuk, hogy az atya már közel 10 éve teljesít itt szolgálatot és most igazán nagy örömre van oka. A közel múltban befejeződött ugyanis a templom külső homlokzatának felújítása. Amikor ő ide került, akkor teljesen romos volt a templom külseje. 3-4 éve olyan rossz állapotba került a homlokzat, hogy alá kellett támasztani, illetve meg kellett oldani a bejáratnál a vakolat hullásának a felfogását. A renoválással megszűnt a vakolat hullása, véget ért az utcán ott elhaladók, vagy éppen a templomba igyekvő hívek balesetnek kitettsége: most már nem fog a templom homlokzatáról rájuk zuhanni a vakolat.
    A templom megújításán túl a Szervita tér megújítására is sor került: az “V. kerület Szervita tér megújítása” című projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs keret támogatásával. Ugyanakkor azonban a hívek, a testvérek is jó szívvel adakoztak. Az adományokkal a templomigazgató atya is meg volt elégedve. Szabó László atya is úgy érzi, hogy egy kicsit ő is besegített a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Sajtó Levelező Klub tagjaként, mivel a Klubban említette a templom felújítását, és úgy tudja, hogy a klubtagok közül többen is jelentősebb összegeket adományoztak.
    Beszélgető partnerem annak is örül, hogy a vasárnapi szentmiséket hétről-hétre fel tudták ajánlani a jótevőkért. Imádkoztak mindazokért, akik anyagilag, erkölcsileg, imádsággal segítették, támoggatták templomukat. 

    Gallery not ready

    Advent negyedik vasárnapján, december 21-én délelőtt Dr. Erdő Péter bíboros úr áldotta meg a felújított templomot. Az ünnepségen beszédet mondtak Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester és Rogán Antal országgyűlési képviselő urak, továbbá Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes.
    11 órától Adventi koncert hangzott el a templomban, majd pedig bíboros úr ünnepi szentmisét pontifikált.
    12 óra 45-kor és 15 órakor pedig a Józsa Judit Galérián tárlatvezetésre és kiállításra került sor.
    Különösen nagy öröm, hogy felújított templomban tudjuk megünnepelni a karácsonyi ünnepkört – fejezte be László atya válaszait.
    Beszélgetésünket teljes terjedelmében közreadjuk alábbi videónkban.

    Az oldalt írta és szerkesztette:
    vivere

    Forrás: Székács István/Magyar Kurír

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://hirek18.hu/szent_anna_templom.html

  • Erdő Péter megáldotta a belvárosi Szent Anna-templom megújult homlokzatát

    2014. 12. 21. – esztergomi-ersekseg.hu

     

      A napokban fejeződött be a budapest-belvárosi Szent Anna (Szervita téri) templom külső felújítása. Ebből az alkalomból december 21-én, vasárnap Erdő Péter bíboros megáldotta a megújult homlokzatot, és ünnepi szentmisét celebrált a barokk templomban.

    A rekonstrukcióra a katolikus egyház, a belvárosi önkormányzat és a főváros összefogásával, az „V. kerület – Szervita tér megújítása” projekt keretében került sor.

    Erdő Péter bíboros a szentmisét megelőző átadó ünnepségen áldását kérte a hívekre és a megújult homlokzatra, a jószívű felajánlók számára pedig az isteni kegyelem jutalmát.

    Az V. kerületi önkormányzat nevében beszédet mondott Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester, aki történelminek nevezte az átadás napját, amikor a 18. századi templom újra eredeti szépségében pompázik. 

    Rogán Antal, a belváros országgyűlési képviselője, volt polgármester szerint az önkormányzat egyik legfontosabb vállalása teljesült, az V. kerület fejlesztésével a hitélet megújítása jegyében megújultak a templomok is. Kiemelte, ma a Belvárosnak nincs olyan temploma, ami ne lenne méltó állapotban.

    Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy a renovációs projekt széles körű összefogással valósulhatott meg, s a Szent Anna-templom helyreállított homlokzata önmagában is visszahoz valamit a hamarosan teljesen megújuló belvárosi tér régi fényéből.

    A homlokzat átadása után a Szervita kórus és a Händel Consort kamarazenekar közreműködésével adventi koncert hangzott el, majd Erdő Péter bíboros ünnepi szentmisét celebrált a nagy múltú, csaknem háromszáz éves barokk templomban. Koncelebrált többek között Philipp Ernst Gudenus, a templomigazgató és Osztie Zoltán budapest-belvárosi plébános. 

    A bíboros prédikációjában rámutatott, az advent negyedik vasárnapján elhangzott evangéliumi szakasz (Lk 1,26–38) a megtestesülés titkának egész gazdagságát hordozza, mely mögött végső soron maga Isten áll. Ő az egész történet főszereplője, hiszen ő az, aki felkészítette a választott népet a hosszú évszázadok során; ő az, aki megígérte a Megváltót; ő az, aki Máriáról is eleve gondoskodott; ő az, aki a Szentlelket küldi, és ő az, aki végül magát Jézust megadja a világnak.

    De ugyancsak fontos szereplője ennek a történetnek Mária – hangsúlyozta a főpásztor. Hiszen benne mintegy kicsúcsosodik az egész emberiség várakozása. Mária az emberiség adventjének a nagy, jelképes alakja. Kéri és bizalommal fogadja az Isten közeledését, mert azt mondja: „Legyen nekem a te igéd szerint”. Máriának az igenje hozza közénk Jézust.

    Ugyanakkor ennek a történetnek a Szentlélek is főszereplője – emelte ki Erdő Péter bíboros. Már az Ószövetségben ő az, aki fölkészíti az emberiséget a Megváltó eljövetelére. Ő az, aki erejével ki is eszközli, hogy Jézus valóban megtestesüljön. Hiszen a Szentlélekről olvassuk, hogy az ő erejének hatására ölt testet az Ige. Amikor pedig Jézus megszületik, és járja útját a földön, a Szentlélek az, aki leszáll rá, és erejével kíséri és védi az ember-Jézust, aki egyben a második isteni személy. Ugyanakkor a Szentlélek az is, akit Jézus, amikor ebből a világból eltávozik, pünkösdi ajándékul ad az Egyháznak az idők végezetéig.

    Erdő Péter rámutatott: maga Jézus is főszereplője ennek a történetnek, még akkor is, ha születése előtt játszódik. Hiszen ő az, akire minden utal. Ő az, aki ennek a történetnek eredményeként élő valóságban megjelenik közöttünk. 

    A főpásztor a Szent Anna tiszteletére felszentelt és külsőleg megújult templom kapcsán kiemelte: a templom minden vallásban szent hely. „Az érzékszerveinkkel megtapasztalható világ nem öleli fel a létezők összességét. Rajta túl létezik az Isten, aki a világ alkotója, és aki mégsem hagyja sorsára, hanem akaratával és szeretetével fenntartja és kormányozza a világot.”

    Az újabban divatos eszmékre rámutatva a bíboros megemlítette: manapság sokan tetszetősnek találják azokat a világnézeteket, amelyek nem egyszerűen tisztelik a természetet, vagyis a teremtett világot, de szentnek tartják, szinte isteni tulajdonságokkal ruházzák fel azt. De ha minden szent, ha minden isteni jellegű, akkor semmi sem igazán az, akkor a személyes Isten valósága belevész a bonyolult világmindenség személytelen működésébe – figyelmeztetett Erdő Péter bíboros.

    A Krisztus-követők hitvallásáról kifejtette: „Mi, keresztények nem vagyunk panteisták. Hittel valljuk a különbséget Isten és a világ között. Erről a hitünkről teszünk tanúságot akkor is, amikor szent helyeket különítünk el a hétköznapi használattól, amikor megáldjuk, megszenteljük őket, amikor fenntartjuk őket vallási szertartásaink, a legszorosabb értelemben vett istentisztelet számára.” 

    „Katolikus hitünk még ennél is többet tart a templomról” – hangsúlyozta a főpásztor. Hiszen itt újul meg, itt válik jelenvalóvá Krisztus keresztáldozata a szentmisében, és itt őrizzük a tabernákulumban magát Krisztust, aki különlegesen is, lényege szerint is jelen van az Oltáriszentségben. Ezért olyan fontos, hogy szürke hétköznapjaink épületei között vegyük is észre a templomot, hogy látogassuk a szentségi Jézust, aki vár ránk, aki megbecsüli minden olyan tettünket, amelyet kizárólag az iránta való szeretetünk vezérel.

    Erdő Péter kiemelte: a belvárosi Szent Anna-templom, mely nemzedékek figyelmét irányította Krisztusra, arra hivatott, hogy a jövőben is égre mutató jel, a találkozás helye legyen az itt élő emberek és Isten között. A bíboros végezetül így fordult a Mindenhatóhoz: „Adja Isten, hogy ez a templom újra az eleven katolikus közösségi életének otthona, Isten kegyelmének kisugárzója legyen mindannyiunk számára!”

    Az elhangzott szentbeszéd elolvasható Beszédek rovatunkban.
    Videó megtekinthető ide kattintva!

    Fotó: Lambert Attila
    Forrás: Székács István/Magyar Kurír

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:

    http://www.esztergomi-ersekseg.hu/?fm=2&op=hhirek&id=558

  • Elkészült a Belvárosi Szent Anna templom homlokzata

    2014. 12. 21.- hirado.hu

     

    Befejeződött a Budapest belvárosi Szent Anna templom homlokzatának rekonstrukciója, a megújult templomot vasárnap ünnepség keretében megáldotta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek.

     Az ünnepségen Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP) V. kerületi polgármester arra emlékeztetett, hogy a XVIII. században épült templom szemtanúja volt a történelemnek. Ahogy az elmúlt nyolc évben, a következő öt évben is úgy építik a “jövő városát, hogy megőrzik az elődök örökségét” – ígérte a polgármester.

    Szentgyörgyvölgyi Péter jelezte: a munka folytatódik, a jövőben felújítják a Szervita teret és a Városház utcát is.
    “A történelem ma is velünk él, körülvesz bennünket”, és gondoskodni kell róla, ápolni kell, hogy az eljövendő nemzedékek is eredeti formájában láthassák – fogalmazott a polgármester.

     

    Elkészült a Belvárosi Szent Anna-templom homlokzata

    Rogán Antal, a belváros országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a Szervita téri templom megújulásával teljesítették az elmúlt nyolc év legfontosabb vállalását: a belvárosban nincs olyan templom, amely ne lenne “méltó állapotban”.

    Rogán Antal emlékeztetett: a belváros megújításába azzal az elhatározással vágtak bele, hogy nemcsak az utcákat, az épületeket teszik rendbe, hanem a hitélet megújulásának jegyében a templomokat is.

    Az elmúlt nyolc évben csak a belváros 280 millió forintot fordított templomok, templomokhoz tartozó épületek felújítására – tette hozzá.
    Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes az ünnepségen ismertette: a Szervita tér rendbe tételére a belváros önkormányzata 350 millió pályázati támogatást nyert el. Hangsúlyozta: a Tér-köz pályázattal a főváros célja az volt, hogy Budapest terei megújuljanak és élettel teljenek meg. A tér megújítása többet jelent az infrastruktúra megújításánál, hiszen a tereket tartalommal megtöltő rendezvények támogatása is célja a projektnek – tette hozzá.

    A szentmisét bemutató Erdő Péter bíboros szentbeszédében kiemelte: a templom minden vallásban szent tér, a katolikus hit számára pedig különösen fontos hely. A templomban “újul meg és válik jelenvalóvá” Krisztus keresztáldozata a szentmisében.

    Ezért olyan fontos – fogalmazott a bíboros -, hogy “lássuk is, szürke hétköznapjaink épületei között is vegyük észre a templomot”, hogy látogassuk Jézust, aki vár az emberre, és megbecsüli minden olyan tettét, amelyet az iránta érzett szeretet vezérel.

    Erdő Péter kitért rá: a Szent Anna templom nemzedékek figyelmét hívta fel Krisztusra, és arra hivatott, hogy a jövőben is égre mutató jel legyen. Ugyanakkor olyan hely, ahol a belvárosban élő emberek találkozhatnak Istennel – tette hozzá.

    forrás: MTI


    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://www.hirado.hu/2014/12/21/elkeszult-a-belvarosi-szent-anna-templom-homlokzata/

  • Megújuló homlokzatok a Palotanegyedben

    2014. 02. 18. – metamorfozisok.blogspot.hu

     

    józsefvárosi tervtanács jó néhány homlokzatfelújítási tervet tárgyalt nemrégiben – feltehetően a TÉR_KÖZ nevű fővárosi támogatású projekt keretéből fogják ezeket fedezni. Íme a homlokzatok jelenlegi állapota és a tervek, a tervtanács dokumentációi alapján. Lesznek köztük olyanok, amire nehezen ismerünk majd rá a munkák után, mert mára már szinte teljesen lehámlott a vakolat a karbantartás hiánya miatt.
    Ezekben az esetekben a tervezők dolga sem volt könnyű: sok esetben hiányoznak az eredeti tervek, vagy ha meg is voltak, nem biztos, hogy eredetileg a terv alapján épült meg egy adott ház. Tehát a megmaradt díszítésekből kellett következtetni arra, mi lehetett az eredeti.
    A színezés kérdése sem kézenfekvő: az eredeti színt falkutatással meg lehet állapítani, de nem mindig. És nem minden esetben az eredeti szín helyreállítása a cél, hanem az, hogy az utcában levő homlokzatok harmonizáljanak egymással. És akkor ott vannak még a lakók preferenciái is. Szerencsére kontrollként ott van még a tervtanács: a minőségen aluli elképzeléseket általában visszadobják.
    Apropó lakók: a homlokzatfelújítás alkalmat ad a különc lakástulajdonosok elhajlásainak (nem odaillő redőnyök, légkondicionálók) eltüntetésére, de ezt nem minden esetben vállalták be a társasházak. Így van, ahol eltűnnek majd ezek és van, ahol nem.
    Az alábbiakon kívül megújul még a tervtanács elé került a Rákóczi út 29., a Rökk Szilárd u. 11., a József krt. 11., a Horánszky u. 7., a Szentkirályi u. 17. – de talán a képeken láthatók lesznek a leglátványosabb megújulások.
    Bródy Sándor u. 30/a. Forrás: jozsefvaros.hu, ARCHIMON Építész Iroda
    Kőfaragó u. 10. Forrás: jozsefvaros.hu, Zsoldos és Csató Kft.
    Horánszky u. 3. Forrás: jozsefvaros.hu, Privaterv Kft.

     

    Krúdy u. 6. Forrás: jozsefvaros.hu, Period Design Kft.
    Somogyi Béla u. 22. Forrás: jozsefvaros.hu, Nagy Márton építész
    Somogyi Béla u. 7. Forrás: jozsefvaros.hu, Balogh Bertalan építész

     Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://metamorfozisok.blogspot.hu/2014/02/megujulo-homlokzatok-palotanegyedben.html

     

  • Újabb TÉR_KÖZ-projektek fővárosi támogatással – Csepel pályázott és 500 millió forintot nyert

    2017. 04. 05. – csepel.hu

     

     

    fkgyA Fővárosi Közgyűlés kerületi önkormányzati városrehabilitációs munkák támogatására kiírt 2016. évi TÉR_KÖZ pályázatának eredményeképpen a kerület a Csepeli Rákóczi Kert Civil és Közösségi Ház rendbetételére, valamint a Hollandi úti volt “napközis tábor” komplex megújítására 500 millió forintot nyert el.

    A teljes keretösszeg figyelembevételével az összes fővárosi kerület közül a második legtöbb forrást Csepel nyerte el – köszönhetően a szakmailag kiválóan elkészített pályázati anyagoknak.

  • Lakatos lakótelep Agóra sétány és Emlékpark átadás meghívója és programja

    2014. 10. 04. – bp18.hu

    MEGHÍVÓ
    Tisztelt Lakótársak!

    Nagyon nagy tisztelettel meghívunk mindenkit az első AGÓRA FEST családi napra, melyet annak tiszteletére rendezünk, hogy átadásra kerül a TÉR-KÖZ pályázat keretében megvalósult, retro bútorokkal berendezett és a lakótelep fennállásának 50. jubileumára készült Emlékpark, a Nefelejcs és a Dolgozó utak közötti Központi Agóra sétánya, illetve a már működésbe lendült első közösségi kertünk, a Lőrinci Kertelő.

    Ideje: egész napos rendezvény 2014. október 4 (szombat) 9.00 órai kezdettel

    Díszvendég: ifj Brenner János építész

    A Központi Agórát és az Emlékparkot ünnepélyes keretek között Ughy Attila polgármester adja át.

    Az átadó ünnepség színes programokat kínál:
    – Énekes-zenés produkciókkal fellép a Szivárvány Óvoda és a Tébláb Táncegyüttes
    – A park sakkasztalainak felavatásaként ünnepi, és egyúttal hagyományteremtő szándékú sakkverseny hirdetünk.

    o A versenyt levezeti és szimultán játékot ad: Orgován Sándor nemzetközi sakkmester
    Jelentkezési határidő: október 2.

    Jelentkezés online módon (név, lakcím): lorincikertelo@gmail.com

    14 órakor mindenkit szeretettel várunk a Lőrinci Kertelő mellett egy jóízű bográcsgulyásra
    – Délután játékos felnőtt és gyermekprogramok, vetélkedők várnak minden érdeklődőt
    – A Lőrinci Kertelő nyílt napot tart, szeretettel várva minden kert iránt érdeklődőt, betekintést nyújtva a kiskerti parcellák kialakítási lehetőségeibe, a növénytársítási praktikákba, illetve játékos növényfelismerési versenyekre.

    Ízelítő a tervezett programokból:
    – Virágdíszkészítés szakvezetéssel, őszi hangulatban, hozott anyagokból: minden érdeklődő hozzon magával egyforma tobozokat (minimum 8 db), illetve őszi terméseket, szép lombleveleket, örökzöld leveleket (pl borostyán), színes terméseket (pl tűztövis). Az elkészült díszek hazavihetők
    – Arcfestés, lufihajtogatás, játékos vetélkedők díjakkal, nyereményekkel
    – Vérnyomás és vércukormérés

    Várunk mindenkit szeretettel, töltsünk el együtt egy kellemes napot!

  • A Bálnában vannak a csónakház tervei

    2014. 06. 13. – pesterzsebet.hu

     

     

    Kiállítás nyílt a Fővárosi Önkormányzat által 2013-ban kiírt TÉR_KÖZ városrehabilitációs pályázat beadott projektterveiből június 12-én a Bálna Budapest Kulturális, Vendéglátó és Kereskedelmi Központban. A tárlat látogatói a Hullám csónakház revitalizációs terveivel is megismerkedhetnek. Az épületről makett is készült, melyet szintén kiállítottak.

    A TÉR_KÖZ pályázattal a Fővárosi Önkormányzat célja, hogy a városi élet minőségéért tegyen lépéseket, hogy a használaton kívüli, rossz állapotú területek élettel töltődhessenek. A rendelkezésre álló 5 milliárd forintos keretet 29 projekt között osztották szét, a pályázatra összesen 60-an jelentkeztek.
    – Az új városvezetés új szemléletet hozott a város működtetésében, fejlesztésében. Azok a beruházások értékesek, amelyek a lakosság számára is azok. Ez leginkább azzal mérhető, hogy ők mennyire lelkesek, mennyire érintettek, és mennyire hajlandóak saját maguk is tenni a fejlesztésekért – mondta dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes ünnepélyes megnyitó beszédében. Finta Sándor, Budapest főépítésze elmondta, hogy olyan komplex pályázatokat vártak, ahol az önkormányzati szféra, a magántőke, valamint a civil összefogás együtt tudja kidolgozni a pályázat elemeit.
    Mint ismeretes, Pesterzsébet önkormányzata 220 millió forintot nyert a Hullám csónakházak revitalizációjára. A projekt tervei és a csónakház makettje is bemutatásra kerültek a TÉR_KÖZ kiállításon, amely azért jött létre, hogy a nyilvánosság is megismerje a beadott munkákat, valamint a főváros szakmai értékelését. A tárlat június 21-éig látható a Bálnában, utána a Városháza parkba költözik, ahol július közepéig lesz megtekinthető.

    sza

    Hírfeltöltés: Online Lapcsoport Kft.
    Helyben figyeljük a híreket!
    www.onlinelapcsoportkft.hu

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://pesterzsebet.hu/index.php?node=news_detailed&id=2871

     

  • Megköthetik a támogatási szerződést a Kossuth tér felújítására

    2014. 11. 19. – doditygabriella.hu

    Megkötheti a Kossuth téri parkoló és közösségi tér környezetének rendezésére vonatkozó támogatási szerződést Kispest a Fővárosi Önkormányzattal, ha így döntenek a képviselők a holnapi testületi ülésen. A Tarlós István vezette Fővárosi Önkormányzat tavalyi Tér_Köz pályázatán Kispest 250 millió forintot nyert a fejlesztésre, 20 milliót pedig a Jézus Szíve templom környezetnének rendezésére, ez utóbbiról azonban a polgármester előterjesztése alapján lemondana az önkormányzat.

    undefined

    A Kossuth téri piac és a Trefort iskola közötti terület látványterve

    A Trefort iskola és a Kossuth téri piac közötti poros terület rendbehozatalára csaknem negyedmilliárdot nyert Kispest a főváros városrehabilitációs pályázatán. Itt nemcsak a parkolót rendeznék, hanem az iskola és a lakóházak közelében rendezett közösségi teret és sportolási lehetőséget is kialakítanak. A másik nyertes kispesti pályázat a Jézus Szíve plébánia előtti leromlott állapotú terület rendezése, akadálymentesítés és a templomkertben közösségi terület létesítése volna, amelyet csaknem 20 millió forinttal támogatna a főváros. Azonban, ha a baloldali többségű testület a holnapi ülésen támogatja polgármester előterjesztését, ezt a pénzt elbukja Kispest. Gajda Péter ugyanis azt javasolja, hogy a kerület mondjon le a húszmilliós támogatásról, ugyanis magasnak találja az önrészt.

    undefined

    Jézus Szíve Plébánia

     

    – Örülök, hogy a főváros támogatásával megújulhat a Kossuth téri piac környezete, kulturált, szép közösségi tér és pihenésre, sportolásra alkalmas helyek lesznek a lakótelep szívében – mondta Dódity Gabriella, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője. Hangsúlyozta: mindezzel együtt a Kossuth téri piac felújítása is égető probléma, a felújítás kérdése nem tűr halasztást.

    A frakcióvezető szerint hibás lépés volna a Jézus Szíve Plébánia környezetének rendezésére elnyert támogatást visszautasítani. – Úgy vélem, az önkormányzatnak meg kell találnia azt a hiányzó részt, amelyre polgármester úr előterjesztésében utal – mondta Dódity Gabriella, majd azt is hozzátette: meg kell nézni azt is, hogy a plusz tízmilliós összegre milyen műszaki tartalom miatt van szükség, és nem lehet-e azon módosítani.

    A Tér_Köz pályázaton a kerületek több mint ötmilliárd forint fejlesztési forrást nyertek, ebből Budapest-szerte több tucat helyszínt rendezhetnek, amelyre az elmúlt 25 évben nem volt példa.

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://doditygabriella.hu/hirek/2014-11-19/megkothetik-a-tamogatasi-szerzodest-a-kossuth-ter-felujitasara/

  • Fejlesztések a Kossuth téren

    2013. 11. 18. – 19.kerulet.ittlakunk.hu

     

    A piacon is lesznek változások (fotó: ittlakunk.hu)

    Együttműködési megállapodást köt az önkormányzat a Fővárosi Önkormányzattal két pályázat okán. A Tér_Köz városrehabilitációs pályázaton a Kossuth tér rehabilitációja mintegy 264 millió forintot, a Jézus Szíve Templom környezetrendezése 19,7 millió forint támogatást nyert kerületünk. Miután az elnyert összeg duplájára pályázott az önkormányzat, a Kossuth tér esetében csak a parkoló és a piac egységes homlokzatának és információs felületeinek felújítása valósulhat meg, a csatornahálózat korszerűsítése most elmarad.

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://19.kerulet.ittlakunk.hu/onkormanyzat/131118/fejlesztesek-kossuth-teren

     

  • Vár a város – TÉR_KÖZ – szakmai fórum a városrehabilitációról / Design Terminál

    2013. 06. 18. – revizoronline.com

     

    Történnek manapság jó dolgok is. Például a Főváros pályázatot ír ki üres közterek közösségi célú hasznosítására. Ebből akár „jó gyakorlat” is lehet – az bizony elkel errefelé. ZÖLDI ANNA ÍRÁSA.

    Nem a pazarul megújult belvárosi közterekről van most szó – bár azok is sokat lendítettek a városlakók közérzetén, ezt kár is lenne tagadni. Kevés barátságosabb helyszín van pillanatnyilag a fővárosban, mint a Március 15. tér: akár éjjel, akár nappal téved arra valaki, a kihasználtsága maximális. Most viszont a kihasználatlan közösségi terekről kerültek terítékre – bőven akadnak, ahogy tér nélkül tengődő közösségek is egyre többen. Evidens gondolat a kettőt átfedésbe hozni.
    Mióta világ a világ, a városlakók persze maguktól is birtokba veszik a tereket – nem csak a Pál utcai fiúk, de a budai
    A képek a fórumon készültekúrilányok is bemászkáltak elhagyott telkekre, mondjuk, a vároldalban. Negyven éve nem volt ebben semmi különös, pláne veszélyes. Ma viszont egy szülő sem örül, ha gyermeke az utcán csavarog, de valljuk be – a gyermeknek sem jut az eszébe, sokkal inkább a pláza. Ennek hatványozott veszélyeiről most nem szólunk, de tény: az utca a hajléktalanoké – ők ugyan nem veszélyesek, viszont kellemetlenek a civilizált polgár szerepében bóklászó, igyekvő városlakónak. A hivatalos városvezetés nem kedveli őket, ám hosszú ideig úgy tűnt, nem kedveli a civilizált térfoglalókat sem: a romkocsmák, nem-rom kocsmák, alternatív közösségi helyek nem élveztek túlzott támogatást.
    A civil közösségeken azonban nehéz kifogni – a mi körfolyosós bérházunkban például évente piknik van az udvaron, grillhusival, és a rendőrt a szomszéd házban lakók hívják ki menetrend szerint. A nálunk dívó szokásnak a 100 éves házak mozgalom ágyazott meg, amire annak idején beneveztünk. Ezt is – sok egyéb közösségi projekt mellett a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdeményezte, de az ő bábáskodásuk mellett jöttek létre az első közösségi kertek is Budapesten és országszerte, idén pedig egész sorozatot szenteltek a lakatlan terek hasznosításának. Budapest főépítésze, Finta Sándor a KÉK egyik alapító tagja, és hivatalba kerülve kezdettől szívügye a közösségi térhasználat hivatalos felkarolása.

    A Főpolgármesteri hivatal által kiírt új pályázat éppen ezt tűzte ki célul. A TÉR_KÖZ névre hallgató, kihasználatlan közösségi terek megújítására irányuló projekt célja, hogy önkormányzatok civil közösségekkel és magánbefektetőkkel összefogva hozzanak létre olyan működő köztereket, amelyek azután újabb közösségi aktivitást generálnak maguk körül. A pályázatot jogi feltételek miatt egyelőre csak önkormányzatok adhatják be, de előírás, hogy civil partnerrel kell azon részt venniük. Tehát nem ér a pénz híján évek óta hivatali fiókokban porosodó terveket elővenni – minimum újra kell gondolni őket a közösségi funkció szempontjából, és megtalálni azt a közösséget, amely valóban partner a létrehozásban. A szétosztható összeg ötmilliárd forint, két kategóriában. Az „A” jelű pályázat „alapvető célja a város köztereinek, utcáinak megújítása fenntartható módon, több, egymást erősítő beavatkozás együttes alkalmazásával”, míg a „B” jelű a „kisléptékű beavatkozások ösztönzése, amelyek hozzájárulnak a helyi közösségek együttműködésének erősítéséhez, a gazdasági aktivitás növeléséhez, új, vagy megújuló szolgáltatások megjelenéséhez, illetve javítják az adott településrész ellátottságát, a városi mikrokörnyezet minőségét.”
    Hogy hány és hány speciális igényű kisközösség apellál a lehetőségre, azt a Főváros által a pályázat bemutatására szolgáló rendezvény bizonyította. És ne csak a biciklisekre tessenek gondolni – őket amúgy is nehéz lenne elfelejteni, ennél csak egy nehezebb: kikerülni. De itt vannak a gördeszkások, a panellakók, a hátrányos szociális helyzetűek, a kiskertre vágyók, a műkereskedők, a BMX-esek, no meg a kutyatulajdonosok, hiszen nekik is vannak jogaik és igényeik. A Design Terminálban tartott pörgős rendezvényen mindnyájan elmondhatták, ami a szívüket nyomja.
    Sorra kerültek a „jó gyakorlatok” is, például a civilek bevonásával  hosszú évek gondos előkészítő munkája nyomán megvalósult „Angyalzöld” program Angyalföldön, vagy a Magdolna negyed példa értékű rehabilitációs munkái. Megtudtuk, hogy létezik Magyarországon „utcamanager”, aki ugyan még magányosan, de annál hatékonyabban szervezi a Király utca-Design utca kiépülését, koordinálását. Létezik körny ékblog a Klauzál tér körül élők számára: a klauzalia.hu oldal célja, hogy a közhatalommal saját platformján kommunikáljon. Nagyon szimpatikus a Baptista Szeretetszolgálat kezdeményezésé: a kutyaharapást szőrével elv humanizálásával elhagyott aluljáróban kívánnak kialakítani hajléktalanokat gondozó, ellátó központot. Az ökumenikus szeretetszolgálat ugyanezt egy elhagyott épületben teszi. A civil szféra mellett néhány önkormányzat is előrukkolt a terveivel. A főváros minden kerületbe eljuttatta a felhívást – egyelőre hat önkormányzat élt a prezentáció lehetőségével. A színvonal itt már egyenetlenebb volt, míg a XVIII. kerületben a Lakatos úti lakótelepen már élő közösség működik, a budavári önkormányzat megmaradt a hangzatos szólamok szintjén. Hiába, felülről minden másképp látszik.

    Mindenesetre az kiderült, hogy mindkét oldalról – tehát a civilek és az önkormányzatok oldaláról is van hajlandóság az együttműködésre. EU-s támogatás nélkül is Európában érezhette magát a szép számú érdeklődő, míg a Városépítési Főosztály női munkatársainak pompás uborkakrémes szendvicseivel verte el éhét. Büfére ugyanis a hivatalos keretből már nem futotta. De a civil összefogás ezen is átsegített – ha így megy tovább, sok izgalmas projekttel lesz Budapest gazdagabb. A határidő szoros, az első forduló július 31-én zárul – aki tehát civilnek érzi magát, azt tárt karokkal várja a város: irány a legközelebbi önkormányzat.

    Szerző: Zöldi Anna
    Időpont:  2013. május 10.
    Helyszín:  Design Terminál, Erzsébet tér

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:
    http://www.revizoronline.com/hu/cikk/4503/terkoz-szakmai-forum-a-varosrehabilitaciorol-design-terminal/?cat_id=2&first=140

  • Félmilliárdból újul meg az Újhegyi sétány

    2013. 11. 09. – kobanya.info

     

    Idősek és fiatalok számára egyaránt barátságosabbá, kényelmesebbé válhat az Újhegyi lakótelep főutcája, és megújul a közösségi ház is, miután a Fővárosi Önkormányzat városrehabilitációs pályázatán 516 millió forintot nyert Kőbánya. A kerületi önkormányzatok 61 pályázatot nyújtottak be, összesen 16,7 milliárd forint értékben, miközben a kiírás szerint csak 5,1 milliárd forint állt rendelkezésünkre. Nagyon nehéz dolgunk volt a források elosztásakor, de az volt a célunk, hogy lehetőleg valamennyi kerületben támogassuk a közterületek megújítását – utalt a pályázat népszerűségére dr. György István főpolgármester-helyettes. A városvezető hangsúlyozta: külön öröm számára, hogy a bírálat során a kőbányai pályamű színvonalának, valamint a fejlesztés indokoltságának köszönhetően a teljes pályázati keret 10 százalékát ítélték oda Kőbányának, majd hozzátette: érezhető pozitív változást érezhetnek majd az újhegyiek a megújuló közterületeknek és a megszépülő környezetnek köszönhetően.

    A Kőbányai Önkormányzat az Újhegyi sétány megújítására átfogó tervet készített, amely méltán nyerte el a bírálók kitüntető figyelmét. A tervek szerint nemcsak a közterület és a zöld felületek újulnak meg, hanem a közösségi ház felújításával és átalakításával új, barátságosabb és otthonosabb színteret hoznak létre a lakótelep szívében. Emellett akadálymentesítik a gyalogutakat, a terep rendezésével pedig megközelíthetővé teszik a támfalak miatt jelenleg félreeső szolgáltatókat és intézményeket. Valamennyi korosztály számára terveznek „játszóteret”, sportterületet, a fiataloknak gördeszkapályát, az idősebbeknek köztéri fitneszparkot. A sétányon több helyütt rekreációs területeket, valamint pihenésre, beszélgetésre alkalmas részeket és sakk-asztalokat alakítanak ki.

    A több mint félmilliárdos fővárosi támogatás elnyerésével újabb, régóta vágyott fejlesztést hajthatunk végre Kőbányán, ezúttal Újhegyen. Az elnyert támogatás a Kőbányai Önkormányzat közel kettőszáz millió forintos önrészével kiegészítve jelentős és látványos eredményt kell, hogy hozzon valamennyi újhegyi lakos megelégedésére. Önkormányzatunk és a Fővárosi Önkormányzat közös beruházásában megépült Új köztemető előtti körforgalom igazi sikertörténet, biztos vagyok benne, hogy Dr. György István főpolgármester-helyettes, országgyűlési képviselő úr segítségével az Újhegyi projekt is hasonlóan eredményes lesz – mondta Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere.

    Dr. György István főpolgármester-helyettes, Kőbánya országgyűlési képviselője és Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere. A sétány megújítása a főváros és a kerület együttműködésének újabb eredménye.

    Forrás: Kőbánya.hu

     

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:

    http://www.kobanya.info/index.php/kozelet/item/10617-f%C3%A9lmilli%C3%A1rdb%C3%B3l-%C3%BAjul-meg-az-%C3%BAjhegyi-s%C3%A9t%C3%A1ny

     

  • Pályázat az Újhegyi sétány megújítására és helytörténeti múzeum kialakítására a Füzér utcában

    2013. 05. 28. – kobanya.info

    A Kőbányai Önkormányzat két részt kíván venni a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal által meghirdetett  “Tér_Köz” nevet viselő pályázaton. A kerület az Újhegyi sétány komplex megújításával, illetve a Füzér utca 32. szám alatt helytörténeti múzeum és közösségi tér kialakításával kíván pályázni. A Kőbányai Önkormányzat várja a civil szervezetek és kőbányai lakosok javaslatait, ötleteit a pályázat előkészítéséhez és megvalósításához.

    A Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdetett a főváros közösségi tereinek fejlesztésére: közterületek komplex megújítására és közösségi célú városrehabilitációs programok megvalósítására. Pályázatot az egyes kerületi önkormányzatok nyújthatnak be, projektgazdaként együttműködve a helyi magánszférával, civil szervezetekkel és a helyi közösség tagjaival.

    A támogatás alapvető célja a város közösségi tereinek megújítása, amelyek keretében
    – a városképi látvány, a fenntartható használat által felértékelődik a közösségi tér, ami így a környék társadalmi folyamataira is pozitív hatást gyakorol;
    – a közterületeken új gazdasági és közösségi funkciók jelennek meg helyi kezdeményezés alapján;
    – innovatív, energiahatékony, környezettudatos és gazdaságilag fenntartható közösségi terek jönnek létre;
    – a megvalósuló program a helyi társadalmi kohéziót erősíti;
    – az alulhasznosított területek, foghíjak, üres ingatlanok átmeneti hasznosítása által új közösségi terekkel bővül a városrész.

    A helyi kezdeményezésekre vonatkozó javaslataikkal a civil közösségek a kerületi önkormányzatokhoz fordulhatnak. A pályázatokat a helyi önkormányzatok nyújthatják be legkésőbb július 31-ig. A részletes pályázati kiírás letölthető a www.budapest.hu honlapról.

    A projektekről részletesen:

    Újhegyi sétány komplex megújítása

    A komplex közterületi programok célja, hogy a projektgazda önkormányzatok a közterületeken olyan városmegújító projekteket indítsanak be, amelyben több koncentrált fejlesztési elem összehangoltan erősíti egymást. A megvalósuló fejlesztés révén a közterület új használati tartalommal kell, hogy bővüljön.
    – A közterület értéknövelő megújítása, használhatóságának és környezeti minőségének javítása
    – Új, közösségi használati tartalommal bíró köztéri elemek elhelyezése (pl. közösségi fórum, játszótér, sportterület, alkalmi piac stb.)
    – A közterülethez kapcsolódó épületek, helyiségek, alulhasznosított ingatlanok teljes vagy részleges megújítása, funkcionális bővítése

    A komplex programok esetében elvárás, hogy az önkormányzatok fejlesztései széleskörű együttműködéssel valósuljanak meg, és ennek érdekében a helyi partnerek között együttműködési megállapodás jöjjön létre. A projektgazda önkormányzat a projekt megvalósításába bevont partnerek számára a forrást továbbadott (közvetett) támogatás formájában is biztosíthatja (pl.: nonprofit szervezetek, civil közösségek, egyházak számára).

    A Kőbányai Önkormányzat az „A” jelű pályázati alkomponensre az Újhegyi sétány komplex megújításával kíván pályázni. Az Önkormányzat várja mindazon magánszemélyek, civil szervezetek, egyházak jelentkezését, akik szívesen részt vennének a sétány megújításában, hogy ötleteik révén újra megtelhessen élettel Kőbánya legnagyobb lakótelepének „főutcája”.

    Kérik, hogy a terkoz@kobanya.hu e-mail címre szíveskedjen elküldeni az alábbiakat:
    A.) Szervezet esetén:
    – elérhetőségei
    – tevékenységének rövid bemutatása
    – megvalósult program vagy esemény, amelynek előkészítésében, megvalósításában részt vettek
    – projektötletek az Újhegyi sétány megújítására vonatkozóan (szöveges javaslatokat maximum 2 oldal terjedelemben kérik, várják továbbá egyéb formátumú javaslatokat is pl. szabadkézi rajz, fotómontázs stb.)
    B.) Magánszemély esetén:
    – elérhetőségei
    – projektötletek az Újhegyi sétány megújítására vonatkozóan (szöveges javaslatokat maximum 2 oldal terjedelemben kérjük, várunk továbbá egyéb formátumú javaslatokat is pl. szabadkézi rajz, fotómontázs stb.)

    Az e-mail tárgyában szíveskedjen feltüntetni, hogy „A” jelű pályázat. Az e-maileket 2013. június 9-ig (vasárnap) várják. A legjobb projektjavaslatokat az Önkormányzat beépíti a pályázatába, és a támogatás elnyerése esetén a javaslattevő szervezetekkel közösen megvalósítja azokat.

    Interaktív helytörténeti múzeum, valamint nyílt közösségi tér kialakítása a Füzér utca 32. szám alatti ingatlanban 

    A közösségi célú városrehabilitációs programok olyan kisléptékű, innovatív projektek, amelyek a helyi közösségek együttműködésének erősítését szolgálják városmegújítási eszközökkel. A pályázat keretében támogatható továbbá az alulhasznosított területek, épületek és helyiségek átmeneti hasznosítása, melynek célja, hogy lehetőséget teremtsen a spontán jelentkező városi folyamatok számára, a hely adottságainak kihasználására és a helyszín felértékelődésére.

    A Kőbányai Önkormányzat az „B” jelű pályázati alkomponensre a Füzér utca 32. szám alatt található önkormányzati ingatlannal kíván pályázni, interaktív helytörténeti múzeum, valamint a hozzá tartozó udvarban nyílt közösségi tér kialakításával. Az Önkormányzat várja mindazon magánszemélyek, civil szervezetek, egyházak jelentkezését, akik szívesen részt vennének a Füzér utca 32. szám interaktív helytörténeti múzeummá és nyílt közösségi térré alakításában, hogy ötleteik révén újra megtelhessen élettel Kőbánya történelmi központja.

    Kérik, hogy a terkoz@kobanya.hu e-mail címre szíveskedjen elküldeni az alábbiakat:
    A.) Szervezet esetén:
    – elérhetőségei
    – tevékenységének rövid bemutatása
    – megvalósult program vagy esemény, amelynek előkészítésében, megvalósításában részt vettek
    – projektötletek a Füzér utca 32. szám interaktív helytörténeti múzeummá és nyílt közösségi térré alakítására (szöveges javaslatokat maximum 2 oldal terjedelemben kérik, várják továbbá egyéb formátumú javaslatokat is pl. szabadkézi rajz, fotómontázs stb.)
    B.) Magánszemély esetén:
    – elérhetőségei
    – projektötletek a Füzér utca 32. szám interaktív helytörténeti múzeummá és nyílt közösségi térré alakítására (szöveges javaslatokat maximum 2 oldal terjedelemben kérik, várják továbbá egyéb formátumú javaslatokat is pl. szabadkézi rajz, fotómontázs stb.)

    Az e-mail tárgyában szíveskedjen feltüntetni, hogy „B” jelű pályázat. Az e-maileket 2013. június 9-ig (vasárnap) várják. A legjobb projektjavaslatokat az Önkormányzat beépíti a pályázatába, és a támogatás elnyerése esetén a javaslattevő szervezetekkel közösen megvalósítja azokat.

     

     

     

    Az eredeti cikk az alábbi linken elérhető:

    http://www.kobanya.info/index.php/koezoesseg/item/10272-p%C3%A1ly%C3%A1zati-felh%C3%ADv%C3%A1s-az-%C3%BAjhegyi-s%C3%A9t%C3%A1ny-meg%C3%BAj%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1ra-%C3%A9s-helyt%C3%B6rt%C3%A9neti-m%C3%BAzeum-kialak%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1ra-a-f%C3%BCz%C3%A9r-utc%C3%A1ban

  • Tér_Köz Pályázat a főváros közösségi tereinek fejlesztésére

    2013. – agorale.hu

    Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdetett 2013-ban a főváros közösségi tereinek fejlesztésére: közterületek komplex megújítására és közösségi célú városrehabilitációs programok megvalósítására. Pályázatot az egyes kerületi önkormányzatok nyújthattak be, projektgazdaként együttműködve a helyi magánszférával és civil szervezetekkel.

    A támogatás alapvető célja a város közösségi tereinek megújítása, amelyek keretében

    • a városképi látvány, a fenntartható használat által felértékelődik a közösségi tér, ami így a környék társadalmi folyamataira is pozitív hatást gyakorol;
    • a közterületeken új gazdasági és közösségi funkciók jelennek meg helyi kezdeményezés alapján;
    • innovatív, energiahatékony, környezettudatos és gazdaságilag fenntartható közösségi terek jönnek létre;
    • a megvalósuló program a helyi társadalmi kohéziót erősíti;
    • az alulhasznosított területek, foghíjak, üres ingatlanok átmeneti hasznosítása által új közösségi terekkel bővül a városrész.

    A Tér_Köz pályázat díjazottai között

    A kerületi önkormányzatok 61 pályázatot nyújtottak be a Tér_Köz elnevezésű pályázatra 16 milliárd 697 millió forint értékben. A kiírás szerint a főváros 5,1 milliárd forintot használhat fel támogatásra, így a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében összesen 29 kerületi projekt kap támogatást.

    A Tér_Köz pályázat támogatott projektje között van a XVIII. kerületi Önkormányzat és a Lakatos úti 2. sz. Lakásszövetkezet által készített “Lakatos lakótelep közösségi célú város rehabilitációs programja”.

    A nyertes pályaművet Vágvölgyi Erika (okl. táj-, és kertépítészmérnök, kertészmérnök) tervezte.

    A pályázat előtt a tervek 2013. július 26-án, míg végül a nyertes pályamű 2014. január 22-án lakossági fórumon került ismertetésre.

    A Tér_Köz pályázat kivitelezési munkálataiban, illetve a közösségi kert üzemeltetésében már a megalakult Agora Lokálpatrióta Egyesület vesz részt.

    Lakatos lakótelep közösségi célú városrehabilitációs programja

    Projekt leírása

    A terv a pestszentlőrinci Lakatos lakótelep kihasználatlan zöld területeit fogalmazza újra, olyan közösségi tereket létrehozva, melyek a lakótelepen élők társas szabadidő eltöltési lehetőségeit szélesítik. Az 1963-ban épített minta-lakótelep 4 emeletes panelházakból áll. Az egykori játszóterekből, ágyásokból és sétányokból mára csak cserjefoltok maradtak fenn, és a hajdan szépen ápolt környezet az idő múltával elhanyagolódott, kihasználatlanná vált. Növekvő generációs ellentétek, fellazult társadalmi kapcsolatok jellemzik az elmúlt időket.

    Projektelemek

    • 63-as emlékpark: korhű köztéri bútorokkal és rendezvényekkel a 60-as évek hangulatának megidézése
    • Központi Agóra: ágyás, dekoratív növénydézsák, többfunkciós bútorok elhelyezése, tancélú növénykiültetés (őshonos és külhoni fajokkal)
    • Közösségi kert: az egykori kézilabda pálya helyén körbekerített kert, egyedi kiemelt ágyásokkal, pihenőhelyekkel, komposztáló részleggel, barkács sarokkal és a díszes közös fűszerkerttel.

    Szakmai értékelés

    Az egykor mintaprojektnek számító, 2013-ban 50 éves lakótelep közterületi megújításának aktualitását adja az évforduló. A ma is aktív lakóközösség nagy része az idősebb generációhoz tartozik, az ő igényeiknek megfelelően alakították ki a pályázati program elemeit. A helyzethez jól illeszkedő, egyedi kezdeményezés a hatvanas évek világát visszaidéző ’63-as emlékpark létrehozása. A közösségi kertek lakótelepi környezetben való létrehozása megalapozott fejlesztési koncepció, melyre napjainkban egyre erősödő társadalmi igény mutatkozik. A projekt összességében jól tükrözi a közösségi célú városrehabilitációs pályázati programok esetében megfogalmazott célt, melynek lényege a kis költségvetésű beavatkozások által nagy társadalmi hatást generáló projektek megvalósítása. Javasolt, hogy a kültéri elemek mellett beltéri közösségi funkciók befogadására alkalmas terek is létrejöjjenek, az épületek kihasználatlan földszinti helyiségeinek bevonásával.

    Projekt összköltség: 20,000 millió Ft

    Elnyert támogatás: 15,760 millió Ft

    (A projekt megvalósításához az önrészt az önkormányzat biztosítja.)

     

    Az eredetei cikk az alábbi linken elérhető:

    http://www.agorale.hu/cikkek/ter_koz/

© 2017. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztály